Tegnap még a tudományos kutatók ellen uszított a rezsimportál, ma a leggusztustalanabb nyilaskeresztes mémet hozták le.
"Igen, ne felejtsük el, hogy Gábor Andor miként hozta létre a Ludas Matyit! Hazajött Moszkvából, s feladata az volt, hogy a kisgazdákat minden eszközzel alázzák meg, s mielőbb töröljék el a föld színéről. Ezért a Lúdas Matyiban tulajdonképpen a magyar falusi emberre jellemző tulajdonságokat pókhasú gonoszfejű démonokra, mint valami máglyára hajítandó kiszebábukra húzták rá – rajzokon és szövegekben. A későbbi rádiókabarék erre rétegződtek rá. Itt már nem is a nagygazda, hanem a falusi ember volt a célpont. A tájnyelv, a viselet, az eredetiség minden jele gúny tárgya lett, melyen idővel már a falu maga is kacagni kezdett."
A Ludas Matyiba olyan zsidó szerzők írtak, mint Szép Ernő, Heltai Jenő és Örkény István, a Ballada a költészet hatalmáról először ott jelent meg. Gábor Andor zsidó volt és egy idő után kommunista is, de azért a Csárdáskirálynő eredeti librettójának magyar verzióját is ő írta. Igen, a kommunista rendszer nagyjából mindent felhasznált a céljaira, a Ludas Matyit is, de itt most nem erről van szó, hanem a klasszikus, böllérbicskás antiszemita mémekről. Az a félelmetes a mai világban, hogy a Mandiner debilis hazugsága az évi több százezer cseh tudományos publikációról és a migránsűző mondókákat dúdoló derék magyar nép nyakán miniszteri fizetésből urizáló tudósbrigantikról, sokkal veszélyesebb, mint a nyilaskeresztes törzsközönségnek szóló baromságok.