Frank Richards, a Forradalmi Kommunista Párt elnöke, az IRA nevű terrorszervezet támogatója, ma Orbán Viktor egyik ideológusa Frank Furedi néven. Éppen most írt róla a Mandiner nevű rezsimlap.  Amikor az IRA gyerekeket gyilkolt, az RCP közleményt adott ki arról, hogy minden eszköz megengedett a megszállók elleni harcban. Legyenek itt az áldozatok nevei: Tim és Jonathan Parry. A közlemény aláírója ma szintén szélsőjobboldali és Farage egyik embere. 

     (Platón: Szókratész védőbeszéde, részlet)

     Szókratész:   Azzal vádolsz Melétosz, hogy beléndek magvait hintem el Athén ifjai között, és tanításommal ártány mételyével fertőzöm kiket gondjaimra bíztak?

     Melétosz:  Zeuszra igen, igaztevő férfiak. Szókratész a napot kőnek mondja, a holdat földnek, s tagadja létét a daimonoknak.

     Szókratész:  Azt mondám, hogy a hellének nem a trákoktól valók, s jó Perszagórasz tévedett, mikor a trák gyűlésen azt mondta, hogy népünkben trák vér folyik, s a trákok királya testvér.

     Melétosz:    Perszagórasz maga a démosz, ha ellene beszélsz, vétkezél Athén népe ellen.

     Szókratész:  Agyagba karcolták nevét nem Apollón temploma falára, nem áll szobra az Akropoliszon.

     Melétosz:    A nép Perszagórasz, és Perszagórasz a nép, ha ő azt mondja, hogy vérünk trák, akkor a nép mondta, a daimonok mondták, sőt az istenek.

     Szókratész:  Perszagórasz egy lenne az istenek közül?

     Melétosz:    Mínosziak forgatták ki így a szavakat, s a vén kánaánita Georgosz, ki ezer drachmát tett Perszagórasz ellen. A démosz nem nyugatra tekint, hanem az asszírok földjére, keletre.

     Szókratész:  Trákok lennének az asszírok, jó Melétosz?

     Melétosz:      Igen, ha Perszagórasz mondja, ősünk az asszír Kreitosz vezér.

     Szókratész:   Kreitosz hagár volt, nem asszír, s a hagárok harcban áltak a trákokkal, Zeuszra, hallom szavad, de értelmét nem látja szemem. Azt tanítottam az ifjaknak, mire városunk épül, templomaink minden köve, hogy a törvény az úr, Athén törvénye, mit őseink hagytak reánk.

     Melétosz:     Mi ez, ha nem ifjaink megrontása, Perszagórasz bölcsebben forgatja a törvényt, mint Hektór a kardot. Ha Luriosz a hentes építheti az új olümpiádra Hermész templomát, akkor az Athén törvénye, akkor is, ha látszatra, mínoszi szemnek, Szimrosz hegyének kákáján csomót keresőknek,  mást ír a könyv, Perszagórasz a törvény lelkét látja Szókratész, nem csak betűjét.

     Szókratész:  És te Melétosz, honnan tudod, hogy mi az igazság?

     Melétosz:    Hiszek Perszagóraszban, tehát hiszek a népben és az istenekben. Te nem hiszel Perszagóraszban, tehát nem hiszel a népben és az istenekben.

     Szókratész:   Úgy őrlöd porrá a logoszt, mint molnár a búzát. Tudom, eldöntötted már az ítéletem.

     Melétosz:     Rágalom, Athén bölcs férfiai, rágalom, a nép ítél, nem Melétosz, s a nép az istenek szavát ismétli meg, Perszagórasz csak segít a népnek felfogni, mit Zeusz parancsol. Ha Szókratész ártatlan, nincs oka félelemre, ha bűnös, ha szavait hamisnak ítéli a nép s az istenek nevében Perszagórasz, akkor sorsa a bürökpohár, de még akkor is joga van fellebbezni a néphez, melyet jó vezérünk Perszagórasz képvisel. Ha eltelnek majd az évezredek, senki nem emlékszik majd Szókratészra, de Perszagórasz neve örökkön fennmarad.

  "A fönni szerént mondom, ha csak 30-tól 40 éves koráig nemzene is a
férjfi (noha 60 évesen is nemz elég ma is), sőt mi nagy ritkaság: éppen a
nagy Newtont anyja 60 évesnél idősöbb korában szülte, holott az asszonyok
nálunk már 40 éves korukon föül többé ritkán fogadnak méhökbe
(concipiunt) s még ritkábban szülhetik, ha nem éltök, legalább megromlás
veszélye nélkül meg, vagy ki, e világra: a nőnek 20-tól 30-ig mégis 5 gyermeke lenne; holott más párnak lehet, hogy most egy sem lesz, mi utóbbi
azonban véleményem szerént inkább a mai elfajult, természet elleni mértéktelen közösülés (nőzés, nőszés, trivialisnak tartott, képzelt, keresztelt, de
azonban eredetibb, tisztább, saját, tehát jobb szóval: baszás) s egyéb életmód
s elgyengülés (enervatio) következése, mint egyébé."

 Azt hiszem ezt most én vettem észre először, bár ki tudja.

 A US News and World Report is kiadott egy egyetemi világranglistát.

 1500 egyetemet rangsoroltak. A lista méretfüggő, a nagyobb egyetemek előnyben vannak.

 Az ELTE a 434-ik helyen áll. Ami jobb, mint amihez szoktunk.

 Debrecen a második a 635-ik helyen.

 Semmelweis (682), Szeged (688), BME (944, Pécs (1125)

 Megnéztem, hányadik helyen lennének a magyar egyetemek különböző európai országokban.

 Egyesült Királyság:  a 37-ik lenne az ELTE,  a 48-ik Debrecen.

 Németország: a 31-ik lenne az ELTE, 48-ik Debrecen.

 Franciaország: a 19-ik lenne az ELTE, 26-ik Debrecen.

 Svájc: a 8-ik lenne az ELTE, 9-ik Debrecen. (itt két kisváros van most a 8-ik és a 9-ik helyen, Fribourg és Neuchatel)

 Hollandia: a 12-ik lenne az ELTE, 14-ik Debrecen.

 Ausztria:  a 7-ik lenne az ELTE, 10-ik Debrecen.

 A régióban a prágai Károly Egyetem, a varsói és a krakkói egyetem és a belgrádi egyetem van az ELTE előtt, a Károly Egyetem befért a legjobb százba Európában, az ELTE a 194-ik. UPDATE: kommentelőnk figyelmeztetett, hogy a tartui és a ljubljanai egyetem is a legjobb négyszázban van, az ELTE csak a hetedik a régióban. 

      Orbán Viktor főideológusa Békés Márton a komprádor-értelmiség elleni kemény fellépést, leánykori nevén pogromot javasolt az 1943-as nemzetiszocialista szárszói beszéd szellemében. Nemrég a rezsimszolgák ütemes tapsa közepette avatták a Párt ideológiai lapjának főmunkatársának. Békés a bennszülöttek (Németh Lászlónál nemzsidók) és a nyugati ideológiai megszálló csapatai (Németh Lászlónál zsidók) közötti harcról értekezik, a Kim Ir Szen által támogatott angolai felszabadítási mozgalom alapítóját illetve az erőszak ideológusát (akiről Békés azt hiszi, hogy algériai pedig Martinique-i) Frantz Fanont idézve. 

      Békés harca a Nyugat ellen ott kezdődött, amikor a Pappa Pia című korszakos művet védelmezte a zsidóliberálisok ellen. Gyengébbek kedvéért ez az a fontos munka, amelyben a gazdagember Kóté Lilije, Vajna Tímea is megmutatja nemzeti érzelmeit. 

      Békés felszabadító mozgalmat szervez az elnyomott Magyarországon, a nemzetiszocialista van den Bruck-ot és a kommunista Antonio Gramsci-t zászlóra tűzve, hogy egy izgalmas képzavarral éljek. Pontosan ugyanúgy beszél a dekolonizációról, mint a szélsőbaloldali diákvezérek Angliában, gondolom nemsokára lebontják Cecil Rhodes szobrát Taktaharkányban. 

      Ami még rendben is lenne, a madzsarisztáni pampák édes illatához kiválóan passzol egy ilyen derék terrorházás nyalonc. A probléma éppen az, hogy nem veszik eléggé komolyan Békés elvtársat. 

     Miért akar egy piliscsabai pázmányista pártmunkás (alliteráció!!) nyugati konferenciákra járni, miért akarja egy derék fideszista komszomolka a gyarmatosító Nyugat egyetemein meresztgetni az erasmusos seggét? Miért követelnek egy gyepütestvértől nyugati publikációt, amikor a Kisújságban is leírhatja, hogy miért okosabb a Mészáros Lőrinc a Platón nevű zsidónál. 

     Piliscsaba maradjon Piliscsaba, ne engedjük, hogy megfertőzze a nyugati métely, a fideszista ifjúságnak pedig ott a University of Püspökladány, ahol nem butítja el mindenféle elitista hülyeséggel a görbeorrú washingtoni konszenzus.

  Ne tessék a gyarmatosítók egyetemeire járni, a gyarmatosítók filmjeit nézni, a gyarmatosítók pizzáját enni, tessék méltóvá válni a békési ideológiához, a tihanyi tézisekhez (ez komoly, ő írta).

   Csülköspacal és Bogár professzor, ez kell a magyar ifjúságnak, magyar trón, magyar oltár, magyar klozettpapír (bár az is olyan rohadtul nyugati, szerintem egy békésmárton segge legyen egy kicsi szaros), Szent Nazarbajevvel és a hun-türk szentekkel, ámen. 

      „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársai – akiktől szerettünk volna megszabadulni – itt fognak maradni a nyakunkon, külföldön a kutyának sem kellenek, ha intézetük megszűnik, egyetemi állásaikon akkor is túl fognak élni, és onnan tovább mételyezik a közéletet és a fiatalságot.” (részlet Freund Tamásnak, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökének leveléből)

      Igen, Freund Tamás nem dugta meg a Kóté Lilit, hanem a Vezérnek panaszkodott arról, hogy azok a liberálisok, akiktől meg szerettek volna szabadulni, túl fognak élni és mételyezni. Ilyen leveleket a harmincas évek végén írtak Magyarországon, aztán 1949-től folyamatosan. 

      Freundról sejteni lehetett, hogy kb. akkora izé, mint a Bayer Zsolt, de a privátbayerzsoltság agykutatók esetében nem érdekel, akadémiai alelnökök esetében annál inkább. Az ember reménykedne, hogy ez a levél hamisítvány, de Freundnak már lehetősége lett volna tagadni és nem tette. Borkait a farkáról ismerik fel, Freundot az érdekes stílusáról, nem mindenki lenghet ló...

     Egy iktatott levél került a 444.hu-hoz, valaki a kormányzat környékéről akarja kicsinálni Freund Tamást. Igazi kipcsák gusztuska az egész.

     Mindazonáltal, sajnos a szőnyeg alatt már nincs hely. 

     Miután ma reggel Szilvay Gergely, a magyar gay conversion therapy mozgalom prominense (a huszonegyedik századból szeretnénk ehhez gratulálni, MZ per X-ként), a King's College professzorának nevezte ki a brit baloldali egyetemi oktatókat en bloc leantiszemitázó, de ma reggelig egyetemi professzori címmel nem rendelkező Dr. Saul Kellyt, a Mandiner azzal vádolta meg Tordai Csabát, hogy visszacsempészte az Alkotmányba a valójában már nem hatályban lévő 24. § (5) bekezdést. Ez egy ilyen kemény nap.

     Ezzel kapcsolatban a következőket szeretném megjegyezni. A Mandiner gazdája Orbán Viktor sem volt teljesen bizonyos abban, hogy a kérdéses paragrafus valóban hatályát veszítette-e vagy sem. Ugyanis 2010 júliusában, zicher ami zicher alapon, hatályon kívül helyezte a kérdéses bekezdést. hehe....

Alkotmány 2010. július 5-i módosítása

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról ^* 

Az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva a következő törvényt alkotja:

1. § Az Alkotmány 32/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira - a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve - az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.”

2. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az Alkotmány 24. § (5) bekezdése.

  Kövér László a Nemzeti Közszolgálati Bohócegyetemen fejtette ki nézeteit a fékek és ellensúlyok rendszeréről az ő végtelenül elokvált módján, ahogy ez egy rendes közép-ázsiai szocipatához illik. A beszéd műfaja savas felbüfögés volt, ami a nagykipcsák haplogrouppal korrelál, talán megint olvasott valamit a genderről a kifestőben, talán több intimitásra vágyott kedvenc capra aegagrus hircusával, nem próbálom feltárni ezt a bivalyhereintenzív, srévizavényilazó személyiségtípust.

 A nemzetiközszolgálat iránymutatásra vágyott és megkapta. A fékek és ellensúlyok rendszere hülyeség - jött fel a kövéri gyomorból, azt a barmot is ki kellene rúgni, aki beírta az alaptörvénybe, zsidó lehetett, de legalábbis szakállas. Általában kormányon szoktak a kövérek hercigeskedni a checks and balances ellen, ellenzékben inkább toppantanak a lábacskáikkal, de a mi kövérjeink régen voltak ellenzékben, és nem is nagyon szeretnének megint ott lenni, bár, ahogy Jumzsagin Cedenbal, a nagy ázsiai gondolkodó, írta főművében, a tőgypörkölt nem lehet ellenzékben.

 A  Montesquieu báró találta ki a fékeket és az ellensúlyokat a Törvények szelleme című munkájában, amit eleve franciául írt, Trianon nyelvén, az sem lehet véletlen. Tizenötödik avagy Hőnszeretett Lajos király legott be is tiltotta a könyvet, de például nem ment el a Sorbonne-ra, hogy kiselőadást tartson róla a professzoroknak. Igaz, a sztyeppei birkaszar rusztikus illatát sem szerette.

 John Adams az Amerikai Egyesült Államok egyik alapító atyja, Washington alelnöke, majd utódja az elnöki székben, ragaszkodott ehhez a hülyeséghez, mert ezeknek John Adams, Hamilton és Madison jutott csak, nem az ifjabb Lomnici meg a Végtelenülbékés Márton.  A John Adams egy értelmiségi volt, aki mindenféléket olvasott, mindenfélékről gondolkodott, mondom én, hogy zsidó, nem egy ilyen egészségesen pacalszagú, kipirosodott arcú bajuszmuki, mint a Milászlónk.

 A nemzet közszolgálata ütemes tapssal fogadta a házelnöki okosságot, erőst jegyzetelt, röpdolgozat is lehet ebből jövő héten. A Békés professzor által ideológiai alappá nyilvánított Arthur Moeller van den Bruck mondta volt, hogy az igazi demokráciát nem korlátozhatjuk mindenféle zsidóbolsevik faszkodással, hiszen az igazi demokrácia a népakarat égberagyogó manifesztációja, tehát maga a Vezér, aki a nép kvintesszenciája. A Vezér, és ezt Carl Schmitt a magyar konzervatívok másik szvíthártja tette hozzá, pedig erős kezével védelmezi a törvényt, ezt a bölcsességét egyébként 1934 augusztus elsején a Deutsche Juristen-Zeitung címoldalán tette közzé, egy hónappal a Hosszú Kések Éjszakája nevű jogállami aktus után.

Jól választott magának parfümöt ez az ország, talán egy kicsit túltolta a jakzsírt, de a kecskehúgy nagyon a helyén van.