A vállalkozóknak a Kereskedelmi és Iparkamarába ma még nem kötelező belépniük. Viszont a kamara örökösnek tűnő vezetője kilobbizta, hogy minden vállalkozás legyen köteles regisztráltatnia magát, és ezért a regisztrációért szíveskedjen azonnali főbelövetés terhe mellett évi (tehát értsük jól: nem az egyszeri regisztráció mintegy ellentételezésére, hanem minden egyes kibaszott évben újból és újból) 5000 forintot perkálni. Hogy ezért mit kap cserébe, és hogy egyáltalán, akar-e bármit is kapni egy vállalkozó a Parragh-féle kamarától ívesen le van szarva. A hazai vállalkozó egy pelenkás kisded, egy retardált barom, és így teljesen érthető, ha helyettük egy parragh mondja meg, hogy nekik mi is a valódi érdekük.
Tehát a vállalkozóknak nincs kötelező kamarai tagság, ezzel szemben van kötelező regisztrációs díj, és ez a hatalom szerint erkölcsös.
Az orvosoknak kötelező a kamarai tagság. A Magyar Orvosi Kamara tagfelvétel esetén, a hatályos tagdíjszabályzata szerint egyszeri regisztrációs díjat kér el. Ezt Réthelyi Miklós miniszter törvénysértőnek tartja, és emiatt keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, kérve, hogy a kamarával fizettessék vissza a tagoknak a szerinte jogtalanul beszedett regisztrációs díjakat. Azzal érvelt, hogy a kamarai tagság kötelező volta miatt a felvételi eljárás egy közigazgatási ügy, és ezért regisztrációs díjat elkérni nem lehet. A kamara, és a kamarai tagok mind-mind retardált barmok, ők nem tudnak, mert nem tudhatnak olyan közösségi döntést meghozni, hogy a regisztrációért legyen elkérhető regisztrációs díj.
Tehát az orvosoknak van kötelező kamarai tagság, ezzel szemben a tagsági jogviszony megteremtése során megfizettetett regisztrációs díj a hatalom szerint erkölcstelen.
Értik, ugye? Ha nem leszek tag, akkor a regisztrációért évente(!) fizetni törvényes és erkölcsös. Ha tag leszek, akkor a regisztrációért egyszer, a jogviszony létrejöttekor fizetni törvénytelen és erkölcstelen.
Tudom, tudom. A Parraghkamara bepucsított és lihegve várja az alfahímet, míg az orvoskamara truccolni merészel. Tehát szimbolikusan meg kell hágni, hogy megtanulja végre a helyét a hierarchiában. Ahogyan azt a barmok között szokás. Végső soron érthető, hiszen az orbánizmus nem tűr, nem tűrhet meg nem behódoló korporációt maga körül. Viszont szomorú látni, hogy ezt a hierarchiát lassan már gusztustalanabb módszerekkel építgetik, mint veszekedő páviáncsapat a sajátját.
