Magyarországon gyakorlatilag nincsenek nacionalisták. A keleties hülyeségekről fantáziáló miniszterelnök, a szoftfasiszta Jobbik-vezér egy vesztes Magyarországról delirál, tehát nem nacionalista. A nacionalizmus a győztes Magyarországról szól. A győztes Magyarország pedig Ausztriára vagy Hollandiára hasonlít, nem Tádzsikisztánra vagy Azerbajdzsánra
A nacionalizmus lényege a gloire. Nem a retardált rasszizmus, antiszemitizmus, a sovén majomparádé, hanem a gloire. Keleten pedig nincs gloire. Gloire csak nyugaton van.
Én nem vagyok nacionalista, elveszítettem a hitemet, a poszt nem is rólam szól, hanem az igazi, keményvonalas nacionalistákról, akik még hisznek ebben az országban.
A keményvonalas nacionalista, szemben e sorok írójával, hisz a nyugatos Magyarországban. A keményvonalas nacionalista egy komolyan vehető Magyarországban hisz, egy versenyképes Magyarországban, Tettmagyarországban, nem Szájmagyarországban.
A keményvonalas nacionalista először is finlandizálná a magyar közoktatást. Nem gyengítené meg az államot, nem feltétlenül a szlovák redisztribúciós rátát célozná meg. Képes lenne egyszerre hinni a magyar középosztály és a magyar underclass felemelésében. Talán konzervatívabb lenne, mint liberális, talán jobboldalibb, mint baloldali, mondom, ez a poszt nem rólam szól.
A frusztrált, versenyképtelen vesztesek szerencsétlen és gyáva gyűlölködése nem nacionalizmus. A nacionalizmus elegáns, nagyvonalú és bátor. Valamivel nagyobbnak mer lenni, mint a kicsi.
A nacionalista nem valamiféle sportban szeretné elsőnek látni Magyarországot, hanem egy színes kis kütyü gyártásában. Nem stadionokat építene, hanem egyetemeket. Angolul jól beszélő, izgalmasan gondolkodó, sikerorientált magyar fiatalokat akar látni, nem cigányozó, hisztérikus hülyéket.
Egy igazi nacionalista rács mögé dugná a rogánokat, habonyokat, andyvajnákat, és közben talán megmosolyogná a Demokratikus Kerekasztalt. Egy igazi nacionalista a tehetséget preferálná a lojalitással szemben. Egy igazi nacionalista valóban nyerni akarna, nem szánalmas kis döntetleneket győzelemnek hazudni.
Magyarországon nincsenek nacionalisták, mert egy nacionalista nem lehet cinikus senki. Orbán Viktor egyáltalán nem hisz Magyarország felemelkedésében. A környezete pedig talán még Orbán Viktorban sem hisz, csak abban, hogy lesz pár jó évük, amíg megszedhetik magukat, utána meg kit érdekel, mi jön.
Félreértés ne essék, lehet, hogy Orbán Viktornak igaza van, lehet, hogy Magyarország azt érdemli, ami felé halad. Lehet, hogy ez az ország pangásra van ítélve, szomorú kis alibilétre, egy pirosfehérzöld Szlovákiára, Montenegróra, Macedóniára.
Lehet, hogy ebben a partiban már egyszerűen nincsen több. Lehet, hogy így van, csakhogy ebben egy igazi nacionalista nem hihet.
