A magyar államhatalom újfasiszta gnómokat, alkoholista kurvapecéreket és közönséges bűnözőket uszít menekültekre, ellenzékiekre, néha egyszerűen csak nőkre, zsidókra, cigányokra, általában azokra, akik élnek és mozognak.
A magyar államhatalom százmilliárdos tételeket játszott át az Orbán-Lévai klán holdudvarának.
A magyar államhatalom egy gyilkos keleti diktátor ügynökeként fungál Európában.
A magyar államhatalmat jobban érdekeli egy három hétig tartó sportverseny, mint a magyar nép egészsége és tudása.
A magyar nép jelentős része pedig ezt a fasiszta gengszterbandát támogatja.
Melyből következően én időnként kicsit szégyellem azt, hogy magyar vagyok. Nem, nem mindig, vannak dolgok, egyre kevesebben, amelyeket szeretek az országomban, amelyet még nem raboltak el tőlem, néhány előadás a Kamrában, néhány tétel az Intézetben, néhány sör az Akácfa utcában, néhány ember, néhány kép, néhány séta, egy eszpresszó abban furcsa kis kávézóban, és legyen mondjuk még egy sör az az Élesztőben, ha már. Egyszer talán visszaveszik az országomat, hát nem én, talán ők, talán csak dühös fiatalok, akiknek nincs vesztenivalójuk, és majd nézem a BBC-t, mint 89 karácsonyán az NBC-t, és telefonálunk haza, hogy mi van, hogy minden rendben van-e, és persze semmi sem lesz rendben, csak vége lesz. Egyszer vége lesz a szégyennek.