Örülünk, Vincent?

  Néhány nappal ezelőtt kiadták a legújabb Sanghai Egyetemi Rangsort. 

  Nem érdemes nagyon komolyan venni, de én azért érdekességképpen pár adat.

  Az ötszázas lista :

  Az első húszban csak angolszász egyetem van, tizenhét amerikai és három brit. Az első három: Harvard, Stanford, MIT. Az ELTE és a szegedi egyetem a 301-400. helyen van. Az első háromszázban, tehát előttük 110 darab amerikai egyetem van, 29 brit és 23 német. A Sao Paulo-i egyetem az első százötvenben van, a buenos aires-i a legjobb kétszázban.

  A természettudományos százas lista :

 Az első három Harvard, Berkeley, Princeton. Az első húszban tizennégy amerikai. A zürichi ETH nyolcadik. A legjobb százban négy izraeli egyetem van, továbbá egy-egy tajvani, koreai és ausztrál egyetem. 

  A műszaki tudományos százas lista :  

 Az első húszban tizenhét amerikai (alma materem a tizennegyedik, az ötszázas listán a hatvanegyedik, tökjó). Két izraeli és két szingapúri van a listán.

  Az élettudományi százas lista :

 Harvard, MIT, University of California, San Francisco. Az első húszban tizenhat amerikai, tizenhetedik a svéd Karolinska Intézet. Egy finn és három belga.

  Klinikai orvostudomány és gyógyszerészet százas lista :

 Az első húszban van tizenhat amerikai, Harvard, UC at San Francisco és University of Washington. Finn, spanyol, szingapúri és brazil a listán.

  Társadalomtudományos százas lista :

 Harvard, Chicago, MIT. Az első ötvenben (50) csak angolszász (amerikai, brit, kanadai) egyetem van.  Öt holland, két izraeli.

  Matematika százas lista :

  Princeton, Harvard, Berkeley. Az első húszban van három párizsi egyetem és tizennégy amerikai. Két ausztrál és három izraeli. Továbbá egy szaúdi (?).

  Fizika százas lista :

  14 amerikai az első húszban. MIT, Harvard, Caltech. Négy holland, három izraeli.

  Kémia százas lista :

  Harvard, Berkeley, Stanford. Tizenhárom amerikai az első húszban. Öt kínai.

  Computer Science százas lista :

  Stanford, MIT, Berkeley. Az első húszban tizenhat amerikai. Az első harmincban négy izraeli. Görög, tajvani, hongkongi.

  Közgazdaságtudományi százas lista :

  Az első harminchét angolszász. Harvard, Chicago, MIT.  Az első százban van hatvankilenc darab amerikai egyetem.

  ...............................................................................................

 Aki akarja még nézegetni, megteheti.

Nem lehetséges az, hogy a sajtóban szereplő Stadler Mária, aki felvetette Gyurcsány lelövését, azonos azzal a Stadler Mari néni nevű nagymamával, akinek mindenütt lehet kapni a szakácskönyvét? Tessék a Stadler Mari nevet guglizni, látni fognak egy fényképet, és nekem úgy tűnik, ő van a videon, ő szokott mindenféle műsorokba betelefonálni és hülyeségeket beszélni. A facebook oldala is belvárosi rendezvényekre mutat.

A magyar internet tele van nagymamákkal, kismamákkal, akik borzasztóan súlyos dolgokat tudnak leírni. Egészen ijesztőnek hangzanak elsőre, de amikor huszadszorra írják le, hogy a zsidók felelősek azért, hogy nem lehet rendes befőzőparadicsomot kapni, az ember elgondolkozik a veszélyességükön.

Ennek a néninek, ha valóban róla van szó (és nagyon úgy néz ki), ez az öröme. Az, hogy baromságokat beszél. Leülnek a többi nénivel és a taktaharkányi conteo történeteiket adják elő ezredszerre, a rózsadombi paktumtól az izraeli charterjáratokig, a 2006-ban felfegyverkezve járőröző közel-keleti (Omán lenne?) valami más hülyeségig, amelyben vélhetően szintén vannak zsidók. Ezek még antiszemitáknak is tökéletlenek, nemhogy terroristáknak. Valójában nem tudják elolvasni Bogárlacibátyánkat, sokkal jobban érdekli őket a befőzőparadicsom-tematika, de kényszeresen magyarázzák, hogy is működik a Federal Deserve (élc !)

Tessék indexfórumot olvasni, egymilliószor mondják el ugyanazt, teljesen kényszeresen, mert nincs rendes szappanopera a tévében.

A New York Times augusztus kilencedikei számában jelent meg egy cikk Nicholas Christakis és James Fowler eredményeinek kritikájáról. Christakis világhírű szociológus, a Harvard professzora (orvosként és szociológusként egyaránt), az  Amerikai Tudományos Akadémia tagja, 2009-ben a világ száz legbefolyásosabb embere közé választotta a Time magazin. Hírnevét elsősorban a szociális hálózatok kutatásának köszönheti. Kapcsolatok hálójában című könyve világsiker lett, tavaly jelent meg magyarul.

     Christakis és Fowler tézise szerint a szociális hálózatokban járványszerűen terjednek bizonyos tulajdonságok, érzések és viselkedési formák, mint például a kövérség, a dohányzásról leszokás, a boldogság vagy az egyedüllét. Az, aki barátjának a barátjának a barátja meghízik, jó eséllyel maga is felszed pár kilót. A kutatásuk eredményeit olyan high-impact-factor újságokban publikálták, mint a New England Journal of Medicine vagy Proceedings  of the National Academy of Sciences.

     Christakis kutatásairól rengeteget írtak (pl. a New York Times-ban Gina Kolata, az idézett cikk szerzője), népszerűsítő előadást tartott a super-cool TED konferencián, cikkeit óriási számban idézték.

    Amit itt eddig leírtam, nagyon hasonlít egy másik hálózattudós-celebrity, Barabási Albert László karrierjéhez. Ő nem Connected, hanem Linked címmel írt könyvet, de szintén egy jól kommunikálható, a széles közönség számára is érthető gondolat köré építette fel tudományos marketingjét, amely mögött ugyancsak high-impact factor publikációk álltak és tízezres nagyságrendű citáció. Stay tuned, Barabásiról még esik szó a posztban.

Ülnek? Gondolom, igen. Ha nem, akkor legalább kapaszkodjanak meg, mert olyant mondok, hogy ha más mondaná és én hallanám valószínűleg megroggyannának a térdeim: a mi falunkban nemrég bezárt egy kocsma, és mi nyílt a helyén? Egy fitneszterem! Hogy miiiii??? Hogy ezen önök nem hajlandóak meglepődni??? Akkor tessék elképzelni azt, hogy most 1988 van, és egy bukmékernél egy az ezerhez adják a fent vázolt eseményt. Rátettek volna akár csak egy forintot is arra, hogy egy alföldi faluban hatalmi kényszer nélkül bezár egy kocsma és afféle seggrázó-szalon nyílik a helyén?

Pedig az ilyesmi úgy nagyvonalakban azért előrelátható. Azt mondják, hogy úgy nagyjából azonos társadalmi berendezkedések nagyjából azonos jelenségeket generálnak, így elég jól meg lehetett tippelni azt, hogy a rendszerváltással mi is ráállunk arra a bizonyos pályára, amelyen a boldogabb országok már egy ideje menetelnek és emiatt jól el is húztak tőlünk, de legalább megvan az az előnye ennek, hogy nem nekünk kell kitaposni az ösvényt. Elég, ha figyelünk és megpróbáljuk megérteni, hogy mi is fog ide pár éven, évtizeden belül beszivárogni. Például vidékre.

A vidéki lét elviselhetetlen könnyűségéről szeretnék csacsogni egy kicsit.

No, most már tényleg megjöttem szabiról. Rákerestem a "gazdasági válság" + vers kombinációra, és ezt találtam:

Hegedűs Tibor: Véres falak

Mindennap csak azt hallod, milyen volt régen.
Boldogság villant akkor a fiatal szívekben.
Megcsillant a vágy és az erkölcsök más nevében szóltak.
Elmélyülve az élet, unalmasabb felében szüntelen álmodoztak.

Reggel kilépsz az ajtón, máris a kezedbe nyomják
A világról szóló híreket, amik nem az életed alkotják.
Szembenézel azzal a ténnyel, hogy amin élsz egy megromlott világ.
Mikor nyugodtan aludnál el, bemondják, hogy újra gazdasági válság.

Kifosztanak újra és újra, a szegények szegényebbek lesznek.
Életüket féltve féltik, hogy háborúba vesznek.
Véres falak az utcasarkon, holttestek mindenhol.
Fegyverek a gyermek kezében, örök lelkiismeret, hol

A félelem retteg, hogy egyszer a haláltól már senki nem fog félni.
A lelkek újjá születnek egy másik testben és ugyanúgy fognak élni.
Mert a túlvilág nem fogadja el a gyilkos kezek vérét;
Egyedül a pokol fogja elégetni rossz útra tévedt emberek lelkét.

Forradalmi lángok gyúlnak fel a sötétség viharában.
Lázadó lelkek és vágyak, a szenvedők világában.
Szemek könnyezve sírnak a fájdalom szagától.
Nem érzik maguk védve a nemzet hatalmától!

Kilépve az ajtón csak hamuvá lett világ megmaradt emléke él.
Magad mögött bezárult egy álom, minek fájdalma a szívedhez elér!
Csukva tartod szemed és a könnyek, nem felejtik el, miért sírsz.
Romba döntött világod már csak a történelemben látod, amit nem te írsz!

Megízlelte sorsát az önkéntes világ;
Felemelte hangját és segítségért kiállt!
A büszkeség és a hatalomvágy szerepnek
Egy lázadó nép lesz az ára, s majdan fegyvereknek,

Hogy ölni tudja a szenvedést, és hogy helyre tegyen mindent.
Reményt kérve a mindenhatóktól, hogy megéljük azt a földi édent!
Szemekben a lázadók lángja, a forradalmi eszme szabadsága.
Fejlődött értelem fogja az ember, de mégis a végtelen rabság múltja!

A költemény többszöri elolvasása után se értettem meg, hogy most az értelem fogja-e az embert vagy az ember a félelmet, de az biztos, hogy itt valami nagyon nem stimmel...

Ha már akkora baj van, hogy az árfolyamgát, a devizalakótelep, vagy a bankadóból leírható adósságelengedés is komoly megoldásként merülhet fel a devizakárosultak (szevasz, Tibi), problémáira, akkor erkölcsi kötelességünk, hogy mi is közreadjuk a devizahitelesek problémáinak Végleges és Pofonegyszerű és Ez Most Már Tutira Működni Fog megoldását.

 „Rettenthetetlen hülyék kora jõ.
Pojácák vagy gazemberek? Is-is.
Egyszerre félem és röhögöm általlátni:
a szikla óhatatlan visszafelé görög.“

 (Petri György: Sziszifosz visszalép, 1989)

 Jogi képviselőnk tanácsára a posztban szereplőkre a bümbike kifejezést fogom használni.

 2001. október 29-én a Népszabadságban jelent meg Aczél Endre egy cikke.

-Érdekes, tegnap este még azzal aludtam el itt az ugaron, hogy minden rendben megy...