A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

Satufék, visszakettő

2010.08.09. 22:57 | Kettes | 53 komment

Címkék: költségvetés

A költségvetés júliusi gyorsjelentése alapján meg lehet vizsgálni néhány közkeletű politikai mítoszt a hiánycél realitásáról, arról, hogy milyen állapotban adta át a Bajnai-kormány költségvetést és hogy milyen költségvetési politikát követett az Orbán-kormány a megalakulása utáni első két-három hónapban.

A hiány alakulását a gyakran a hiánycélhoz viszonyítva vizsgálják. Ezeket az adatokat nézve elszörnyedve állapítjuk meg, hogy az államháztartás önkormányzatok nélküli hiánya májusban már elérte a 85%-ot, júniusban pedig a 119%-ot (a 2009-es megfelelő adatok 62% és 85% voltak). Ezzel a módszerrel két baj van: egyrészt a hiány nem időarányos, így egy időszakos hiányt nem extrapolálhatunk lineárisan, bármennyire is csábító az ötlet (azért sokan megpróbálják). Másrészt a hiánycél mint vetítési alap pont annyira használható, amennyire hiszünk a kormányzat iránta érzett elkötelezettségében.

A magyar költségvetés 2009-ben demonstrálta, hogy képes a hiányt a GDP 3,9%-án  tartani. A 2010-es 3,8%-os hiánycél realitását a 2009-es pályához viszonyítva  ellenőrizhetjük. (Jobb lenne persze a havi előirányzatokhoz viszonyítani, de ezek nyilvánosan nem hozzáférhetőek.)

A következő grafikonon a központi alrendszer hiányának szerkezete látható.


A központi alrendszer (másképpen az államháztartás az önkormányzatok nélkül) a központi költségvetésből, az elkülönített állami alapokból és a társadalombiztosítási alapokból áll. Mivel a kormányzat ezekre hathat közvetlenül, ez a halmaz a legmegfelelőbb a fiskális politika értékelésére.

A központi alrendszer hiánya áprilisig többé-kevésbé a 2009-es pályán haladt (aminek a vége egy 3,9%-os hiány volt). Májusban az elmúlt évek tapasztalatai alapján csökkennie kellett volna a hiánynak – de az nőtt. Júniusban és júliusban a korábbi évek patternje szerint alakult az egyenleg: júniusban nőtt a hiány, júliusban stagnált.

2010 júliusában tehát a hiány a GDP 3,8%-a volt, szemben a 2009. júliusi 3,1%-kal. Nagyjából ezzel a 0,7%-kal (180 milliárd forinttal) tért le a költségvetés májusban a tavalyi hiánypályáról. 300 milliárd forintos lyuk ugyan nem látszik a költségvetésen, de a kormányváltás hónapjának kisiklását érdemes közelebbről megvizsgálni.

A következő ábrán a bevételek és a kiadások előző évhez viszonyított eltérését látjuk a GDP arányában.

Feltűnő, hogy az év első négy hónapjában GDP-arányosan mind a bevételek, mind a kiadások nagyobbak, mint 2009-ben. Májustól a bevételek fokozatosan visszasimulnak a 2009-es pályára, a kiadások viszont látványosan elszállnak, aztán júliusban meredeken visszaesnek. Ha a májusi 0,9%-os eltérés helyett csak a bevételi eltérésnek megfelelő 0,25%-os deltát produkált volna a költségvetés, akkor a júliusi korrekcióval még mindig a 2009-es hiánypályán lennénk.

Nézzük meg közelebbről, hogy alakultak a központi költségvetés fontosabb bevételeinek és kiadásainak deltái a GDP-hez képest.

2010-ben a gazdálkodó szervek és a lakosság GDP-arányosan végig kevesebbet fizetett be a költségvetésbe, mint 2009-ben. Ez egyértelműen az szja és a társasági adó január elsején életbe lépett csökkentésének következménye. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók (amelyek mintegy háromnegyede az áfa) és a saját bevételek viszont a 2009-es pálya fölött haladtak, jelentősen ellensúlyozva az szja és a társasági adóbevételek kiesését.

Az áfa-bevételek tavalyit meghaladó pályájának oka, hogy az áfa-kulcsot 2009. július 1-től 20%-ról 25%-ra emelték, így a bázisban még az alacsonyabb kulcsú bevételek szerepelnek. A második félévben az áfabevétel várhatóan visszatér a 2009-es pályára.

A saját bevételek növekedése az uniós támogatások növekedéséből adódik.

Dől a lé: Magyarország 2010 első hat hónapjában 60%-kal több uniós támogatást hívott le, mint 2009 első félévében, 2008 első félévéhez képest pedig 3,7-szer annyit. Persze az uniós támogatásokat nem hiánycsökkentésre kapjuk, ezek a tételek előbb-utóbb megjelennek a kiadási oldalon is, és csak átmenetileg javítják a pénzforgalmi egyenleget.

Összességében tehát a bevételi oldalon semmi gyanús: a bevételek az adóváltozásoknak megfelelően átrendeződnek a jövedelmi típusú adók felől a fogyasztási adók irányába, az adóztatás mértéke az első félévben megfelel a tavalyinak, azzal, hogy az adóbevételek a GDP-hez képest a gazdaságpolitikai prioritásoknak megfelelően, tervezett módon csökkennek.

A főbb kiadáscsoportok deltáinak időszakos alakulásából megállapítható, hogy a szociális kiadások, a lakástámogatás, az adósságszolgálati kiadások és az uniós befizetések a tavalyi évnek megfelelő pályán, illetve annál alacsonyabban alakultak. A központi költségvetés hozzájárulása a társadalombiztosítási alapokhoz márciustól  egyre gyorsuló ütemben tért le a 2009-es kiadási pályáról. A másik elszabadulónak látszó kiadáscsoport költségvetési szervek (és fejezeti kezelésű előirányzatok) kiadásai. Nézzük meg ezeket közelebbről!

A központi költségvetés évek óta kipótolja különböző jogcímeken a társadalombiztosítási alapokat. Tavaly a központi költségvetés havi 58 milliárd forinttal járult hozzá a tb alapokhoz: ebből havi 30 milliárd a magánnyugdíjpénztárba átlépők után adott hozzájárulás, havi 26 milliárd forint az egészségbiztosítási alap támogatása. A nyugdíjbiztosítási alapot féléves ciklusban támogatták: alkalmanként 87 milliárdot adott át a központi költségvetés és decemberben további 44 milliárd forintot. Ezek a tételek (az apróval együtt) elérték a 918 milliárd forintot, ami a központi költségvetésben kiadásként, a tb-alapokban bevételként, a központi alrendszer szintjén eredménysemlegesen jelent meg.

A magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti támogatást, mintegy 354 milliárd forintot, azaz a GDP 1,4%-át szeretné Varga Mihály kikönyvelni – az ő kifejezésével „elszámolni” – a maastrichti kritériumhoz figyelembe veendő hiánykategóriából.

2010-ben viszont a központi költségvetés minden tétel esetében havi egyenlő részletekben adja át a hozzájárulást, ami a nyugdíjbiztosítási alap esetében azt jelenti, hogy június végéig 14%-kal többet adott át az idén, mint tavaly az azonos időszakban. Ez egy időbeli eltérés, ami az év végére kiegyenlítődik, így a hiánycélt igazából nem veszélyezteti. Jelentősebb strukturális eltérés ugyanakkor az egészségbiztosítási alap támogatása, mely a tavalyi havi 26 milliárd forintról 51 milliárd forintra nőtt. Ez az egy tétel önmagában 300 milliárdos többletkiadást eredményez a központi költségvetés számára, és a munkadói egészségbiztosítási járulék január 1-től hatályos csökkenését hivatott kompenzálni.

„Az 5 százalékpontos munkáltatói járulékkulcs csökkentés összességében 0,8 %-kal emeli a foglalkoztatás szintjét normál esetben. Ugyanakkor a válság miatt erőteljesen romló vállalati jövedelmezőség hatására a vállalati szektor jelentős létszámleépítésre kényszerül, amit a kb. 300 milliárd forintos járulékkönnyítés érdemben tud tompítani.” (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításának általános indoklásából)

A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadáscsoport a központi költségvetés kiadási oldalának magasan a legnagyobb súlyú tételeként a főösszeg negyven százalékát teszi ki. A Pénzügyminisztérium – illetve utódja, a Nemzetgazdasági Minisztérium – államháztartási tájékoztatói szerint a költségvetési szervek áprilisban 4%-kal, májusban 10%-kal, júniusban pedig 5%-kal költöttek többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül jellemzően nem a személyi kiadások, hanem a dologi kiadások és az intézményi beruházások nőttek meg: a második negyedévben a dologi kiadások 10%-kal, a beruházások pedig 19%-kal voltak magasabbak, mint 2009-ben. A legnagyobb növekedés májusban történt, amikor ezen a kiadáscsoporton 10%-kal többet költöttek, mint tavaly.

A költségvetési szervek kiadásainak elszállásával kapcsolatban Bathó Ferenc helyettes államtitkár a féléves államháztartási jelentés közzétételét követő interaktív tájékoztató (OMG) során a következőt mondta:

„A költségvetési szervek kiadásainak előirányzatai az elmúlt év hasonló időszakához képest jelentősen magasabbak. Ennek döntő oka, hogy az uniós programok kiadásai jelentősen növekedtek és kisebb mértékben nőttek a költségvetési szervek dologi kiadásai is. (…) A kiadási oldalon a legjelentősebb elmozdulás a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál történt, de ha nettósítjuk a költségvetési szervek kiadásait - tehát korrigáljuk a saját bevételi növekedésekkel - akkor az érték már nem olyan jelentős.”

A dologi kiadások megugrása összefügg a kormányváltás körül személyi és szervezeti bizonytalanságokkal. A Bajnai-kormány bevezetett egy úgynevezett kincstárnoki rendszert, amelyben a Pénzügyminisztérium kijelölt hivatalnokai (a kincstárnokok) felülbírálhatták a kormány hatáskörébe tartozó intézmények kiadási döntéseit, ezáltal a PM szoros cash controlt tudott alkalmazni év közben. A kormányváltás átmenetileg szétzilálta ezeket a viszonyokat, így a költségvetési szervek vélhetően kihasználták az interregnumot és kifizettek olyan szállítói számlákat, amelyeket egyébként még görgettek volna maguk előtt. A fellazuláshoz hozzájárulhatott, hogy a kormány május folyamán még a hiánycél megemelésére törekedett. Ennek kudarca után a kormány júniusban zárolta (1132/2010. kormányhatározat) az irányítása alá tartozó fejezetek fejezeti kezelésű előirányzatait és az intézmények dologi kiadásait, felfüggesztette a jutalmak kifizetését, a szellemi tevékenységekre irányuló szerződéseket, bútor, informatikai és autóbeszerzési stoppot rendelt el, leállította a Magyar Államkincstár informatikai nagyprojektjét, befizetési kötelezettséget írt elő a saját bevételből gazdálkodó szervezetek számára és megtakarítást rendelt el az állami vagyonnal kapcsolatos kiadási előirányzatokon.

Au, ez fájhatott.

Ezzel a csomaggal mintegy 120 milliárddal fékezték le a központi költségvetés elfutását és júliusra remélhetőleg visszaterelték a központi költségvetést a tavalyi kiadási pályára.

Innen lehet folytatni.

süti beállítások módosítása