Több mint tíz éve írtam egy posztot Huey P. Longról és az Orbán Viktorral való hasonlatosságáról. Éppen most olvastam egy interjút Rod Dreherrel, aki négy hónapig volt Orbán és belső köreinek vendége Budapesten, és ő hívta meg az általa amúgy erős fenntartásokkal kezelt Tucker Carlsont Budapestre.
Dreher egy aránylag átlagos intellektus az amerikai margóról, akit Szilvay fajtestvér tud csak kiemelkedő konzervatív gondolkodónak eladni. Már többször írtam róla, először katolizált, aztán keleti ortodox lett, kereszténysége mindazonáltal hitelesebb, mint az ex-KISZ titkár Orbán valamennyi kutyájának kereszténysége együttvéve, kivéve talán Prof. Dr. Tóth Gabrielláét.
"Since Dreher’s return from Hungary, he told me, he had been thinking about Orbán in terms of Huey P. Long, the famed Depression-era governor of Louisiana who denounced the oil companies, fired hundreds of bureaucrats, and replaced them with patronage appointments—another corrupt populist. "
Nagy szellemek, ha...Kisebb komolyságot erőltetek most magamra.
Dreher pontosan tudja, hogy még a konzervatívok között is marginalizálódott, hogy két percet nem tudna eltölteni Donald Trump társaságában, de vonzónak találja Orbán olvasottságát és intellektuális debattőrségét (még az angolját is). El tudom képzelni, hogy egy személyes beszélgetésben Orbán érdekes gondolkodású embernek tűnhet egy nyugati konzervatív (vagy akár egy liberális) értelmiségi szemével, nem biztos, hogy Orbán ugyanúgy beszél a kötcsei idiótákkal, mint Rod Dreherrel vagy Bernard-Henri Levy-vel. Dreher Bernie bro-ként írja le a saját fiát, akivel szemlátomást nagyon jó viszonyban van, az idiotikus gyűlölködés nyilván távol áll tőle (remélem a mandineres kisnyilasok is elolvassák majd az interjút), de a nyugati hardcore woke progresszivizmus hiteles és sikeres ellenfelének látja.
Azt nem mondhatnám, hogy Rod Dreher sokkal távolabb áll tőlem, mint Alexandria Ocasio-Cortez, és azt gondolom, amikor éppen Nyugaton talál a Nap, lényegesen kevésbé félek a Dreher-féléktől (egyáltalán nem félek tőlük), mint az AOC-féléktől (hát tőlük azért valamennyire). Dreher fél attól, hogy az AOC-félék valóban kárt tudnak okozni a nyugati civilizációnak, és nem kerülnék könnyű helyzetbe, ha vitatkoznom kellene vele ezen.
Amit Dreher nem ért az az, hogy Magyarországon senki sem ismeri AOC-t, pláne nem Judith Butlert, igazából senki nem gondolkozik CRT-ben, a konzervativizmus pedig úgy pozőrség, ahogy van (a liberalizmus is, csak a magyar liberális pozőrök mintha kevesebb munkát fektetnének a pozőrködésbe, mint a konzik, persze a várható nyereségük is jóval kisebb). Magyarország valójában egy egyszeri különleges lehetőségről szól, amikor a totális hatalmat lehetett megszerezni, és ha ezt egy radikális baloldai stratégiával tudta volna megszerezni Orbán, akkor most Edmund Burke összessel szervezzük a százharmincöt fős tüntit a Facebookon és nem a brit Forradalmi Kommunista Párt egykori elnökét fizetné Orbán, hanem a svéd Radikális Bolsevik Mozgalom jelenlegi elnöknőjét. Kelet-Európa valójában nem olyan bonyolult, mint amilyennek látszik. Ebben hasonlít a harmincas évek Louisianájára.
