Éppen egy hete állásfoglalást szavazott meg az EP a magyarországi helyzetről, és ebben „súlyos aggodalmát” fejezte ki, mert úgy látja, hogy Magyarországon bajok vannak „a demokrácia gyakorlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlőséggel és a diszkriminációmentességgel”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket.
Gál Kinga fideszes európai képviselő szerint az a probléma ezzel a „vagdalkozó” határozottal, hogy nem elégszik meg az uniós jogszabályok betűjének az elfogadásával, hanem azok szellemét kéri számon. — Ez ugyebár megdöbbentő egy fideszes számára, mert ő ahhoz szokott, hogy a joxabályokat félanalfabéták ollózzák össze egymás "mondataiból", majd más félanalfabéták értelmezik azokat "grammatikailag" az aktuális hatalom érdekei szerint — úgy látszik, nem tanulta jogelméletből, hogy rendes jogállamban az értelmezés első szempontja a jogalkotó szándékának megfeleltetés, v.ö. "virtuális alkotmány".
Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke szerint a vádak igaztalanok, de egyébként is, nem az egész Európai Parlament ítélte el Magyarországot, hanem csak egy szűk többség. — A-ha. Szóval, nem az egész magyar országgyűlés alkotmányoz, csak egy szűk kétharmad.
Gyürk András, a magyar néppárti EP-képviselőcsoport elnöke szerint az EP-határozat nyugodtan nevezhető „párthatározatnak” is, hiszen gyakorlatilag a nemzetközi baloldal véleményét tükrözi.
A kormány részéről Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár kommentálta az elfogadott határozatot. Úgy vélte, hogy a döntés mögött "ideológiai és politikai motiváció húzódik meg", és a határozatot megszavazókat nem érdekelték a tények, részletek. Kijelentette: a kormány sajnálattal vette tudomásul az EP döntését, de annak szerencsére semmilyen jogi következménye sincs. — Valójában a határozat:
*egyrészt emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott alkotmány „egyes rendelkezéseit az Európai Parlament már 2011. július 5-én bírálta, felhívva a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bizottság által kiemelt kérdéseket és aggályokat;
* másrészt „utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ... említett ajánlásainak végrehajtását és a végrehajtás módját, és megállapításairól készítsen jelentést”. Egyúttal utasítja az Elnökök Értekezletét, hogy e jelentés fényében mérlegelje, szükség van-e intézkedésekre”.
Mint láthatjuk, kormánypártjaink és politikusaik monolit egységben utasították el a "jelentéktelen" határozatot.
Más: az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy jövő januártól függesszék fel 495 millió euró (a jövőre esedékes támogatásunk közel harmada) Magyarországnak szánt kohéziós támogatás kifizetését, mert az ország nem teljesítette a deficit csökkentésére előírt kötelezettségeit. A javaslatot az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának kell jóváhagynia. Olli Rehn, a bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy (...) megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre".
Giró-Szász András, a kormány és Szijjártó Péter, a miniszterelnök személyes szóvivője közös közleményében szögezte le, hogy a kormány szerint az Európai Bizottság javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és az alapszerződések szellemével ellentétes, "hiszen egy jövőben feltételezett esemény miatt akar megállapítani szankciót".
Maga Orbán Viktor teljesen ésszerűtlennek tartja a bizottság döntését. Kijelentette: a magyar kormány ki fog tartani gazdasági céljai mellett — "Mi attól sem veszítjük el a kedvünket, ha az európai bürokraták egy része nem érti, mi történik nálunk." Európa pedig nem fog kilábalni a válságból, amíg nem tud megszabadulni ettől a "régi, elavult" szemlélettől.
"Újból téved az Európai Bizottság" címmel közleményt adott ki csütörtök délután a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca nem ért egyet a magyar gazdaság brüsszeli (recessziós) prognózisával, vagyis kitart amellett hogy a GDP 0,5%-kal nőni fog.
A kormány álláspontjával egybehangzóan elfogadhatatlannak nevezte a bizottság döntését Vona Gábor, aki szerint a döntés Magyarország nagyon súlyos és durva megalázása.
Hé, gyerekek! Ha nem fogadjátok el a döntést, akkor mi van? Az ő pénzük, az ő hatáskörük: ha akarják, adják, ha nem akarják, nem adják.
