Örülünk, Vincent?

Még néhány nap, és új ország születik Európában: Orbanisztán. Eredetileg úgy volt, hogy Magyarország lesz a neve, de egy zárószavazás előtti módosítóval Lázár János mindenki meglepetésére az Orbanisztánt javasolta, aztán már így maradt. Mit lehet tenni, így akarták az emberek, nem igaz?

Január elsején hatályba lép az új alaptörvény és sarkalatos törvényei rögzítik az állam és a polgár viszonyának azon sarokköveit, amelyek a korábbi kommunista gyökerű alkotmányos berendezkedésből fájóan hiányoztak, mint például a kormányzati ciklusokon átívelő hivatali idejű közjogi méltóságok, a visszamenőleges adóztatás tilalma, a sajtó szabadsága vagy a kormányzás stabilitását biztosító választójogi törvény. Ezek arra lesznek hivatottak, hogy egyetlen párt se tudja megragadni a kizárólagos hatalmat és eltéríteni az ország politikai berendezkedését valamiféle önkényuralom felé. Mi, akik hiszünk a Történelem Urában, Schmitt Pállal együtt valljuk: az alkotmányos fékek és ellensúlyok értelmetlenek, hiszen a Fidesz önkényuralmi törekvéseivel szemben is hatástalannak bizonyultak, a többiekkel szemben meg amúgy sincs rájuk szükség. Sarkalatos törvényekre van szükség, amelyeket senki más nem változtathat meg, csak aki alkotta őket: a Történelem Ura.

... avagy a hatalom nélküliek hatalma

Most olvastam a fenti című könyvet, és jó volt.

Azért tetszett, sőt tetszik, mert a benne levő történetek meggyőzőek, viszont egyszerre felkavaróak és megnyugtatóak is.

Meggyőzőek, mert azt mondják, hogy rengeteg módja van annak, hogy a NER-Behemótot, ami a futballokos behéma válogatottból áll össze, ki lehet piszkálni gyengéd erőszakkal is az általuk bebetonozni kívánt hatalmi helyzetből. Felkavaró a könyv egésze az aktualitása miatt volt, megnyugtató pedig azért, mert megerősített abban, hogy emberi tulajdonságok mellett, amelyek a mai magyar közéleti pornográfiát eredményezték, más, pozitív tulajdonságokkal is, - mint pl. kreativitás, kezdeményezőkészség, összetartás és persze maga a civil kurázsi,- képesek az emberek akár a szélsőségekig elmenni, ha elegük van az embertelenségből.

Van a könyvben egy nagyon találó mondat a megnyilvánuló belső erő, belső tartás hatásáról: Egy teremben, ahol a jelenlevők egy emberként hallgatnak agyon valamit, egyetlen igaz szó pisztolylövésként hat. (Czeslaw MiŁosz)

  Magyar Himnusz tegnap délután eltulajdonított húsz deka vegyesfelvágottat a Doberdó utcai éjjel-nappaliból.

  Magyar Himnusz tegnap délután törvényt hozott a zsidók jogfosztásáról.

  Magyar Himnusz tegnap délután bántalmazta feleségét és kiskorú gyermekét.

  Magyar Himnusz tegnap délután hadba lépett Adolf Hitler oldalán.

  Magyar Himnusz tegnap délután belerúgott egy kutyába. 

  Magyar Himnusz tegnap délután meggyilkolta Radnóti Miklóst és Szerb Antalt.

  Magyar Himnusz tegnap délután ittasan vezetett, majd megpróbálta megvesztegetni az őt igazoltatni kívánó rendőrt.

  Magyar Himnusz tegnap délután ellopta a szomszéd zsidó, a szomszéd sváb és a szomszéd kulák ezüstétkészletét.

  Magyar Himnusz tegnap délután névtelen levelet küldött az Adóhivatalnak.

  Magyar Himnusz tegnap délután névtelen levelet küldött a Gestaponak, az ÁVO-nak, a Háromperháromnak. És megint egyet az Adóhivatalnak.

  Magyar Himnusz tegnap délután megkívánta felebarátja feleségét és ezüstétkészletét. 

  Magyar Himnusz tegnap délután felvonult május elseje alkalmából majd eltiporta az imperialista kémeket és a kommunisták ellenségeit. Majd a kommunisták barátait.

  Magyar Himnusz tegnap délután eltiporta a saját barátait. 

  Magyar Himnusz tegnap délután megkívánta felebarátja magánnyugdíjpénztári befizetéseit.

  Magyar Himnusz tegnap délután csak ült bután a söre mellett és már megint nem gondolkozott. 

 

A vállalkozóknak a Kereskedelmi és Iparkamarába ma még nem kötelező belépniük. Viszont a kamara örökösnek tűnő vezetője kilobbizta, hogy minden vállalkozás legyen köteles regisztráltatnia magát, és ezért a regisztrációért szíveskedjen azonnali főbelövetés terhe mellett évi (tehát értsük jól: nem az egyszeri regisztráció mintegy ellentételezésére, hanem minden egyes kibaszott évben újból és újból) 5000 forintot perkálni. Hogy ezért mit kap cserébe, és hogy egyáltalán, akar-e bármit is kapni egy vállalkozó a Parragh-féle kamarától ívesen le van szarva. A hazai vállalkozó egy pelenkás kisded, egy retardált barom, és így teljesen érthető, ha helyettük egy parragh mondja meg, hogy nekik mi is a valódi érdekük.

Tehát a vállalkozóknak nincs kötelező kamarai tagság, ezzel szemben van kötelező regisztrációs díj, és ez a hatalom szerint erkölcsös.

Az orvosoknak kötelező a kamarai tagság. A Magyar Orvosi Kamara tagfelvétel esetén, a hatályos tagdíjszabályzata szerint egyszeri regisztrációs díjat kér el. Ezt Réthelyi Miklós miniszter törvénysértőnek tartja, és emiatt keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, kérve, hogy a kamarával fizettessék vissza a tagoknak a szerinte jogtalanul beszedett regisztrációs díjakat. Azzal érvelt, hogy a kamarai tagság kötelező volta miatt a felvételi eljárás egy közigazgatási ügy, és ezért regisztrációs díjat elkérni nem lehet. A kamara, és a kamarai tagok mind-mind retardált barmok, ők nem tudnak, mert nem tudhatnak olyan közösségi döntést meghozni, hogy a regisztrációért legyen elkérhető regisztrációs díj.

Tehát az orvosoknak van kötelező kamarai tagság, ezzel szemben a tagsági jogviszony megteremtése során megfizettetett regisztrációs díj a hatalom szerint erkölcstelen.

Értik, ugye? Ha nem leszek tag, akkor a regisztrációért évente(!) fizetni törvényes és erkölcsös. Ha tag leszek, akkor a regisztrációért egyszer, a jogviszony létrejöttekor fizetni törvénytelen és erkölcstelen.

Tudom, tudom. A Parraghkamara bepucsított és lihegve várja az alfahímet, míg az orvoskamara truccolni merészel. Tehát szimbolikusan meg kell hágni, hogy megtanulja végre a helyét a hierarchiában. Ahogyan azt a barmok között szokás. Végső soron érthető, hiszen az orbánizmus nem tűr, nem tűrhet meg nem behódoló korporációt maga körül. Viszont szomorú látni, hogy ezt a hierarchiát lassan már gusztustalanabb módszerekkel építgetik, mint veszekedő páviáncsapat a sajátját. 

Ez a számosdi már a múltkor sem jött be, csak azért is :-P

Nincs az a cigány ember, akinek ne dobbanna nagyot a szíve arra a hírre, mely szerint Európa régiós szolgái a köznek kizárólag értük, az ő ügyükért törték magukat pár hete, vállalván az Azori-szigetekre való oda-és visszautazás, valamint az ott tartózkodással járó macerákat (négycsillagos szállodában való tespedés, díszvacsorák az óceánra néző étteremben, kirándulások, bevásárlások, stb.). Az ügy fontosságát jelzi, hogy nem egy darab, nem is kettő, hanem egyenesen tizenkét megyei elnök utazott el. Pontos információm nincs, de szerintem az lehetett, hogy a romastratégia melletti lobbizásukat dalban adták elő, és ugye egy dalárda a megfelelő szólamok nélkül féltorkú óriás. 

A karmester Szűcs Lajos volt, állítólag ő szervezte a vendégfellépést, gondolom az szólhatott mellette, hogy aki ekkora dalárdát meg tud szervezni, az valószínűleg a romastratégiához is ért. Kicsi gellert azért kapott az utazás, sokan berzenkedni kezdtek a költségek miatt, állítólag még a Főnök dekrétumgyári művezetője is megszólta őket, emígyen: –Balfaszkáim, ez van. Aki nem tartja magát a tizenegyedik parancsolathoz, az úgy jár, mint én. Pofát tehát súlyba, és tessetek valami dellát kicsengetni a tökömet se érdekli milyen alapítványnak, és vigyorogni hozzá, ahogyan én is bazsalyogtam, amikor kirántották a seggem alól az S8-ast! Tanuljátok meg végre azt a kurva tizenegyediket: soha ne bukj le!    

Vincent ahol tud, segít. Következzék Szűcs Lajosnak szóló ajánlatunk, arra az esetre, ha újból felmerülne, hogy valami kellően egzotikus és garantáltan élménydús tartózkodást nyújtó konferenciahelyszín után kellene kutakodni. Irány Kiskapus!

   Már megint kiadós együttlétet ajánlott a Mandiner mindenkinek, akinek nem az ezüstszervízzel hozta be a maracuja-mousse-t a francia nevelőnő. Annyira eltartotta a kisujját a sok kis gerófgyerek, hogy majdnem levet eresztettek. 

   Igen, ismét Magyarország két legfontosabb problémájáról volt szó: a Nagy Francia Forradalomról  és a Cseléd/Disznópásztor paktumról. 

   Ahogy maga a türkizkékvérű Orbán Viktor fogalmazta meg a Magyar Művészeti Akadémia kiemelkedői előtt nobilisan futballokos gondolatait:

   „A mi nemzetünk is ebben a rendben szeretne élni: jól, igazságban és szeretetben. És mindehhez a Szép készíti az utat. A művészet nem holmi sallang az ország életén, hanem az a cselekvés és gondolkodás, amelyben a legtisztábban, a szépségen keresztül mutatkozik meg a Jó, az Igaz és a Szeretet. A Jó igazi győzelme a katarzis. Amíg ez nem következik be, addig a Rossz csak a választást veszítheti el, de a lelkek megszerzéséért folytatott küzdelmet nem. Ha jól értem az önök szándékait, elnök úr, a Magyar Művészeti Akadémia – Makovecz Imre és társai szellemi erejéből – azt szeretné, hogy a Szép megerősödjék, utat készítsen a Jónak, hogy az gyökeret verjen, és megerősítse az Igazság és Szeretet rendjét Magyarországon.”

  A cselédek és a disznópásztorok mindig is a Rossz követői voltak, az egyszerű magyar kétkezi arisztokraták elnyomói, és folytatólagos harcot kell vívni velük a Magyar Lélekért, az Igazság és a Szeretet rendjének megerősítéséért (ezt azonban az élelmiszerfeldolgozásról szóló törvény mellékletében egészen kicsi betűkkel 2017. december kilencedikéig elnapoljuk).

   Természetesen a tizenkilencedik század féltudású cselédei és kontraszelektált disznópásztorai a felelősek azért, hogy Aristo pázmányos kollégáit több mint húsz évvel a rendszerváltás után még körberöhögésre sem méltatják a világban, hogy a Lajtán túl kutya sem ismeri a Magyar Szellemi Erőemelőket és Igazságbajnokokat.

A mandineres minisztériumi főosztályvezető-helyettesek, politikai tanácsadók, miniszterelnöki domainek és facebook-oldalak lánglelkű karbantartói azért nem főosztályvezetők, politikai főtanácsadók és miniszterelnöki fődomainkarbantartók, mert 1831 májusában egy disznópásztor és egy cselédlány összeesküdött a Nemzeti Együttműködés Rendszere ellen, megsértve a hetedik parancsolatot. 

  A cselédek és a disznópásztorok miatt nem vagyunk a Kelet Andorrája, a cselédek és a disznópásztorok miatt kényszerülünk ideiglenesen felfüggeszteni nemzetünk legszentebb szabadságharcát Irina Ivascsenko ellen, a cselédek és a disznópásztorok miatt győzedelmeskednek folyamatosan a globaloböllérek a Magyar Banán ellen. 

 Kell egy felelős. És mivel ez az elb.szott Magyar Szocialista Párt már felelősnek sem jó, maradnak a cselédek és a disznópásztorok.

 Nekik felelőseik vannak, nekem meg középső ujjam. 

Maroz vagyok, középkorú férfi, és előítéletes. Huhh, kimondtam. 

Jól érzem magam a bőrömben, mint előítéletes. Meglepő? Miért? Rossz dolog lenne az előítélet? Az, de erre mindenkinek saját magának illene rájönnie. Az, hogy az előítélet rossz, az is egy előítélet. Ráadásul egy rendkívül felületes előítélet. Mint minden ítélet, az előítélet is részben arról szól, hogy lezárunk vele egy ügyet. És ha lezártuk, az le is van zárva, azzal többet nem foglalkozunk, hiszen éppen pont ezért zártuk le ilyen hamar. Az előítélet, egyik definíciója szerint arról szólna, hogy valakire (valakikre) nem túl sok szeretettel gondolunk, és ezt pusztán azért tesszük, mert egy adott csoport tagjának véljük az illetőt (illetőket). Például: a benzinkutak kávéautomatás löttyeinél is jobban utáljuk az előítéleteseket. Az is egy csoport, nem? És kik az előítéletesek? Akikről én, a felületesen, külsőségek alapján (tehát előítéletesen) véleményt alkotó emberke azt gondolom, hogy azok. Magamat, mint minden egészséges ember, szeretem jónak, bölcsnek, okosnak, szépnek (na jó, ne túlozzunk, ezt az utóbbit visszavonom) látni, tehát ha az előítéleteseket nem tartom helyesen gondolkodó csoportnak, akkor magamat sem tarthatom előítéletesnek. Ha nem tartom magam annak, pedig valójában az vagyok, akkor nem is tudok ezzel a tulajdonságommal foglalkozni. 

Pedig kéne. Nekem. A saját előítéletességemmel, és nem a máséval. Ha egy társadalomban mindig a más előítéletességével verjük a csalánt, abból idővel bajok lesznek.