Örülünk, Vincent?

Ez a mondat jutott eszembe az eheti mancs Kósa Lajos-interjújáról. Nem tudom linkelni, tessék megvenni és elolvasni — addig meg higgyék el nekem, hogy ezt mondta ez a jóember:

"MN: Csakhogy a hiteleket jórészt uniós támogatású fejlesztések önrészéhez vették fel...

KL: Ez számviteli bűvészkedés, a fejlesztésre szánt pénzeket működésre kellett költeni."

Hogy mi van? Lassan mondom, hogy jól értsük:

bű-vész-ke-dés

Aztán tetszett-e ezt mondani annak is, aki a fejlesztési támogatást adta? Hogy: a papír mindent elbír kérem, aztán majd a valóságban meg az óvónő fizetésére költöm a (például)  integrált közösségi és szolgáltató tér kialakítására kapott pénzt?

Lefordítsuk ezt a mondatot angolra? És jelentsük fel a a Fidesz ügyvezető alelnökét, Magyarország második legnagyobb városának polgármesterét trükközésért, csalásért vagy akármiért?

Nem, nem, mi nem vagyunk olyanok. Értünk mi a szóból.

Ezután következik a bizonyítvány magyarázása, pénzszemléletű szempontról át kell térni az eredményszemléletűre és a többi és a többi. Nem zárt frakcióülésen, magunk között hangzik el ez, hanem kimondjuk nyíltan: mi ilyen őszinte, faja, debreceni gyerekek vagyunk — nem mindegy? Ha a görögökről is kiderültek már trükkök százai, akkor minek itten szépen csomagolgatni? Ez van, kérem. Ideadtátok a pénzt erre, mi meg elköltöttük arra. Nem mindegy?

De. Mindegy. Csak akkor nem kell hazaárulózásról meg igazságtalanságról bucskorázni, vagy bankokat nyíltan zsarolni. Be kell vállalni őszintén, nyíltan. És azután sorbaállni a kokisallertockos ablaknál.

Ez van. Most. Az újbeszél NER-ben.

A média sokszínűsége a demokrácia egyik alapköve

Schmitt Pál 2008. szeptember 25.

Éppen egy hete állásfoglalást szavazott meg az EP a magyarországi helyzetről, és ebben „súlyos aggodalmát” fejezte ki, mert úgy látja, hogy Magyarországon bajok vannak „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.

Gál Kinga fideszes európai képviselő szerint az a probléma ezzel a „vagdalkozó” határozottal, hogy nem elégszik meg az uniós jogszabályok betűjének az elfogadásával, hanem azok szellemét kéri számon. — Ez ugyebár megdöbbentő egy fideszes számára, mert ő ahhoz szokott, hogy a joxabályokat félanalfabéták ollózzák össze egymás "mondataiból", majd más félanalfabéták értelmezik azokat "grammatikailag" az aktuális hatalom érdekei szerint — úgy látszik, nem tanulta jogelméletből, hogy rendes jogállamban az értelmezés első szempontja a jogalkotó szándékának megfeleltetés, v.ö. "virtuális alkotmány".

Lépcsőház-effektus, motoszkált bennem már akkor is, amikor a rizsa kiömlött a száján, de csak a napokban szikrantódott be, hogy de hát én ehhez értenék! Végre valami, amiről úgy írhatok, hogy vitathatatlan szaktekintélye vagyok a témának. Ez volt a megmondás:

„nem olcsó szenvelgésre vágyunk, csak arra, hogy az emberek néha jelezzék; értik, hogy értük folyik a küzdelem, tudják, hogy a harang értük szól”

A harangozáshoz, na, ahhoz én nagyon értek ám! Nagyapám ugyanis harangozó volt, én pedig olyan tízéves koromig a nagyszüleimnél nevelődtem (mint budi mellett a csalán, de ebbe most nem mennék bele), és ennek legalább a felében szinte állandó kísérője voltam az öregnek a koncertjein. Precízen tudom, hogy mi kell a harangozáshoz: alkalom, minimum öt férfiember és egy demizson bor. Jó, ha van harang is, és egy kidől-bedől, ijesztő torony is előnyös, legalább nem kell testőrök védjék a művészeket a kíváncsiskodó műélvezők bizalmas közeledéseitől. Az öt férfiember azért kell, mert körülbelül ennyien tudják teljes biztonsággal, de még a falusi elitre vonatkozó konvencionális elvárásokat is tiszteletben tartva elfogyasztani a demizson bort. Az elvárás mindösszesen csak annyi, hogy utána ne négykézláb menjenek haza, az elfogyasztás az utolsó cseppig pedig úgyszintén egy népi megfigyelésen alapuló bölcsesség, lásd még a vonatkozó mondást: Amit ma megihatsz, ne halaszd holnapra!

Nagyapám saccra ugyanazért lett harangozó, amiért Orbán miniszterelnök.

Többkulcsos adórendszerre van szükség

Orbán Viktor 2010 február 9.

bónusz facepalm a hajtás után

Megkérem olvasóimat, hogy ezúttal tartózkodjanak a kaján megjegyzésektől: egy végtelenül kedves, aranyos teljesen rokonszenves családanya költészetét mutatom be nektek. Arról, hogy tényleg mennyire jó fej (Nem, ebben tényleg nincsen semmi áthallás, semmi másodszándék, semmi gúny vagy irónia vagy bármi ilyesmi: tényleg roppant szimpi, na!), magatok is meggyőződhettek:

http://www.ittvoltam.hu/csaladfa/hozzatartozok.aspx?id=e21385cf-fde8-465b-9235-b4f2539dfe92

http://iwiw.hu/i/Szenohradszkine-Kakonyi-Gabriella-10373728

stb.

Nomármost többünk életének vannak olyan tragédiái, hogy a fal adja a másikat. Gyurcsány F. például miniszterelnökösködni szeret, miközben tán nincs semmi a világon, amihez kevésbé értene, én a nőkért rajongok, pedig akkora pancser vagyok, mint ide Lacháza, Kákonyi Gabriella pedig verseket ír. Hogy milyeneket? Íme:

Ahhh,Leeds, Chumbawamba...

A fővárosi Fidesz képviselőcsoportja szerint kiderült, hogy a BKV-nak korábban beígért kormányzati támogatás nem egyéb, mint mellébeszélés.

Tarlós István, 2010 március 2.

Ritkán érez az ember mélységesen együtt Bayer Zsolttal. Kedvenc mérsékelt hangú demokratikus pacsirtánk, ha nem is felháborodásának, de azért néminemű meglepettségének adott hangot a Heti Válaszban, hogy ugye ő, aki szerteszét zsidózta a pájsliját, három műszakban uszult, nyomorult harmincöt milliót kapott egy filmsorozatra, amikor a Jáksó....

Igen, a Jáksó, aki nem jár Békemenetre, nem épít legóból Alaptörvény asztalát, nem ír dörgedelmes nyílt levelet az aktuális ellenségnek, de ezzel szemben ott ül a Heti Hetes közepén, kap kétmilliárd forintot egy Marslakók című szappanoperára. 

És nem, nem az történik, hogy megvárják, hogy az első tíz résznek mekkora lesz a nézettsége, és aztán meglátjuk. Nem, megvárjuk mennyi lesz az első négyszáz rész nézettsége és utána meglátjuk, hogy milyen gyorsan adhatunk neki még kétmilliárdot, akkor is, ha kevesebben nézik a Marslakókat mint a nemzeti érzelmű finn lékhorgászokról szóló kétórás dokumentumfilmet az M2-n.