Kedves olvasóink!
Ma van két éve, hogy megjelent a neten az Örülünk, Vincent?
Egy sörözésen támadt az ötlet, hogy lépjünk ki egy nagyobb nyilvánosság elé azokkal a vitákkal, hírekkel, történetekkel, melyeknek addig — hosszú évek során — csak egy levelezőlista volt a színtere.
Ha emlékeim nem csalnak, az utolsó lökést az emlékezetes miniszterelnöki casting adta, Gyurcsány lemondása után. Akkor töltött el minket — későbbi vincenteket — az a bizonyos ilyen ország nincs érzés.
És akkor 2009. március 2-án megkezdtük.
Még élénken emlékszem jotunder visszakérdezésére az asztal mellett: No de ki fogja olvasni?
— Nem mindegy? Ha csak ketten olvassák, az már több.
Ennyiben maradtunk. Aztán a Vincent fokozatosan áttörte az ismertség határát. Lelkes, népes és aktív olvasó/kommentelő tábor alakult ki a blog körül. Néhol már az is fogalom lett, hogy vincentesek (nem mindig hízelgő hangnemben).
Aztán a posztok után jöttek az első címlapok és az első nézettségi rekordok, amelyek ugrásszerűen növelték a vincent táborát.
Egy idő után szinte rendszeressé vált szereplésünk. Nem egyszer észleltük, hogy (akár forrásmegjelöléssel, akár anélkül) hivatkozási alap lett a Vincent: írtak rólunk, beszéltek a témáinkról. Sorozatok indultak a legkülönfélébb témákban és tematikákban.
A blog életünk részévé vált, beépült hétköznapjainkba. És az olvasottságot tekintve, bizony nem csak a miénkbe...
Manapság napi látogatottságunk ritkán esik 1000 fő alá.
A pillanatnyi rekordot ez a bejegyzésünk tartja.
Következzen néhány screenshot címlapos írásainkról:
Egyidejű olvasottsági rekord
És most a szerzők kedvencei, ajánlatai kétéves történetünkből:
Út a mexikói VB-ig (25 éve ilyenkor) sorozat
hülyeország posztok
Bréking: WikiLeaks szupertitkos dokumentumok az Orbán kontra luxemburgi külügyminiszter ügyről
Hazudni hárommillió példányban
Pro memoria: a Fidesz útja az alkotmányos demokráciától a pártállamig
Borzalmasvers sorozat
Hülyéknyelve sorozat
Ajánlókra biztatunk Titeket is! Melyek voltak azok a posztok, amelyekre szívesen emlékeztek vissza?
