Örülünk, Vincent?

Nem is tudom miért éppen Ő jutott eszembe Sabrináról... de szerintem kortársaim már a tegnapi posztnál tudták, hogy ki következik. Igen. Valóban!

A foci VB-nek vége, a nyárnak azonban nem. Ez kiváló alkalom arra, hogy mire rázták a fiatalok akkoriban, amikor még nem volt VOLT, se Strandfeszt, se Balaton Sound és a Sziget is csak egy Diáksziget volt.

A mai napra válogatott - hajtás után következő - szám láttán két dologban biztos vagyok:

Az első, hogy még aki ismeri, az is egy jajj neee kiáltással a fejéhez kap. A másik, hogy ennek ellenére végignézi...

Az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága február közepén véglegesítette a Magyarországról szóló 2014-es Makrogazdasági egyensúlyhiányok c. jelentését.

 Mindenki kedvére olvasgathatja, de a főbb megállapítások:

• Bár az előrejelzések szerint folyamatos a javulás, a negatív nettó nemzetközi befektetési pozíció továbbra is súlyos aggodalomra ad okot a még mindig jelentősen negatív szint és magas rövid távú refinanszírozási igények miatt.
• A hitelállomány-leépítés utóbbi időkben bekövetkezett lassulása ellenére a háztartások és a nem pénzügyi társaságok eladósodottsága továbbra is az egyik legsérülékenyebb pont.
• A pénzügyi ágazat helyzete továbbra is aggasztó.
• Az államadósság továbbra is stabilan magas, és a helyzet az előrejelzések szerint csak nagyon lassú ütemben javulhat.
• Magyarország egyensúlyhiányainak gyorsabb csökkenését hátráltatja a viszonylag alacsony növekedési potenciál.

Ez a harmadik részletes vizsgálat Magyarországról. A bő évvel korábban közzétett részletes vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon a makrogazdaság nincs egyensúlyban, és jelezte, hogy határozott szakpolitikai intézkedésekre lenne szükség.

Két dolgot emelnék ki még az egészből. Az egyik, hogy a jelentés hemzseg azoktól a megállapításoktól, amelyek az egyes gazdasági területek (monetáris politika, költségvetési politika, adópolitika, befektetővédelmi politika stb.) szakpolitikai irányításának elégtelenségét, gyengeségét, dilettantizmusát mutatják be (vö. Magyarország jobban teljesít).

A másik kiemelés a EU-n belüli (Horvátország belépése előtti helyzet) és ezen belül a V4-ek többi tagjához viszonyított versenyképességünk értékelése és romlása:

"... a globális versenyképességi jelentésben Magyarország jelenleg az EU-tagállamok legalacsonyabb kvartilisébe tartozik a következők tekintetében: a kormányzati szabályozás terhei (az EU-ban a 25. hely), a jogi keretrendszer hatékonysága a jogszabályok megtámadhatósága tekintetében (27. hely) és a szakpolitikai döntéshozatal átláthatósága (27. hely). Ez utóbbi jelentősen gyengült az elmúlt két évben, ami azt jelzi, hogy a kormány nem folytat konzultációkat az érintettekkel az új szakpolitikai intézkedésekről, aminek már hatása lehetett az üzleti vezetőkben az üzleti környezetről kialakult képre."

A harmadik kiemelésem a NER-tombolás kiemelése lenne hétköznapjainkból :-).

Nem lesz megszorítás

Varga Mihály, 2014. április 30.

Az alábbiakban betűről betűre és kommentár nélkül közlök újra egy több mint négy éves posztot.

**********************************************************************************************************

  Az alábbi levelet egyetértőleg közlöm. JT

   ......................................................................................................

   Budapest, 2010. március 22., hétfő (OS) - Magyarországon a tudományos kutatás az összeomlás szélére jutott: az elmúlt évek kaotikus és kiszámíthatatlan kutatás-finanszírozása miatt ma már nemzetközi szinten kiemelkedő csoportok működése is ellehetetlenül.

  A legtehetségesebb fiatalok jó része nem lát perspektívát Magyarországon, és mielőbb külföldre menekül, gyakran már az egyetem elvégzése közben. Sajnálatos módon az elmúlt évek sok intézkedésében nem láttuk az átgondoltságot és szakmai hozzáértést. Nem tapasztaljuk a bizalmat: a kutatói szféra meghatározó intézményeit megkerülve, pályázatnak álcázott közvetlen kormányzati döntésekkel hatalmas pénzeket fordítottak megkérdőjelezhető projektekre. Eközben a magyar alapkutatás zöme elsorvadt. 

    Jelszavak szintjén mindenki egyetért abban, hogy Magyarország számára az egyetlen jövőbeli stratégiai kitörési pont az innováció, ennek alapja pedig a kutatás és a természettudományos képzés. A világon a sikeres gazdaságokban kivétel nélkül mind az innováció, mind pedig a minőségi felsőoktatás motorja a mögötte lévő, látszólag öncélú, és csak indirekt hatást kifejtő, magas szintű alapkutatás, mely szerves része az egyetemek alaptevékenységének. Téves és veszélyes az a nézet, hogy az államnak elsősorban az alkalmazott kutatás támogatására kell koncentrálnia, az alapkutatás másodlagos. 

    Az egyetemi és a kutatóintézeti rendszert igen könnyű néhány év alatt tönkretenni, de szinte lehetetlen helyreállítani. Pótolhatatlan az a tudás, amelyet a kutatók hordoznak és adnak át a következő generációknak. Az ilyen emberekért nemzetközi verseny folyik, amelyben Magyarország vesztésre áll. A legtehetségesebb kutatók, akikre a minőségi mester- és doktori képzés épülhetne, jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek és külföldön is keresettek. Amennyiben súlyos kutatási - és gyakran egzisztenciájukat fenyegető - anyagi nehézségbe ütköznek, még azok is elhagyják az országot, akik hivatásuknak tekintenék az egyetemen való oktatást és a magyar tudomány szolgálatát. Külföldön többszörös fizetést és kiváló kutatási lehetőségeket ígérnek. Magyarország a lepusztult laboratóriumokkal és egyre romló kutatási feltételekkel már a régióban is lemaradóban van. Hazánk keveset költ az alapkutatás finanszírozására, ezért hatványozottan súlyos gond, hogy a rendelkezésre álló források elosztása is helytelen. 
    A helyzet tarthatatlanná vált. Fiatal kutatókként aggódva figyeljük a magyar alapkutatás és felsőoktatás szétesését, és arra kérjük a leendő magyar kormányt, hogy haladéktalanul lásson hozzá a súlyos problémák orvoslásához. A nemzetközi tudományos életben szerzett tapasztalatunk alapján a következő területeken tartjuk szükségesnek az azonnali intézkedést. 

    1. Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) megerősítése. Az OTKA egy jól működő, demokratikusan szervezett, nyugati mintára létrehozott, kizárólag szakmai szempontok alapján működő pályázati iroda, amely a magyar kutatásban létfontosságú szerepet játszik, és amelyen keresztül az alapkutatás finanszírozása hatékonyan valósulhatna meg. Az utóbbi tíz évben az OTKA amúgy is túl alacsony költségvetése reálértékben lényegében megfeleződött. Az OTKA költségvetésének azonnali legalább megkétszerezése szükséges a pályázati rendszer összeomlásának elkerüléséhez. Elengedhetetlenül fontos az OTKA hosszútávon kiszámítható működtetése és költségvetésének további fokozatos növelése. 

    2. Stabil posztdoktori rendszer kiépítése. A kutatási rendszerben kiemelkedően fontos szerepet játszanak a PhD fokozattal rendelkező fiatal kutatók, a posztdoktorok. Magyarországon jelenleg nincs kiszámítható posztdoktori rendszer, ami elegendő állást biztosítana a kutatói utánpótláshoz. Szükség van egy stabil, versenyképes posztdoktori rendszerre, mely képes megállítani, illetve visszafordítani a kiváló kutatók elvándorlását. 

    3. Az egyetemek és az egyetemi kutatás finanszírozása. Az innovációt csak a legmagasabban képzett kutatók tudják megvalósítani, és ehhez szükség van kisebb létszámú, kiemelt (elit) képzést biztosító kutatóegyetemekre, illetve az azzal együttműködő akadémiai kutatóhálózatra. Alapvető fontosságú lenne, hogy a kisszámú elit intézménynek legyen kiszámítható, jelentős és elkülönített, pályázat útján hozzáférhető, kutatási infrastruktúrát illetve posztdoktori állásokat biztosító kutatási forrása. A közelmúltban kapkodva kiírt kutatóegyetemi pályázatok csak címet, illetve egyszeri támogatást biztosítanak, jelen formájukban nem alkalmasak az említett célok elérésére. 

    4. Kiemelt kutatói teljesítmény elismerése. A mai magyar rendszer nem nyújt lehetőséget a kiemelkedő kutatói teljesítmény elismerésére, és alkalmatlan arra, hogy Magyarországon tartsa a legtehetségesebb egyetemi oktatókat és kutatókat. Kövesse a kormányzat a Magyar Tudományos Akadémia példáját, és hozzon létre pályázat és szigorú szakmai minősítés alapján elnyerhető, kutatócsoport alapítási lehetőséget biztosító állásokat, melyek kiemelt fizetést és kutatástámogatást, valamint - a stabil posztdoktori rendszerrel együtt - életpályát biztosítanak a kimagasló munkát végző fiatal kutatóknak. Hozzon létre ezen felül a kormány ösztöndíjrendszert, mely a már állásban levő vezető oktatók és kutatók kiemelkedő szakmai teljesítményét honorálja. 
    Hangsúlyozzuk, hogy a fenti intézkedések jelentős része a támogatások átcsoportosításával megoldható. Véleményünk szerint ezen intézkedések nélkül a hazai minőségi felsőoktatásnak és tudományos kutatásnak nincs jövője. Az általunk javasolt négy intézkedés azonban csak a legégetőbb problémákat orvosolná, a magyar kutatási és oktatási rendszer ezeken kívül is számos alapvető változtatásra szorul. 
 

Domokos Péter (Talentum díjas fizikus, MTA doktora, SzFKI)
Gali Ádám (Talentum díjas mérnök/fizikus, BME)
Geiszt Miklós (Talentum díjas orvos, SE)
Holb Imre (Talentum díjas biológus, DE és MTA NKI)
Jakovác Antal (fizikus, MTA doktora, BME)
Katona István (Talentum díjas orvos, MTA KOKI)
Kálai Tamás (vegyész, MTA doktora, PTE)
Katz Sándor (Talentum díjas fizikus, MTA doktora, ELTE)
Kiss L. László (fizikus, MTA doktora, MTA KTM CSKI) 
Legeza Örs (fizikus, MTA doktora, SzFKI / Universität Marburg)
Nusser Zoltán (Talentum díjas agykutató, az MTA levelező tagja, MTA KOKI)
Simon Ferenc (Talentum díjas fizikus, MTA doktora, BME / Universität Wien)
Tamás Gábor (biológus, MTA doktora, SzTE)
Takács Gábor (fizikus, MTA doktora, ELTE)
Tamasikné dr. Helyes Zsuzsanna (Talentum díjas orvos, PTE), 
Zaránd Gergely (Talentum díjas fizikus, MTA doktora, BME),
Zelkó Romána (gyógyszerész, MTA doktora, SE)
Zólyomi Viktor (Talentum díjas fizikus, MTA SzFKI / Lancaster University)
 

..................................................................................................

***************************************************************************************************

a kormány nem akar beavatkozni a piaci folyamatokba

Kontrát Károly, 2014. június 23.

         Rajcsányi Gellért több részes tanulmányt írt a mandineren a balliberális értelmiség válságáról. Akkor vetem rá a első követ, ha majd nem írok több részes tanulmányt a balliberális értelmiség válságáról.

        Ergé arról ír, hogy végre megtört a balliberális értelmiség nyelvpolitikai és véleményizélési hatalma. A jobboldali értelmiség mintegy felszabadult ez alól a hatalom alól, és azóta szökkent cukorkaformájú kicsi szárba.

         Konkrétan a Konrád Györgyről szokták mondani, hogy mekkora egy nyelvpolitika, meg a Heller Ágnesről, György Péterről, talán kicsit a Csepeli Györgyről, esetleg a Vásárhelyi Máriáról. Szinte látom ergét, amint a Heller Ágnes bármire is kényszeríti (inkább nem látom szinte). 

         A balliberális értelmiség leginkább a balliberális politikai táboron bévül bírt véleményizélő hatalommal, és ez a tábor tűnt el, a politikai befolyás tűnt el, és nyilván valamennyi készpénz sem ott van, ahol pár éve volt.

        Mikor volt a Schmidt Mária a milliárdjaival, a mérhetetlen kóklerségével és a döbbenetes hatalmával bármikor is ideológiai rabságban, ergé, miről beszélsz? Hogy szegény Bayer Zsoltinak nem volt szabad zsidócigánybuziznia? Akkor mégis hogyan sikerült neki?

         Meglehetősen régen írhatok teljesen szabadon arról, hogy én legnagyobb tisztelettel, de pont leszarom, ha csúnyán néz rám valamelyik ballib okostojás. 

         A klasszikus balliberális értelmiségi elit megszűnt elitnek lenni, a hálózat szétesőben, ennek a ténynek azonban gyakorlatilag semmi köze ahhoz, hogy konkrétan igazuk volt-e vagy sem. Szerintem elég gyakran még igazuk sem volt, de ez teljesen irreleváns.

          Ma nem az a nagy történet, hogy mi nincs már, hanem, kedves jó ergé, az, hogy mi van helyette. És egy döbbenetesen kínos, súlyos teljesítmény- és tehetséghiánnyal küszködő jobboldali értelmiségi elit van helyette, amely elitnek van pofája a nyolcvansokéves hellerkonrád nénibácsit okolni azért, hogy az elmúlt negyedszázadban egy értékelhető sort nem bírt leírni. Minősített kurvaélet.