Nincs az a cigány ember, akinek ne dobbanna nagyot a szíve arra a hírre, mely szerint Európa régiós szolgái a köznek kizárólag értük, az ő ügyükért törték magukat pár hete, vállalván az Azori-szigetekre való oda-és visszautazás, valamint az ott tartózkodással járó macerákat (négycsillagos szállodában való tespedés, díszvacsorák az óceánra néző étteremben, kirándulások, bevásárlások, stb.). Az ügy fontosságát jelzi, hogy nem egy darab, nem is kettő, hanem egyenesen tizenkét megyei elnök utazott el. Pontos információm nincs, de szerintem az lehetett, hogy a romastratégia melletti lobbizásukat dalban adták elő, és ugye egy dalárda a megfelelő szólamok nélkül féltorkú óriás.
A karmester Szűcs Lajos volt, állítólag ő szervezte a vendégfellépést, gondolom az szólhatott mellette, hogy aki ekkora dalárdát meg tud szervezni, az valószínűleg a romastratégiához is ért. Kicsi gellert azért kapott az utazás, sokan berzenkedni kezdtek a költségek miatt, állítólag még a Főnök dekrétumgyári művezetője is megszólta őket, emígyen: –Balfaszkáim, ez van. Aki nem tartja magát a tizenegyedik parancsolathoz, az úgy jár, mint én. Pofát tehát súlyba, és tessetek valami dellát kicsengetni a tökömet se érdekli milyen alapítványnak, és vigyorogni hozzá, ahogyan én is bazsalyogtam, amikor kirántották a seggem alól az S8-ast! Tanuljátok meg végre azt a kurva tizenegyediket: soha ne bukj le!
Vincent ahol tud, segít. Következzék Szűcs Lajosnak szóló ajánlatunk, arra az esetre, ha újból felmerülne, hogy valami kellően egzotikus és garantáltan élménydús tartózkodást nyújtó konferenciahelyszín után kellene kutakodni. Irány Kiskapus!
Utazás: vonattal: MÁV+CFR. Gyülekező a Keleti pályaudvar festőien
szutykos hatos számú peronján, 18.30-kor. Beszállás, az ülőhelyek elfoglalása,
indulás 19.10-kor. Érkezés Medgyesre másnap reggel 5.08-kor. Út közben a
romastratégia gyakorlása, variációk kidolgozása több szólamra, hangszeres
kísérettel vagy a nélkül, valamint egy szólóénekesre átírt változat megvizsgálása.
Étkezés: otthonról csomagolt szendv mangalicazsíros kenyér, opcionálisan
lilahagymával.
Transzfer Medgyesről Kiskapusra. Mivel nem jelentős a
távolság (10 kilométer), az utat a konferencia résztvevői parasztszekereken teszik
meg. A hideg ellen welcome drink: kozmopolitáknak cujka, nemzeti érzelműeknek
pálinka. Lélekmelegítőnek: a romastratégia eléneklése, az ekhósszekér
akusztikájához igazítva. A fuvarosok is énekelnek cserébe egy rövidet: shame, shame, shame on you...
Megérkezés Kiskapusra 9.00 óra környékén. A küldöttséget fogadja a település többségét adó munkanélküliek ésvagy romák „Koromköpők, cinkhúgyozók” nevű lokálpatrióta egyesülete. Eléneklik a helyi népi motívumokra épülő szerzeményüket, zúg a refrén: ólomlábon szálltak el az évek/az asszonyok fogatlanul szépek, melyre válaszul a küldöttség érces hangon intonálja a romastratégiát. A köszöntő beszédek után a vendégek elfoglaják a szállásaikat.
Elhelyezés: házaknál. Mottó: lakva ismerni meg igazán a
romastratégiát!
Az első napra kötetlenebb programot javasolunk, ismerkedés
Kiskapussal (Copsa Mica). A településről tudni érdemes, hogy szerencsétlenségét az 1913-ban
a környékén fellelt földgázmezőnek köszönheti. Read my lips, mondta a kor
Lendvaija, nem lesz gázáremelés! Rendben, válaszolták erre a kitermelési
koncesszió tulajdonosai, akkor vegyetek gázt az oroszoktól, ha ilyen
fillérbaszóak vagytok mi inkább elégetjük a sajátunkat! Így is tettek, 1936-ban
megalapították a gázelégető üzemet, majd az így keletkező korom kisebb részét
értékesítették (gumi- és festékygártás), a zömét pedig a lehető
legigazságosabban szétterítették a környéken. Minden szépen alakult, a
koromgyárat megfejelték még egy cink- és ólomkohászati üzemmel is, majd a
második világháború után a szocialista újraiparosítás (megj.: Szűcs elnök úr
erről feltétlenül készítsen egy rövid emlékeztetőt Matolcsy úr részére!)
fokozta a fokozhatót és a fokozhatatlant, aminek a hatására a lakosság perspektívái
jelentősen bővültek: immáron a korom miatti tüdőbaj monotonitását könnyedén
lehetett ellensúlyozni a kénsavgőz, a kéndioxid, a széndioxid tartós
belélegzése miatti betegségekkel, és hát khm…, az erkölcsöknek is jót tett a nehézfémszennyezés
miatt fellépő tömeges impotencia. A település büszke arra, hogy a nyolcvanas
években állítólag ez a vidék volt Európa legszennyezettebb térsége. Erre a
lakosok ma is nosztalgiával gondolnak vissza, hiszen igaz, hogy a ’90-es évek
éppen soron lévő rendszerideoda-váltogatásával a szutykot kibocsájtó üzemek is
megszűntek, de ezzel sajnos egyúttal a munkahelyek is. Ilyenkor, ahogyan az már
lenni szokott a mobilisabb, vállalkozóbb szellemű munkaerő feltankolta magát a
kútjából jóféle ólmozottal és meg sem állt addig, ameddig munkát nem nyomott a
kezébe valamelyik spanyolországi eprészet munkafelügyelője. Az elbitangoltak
lakásaiba olyanok költöztek be, akik végképp lemondtak már arról, hogy számukra
bárhol is kerülhetne kapanyél. Bőrük színe stratégia-konform, és nem a
koromtól. Hát, ez ma a pálya Kiskapuson. Ehhez képest az Azori-szigetek egy
dögunalom hely.
A további program igény szerint, rugalmasan alakítható. A
megbeszélésekhez egyedi helyszínként ajánljuk a félig, vagy helyenként teljesen
lepusztult gyárépületeket, kérésre ideiglenesen fóliával beborítjuk, bár úgy
véljük, hogy a huzatosság kifejezetten jót tesz a romastratégiák melletti
lobbizásnak. Az ellátást a helyiek oldanák meg, helyben megtermelt
élelmiszerekre alapozva, felárért tudunk biztosítani teljesen ólommentes menüt
is.
Visszautazás ugyanúgy, Medgyesig transzfer szekerekkel, onnan pedig a Dacia nemzetközi gyorsvonattal.
Az ajánlatunk vitathatatlan előnyei: legelső sorban a lényeg: fillérekből kijön. A vonatjegy 70 euró (forintban, attól függően, hogy mondott-e aznap valamit Kósa Lajos olyan 21 és 23 ezer között), a szekértranszfer ha szépen énekelnek az elnök urak teljesen ingyenes, a szállásért és az ellátásért napi jelképes ötezer forintot számítunk fel, ennél több pénzt ugyanis a helyiek fogalmilag sem tudnak értelmezni. Az elnök urak értékes szakmai tapasztalatokat szerezhetnek, megtudhatják például a helyiektől, hogy hogyan kell korszerűen és hitelesen nem fizetni az áramszámlát, vagy harminc év munkaviszony után hogyan illő egy igen festői putriban tengetni az öreg napokat.
Ajánlatunk jelmondata: szagoljon bele ön is az életbe velünk Kiskapuson!
És a végére a lehető legerősebb érv az ajánlatunk mellett: ha a kedves elnök urak elfogadják az ajánlatunkat, az önöket megválasztó, és az Azori-szigetekről még csak ábrándozni sem tudó polgárok nem fogják azt gondolni, amit most gondolnak, jelesül, hogy önök csak a hájas seggüket meresztik az ő pénzükön a világ mindenféle kellemesebbnél-kellemesebb helyein. Uraim! Csapjanak bele!