Pár napja nyilvánosságra hoztak egy elitegyetemi rangsort, a CWUR-t.
A rangsor első ötszáz egyetemében nincs magyar intézmény. Van viszont öt izraeli.
A másik lista az idei STOC 2020 konferencia elfogadott cikkeinek jegyzéke. A STOC a Symposium on Theory of Computing, sponsored by Google, Microsoft, Toyota Technological Institute, a világ egyik legfontosabb computer science konferenciája.
Az elfogadott cikkek szerzői között nincs olyan, aki magyar egyetemen dolgozik, de van a Weizmann Intézetből, a Héber Egyetemről, Tel-Aviv Egyetemről, a Ben-Gurion Egyetemről, a Bar-Ilan Egyetemről, a haifai Egyetemről, a The Academic College of Tel-Aviv-Yaffo-ról. Azt hiszem tizennégy olyan cikk van, amelynek legalább egyik szerzője izraeli egyetemen dolgozik.
(tegyük hozzá, általában szokott lenni egy-két magyar, most nincs)
Amikor karrierista rezsimjózsik képzésére egymilliárd dollárt fordít éppen az erősen Orbán Viktor-alakú magyar állam, az ember esetleg elgondolkozik egyről, sőt, esetleg másról is.
Általában azzal szoktak jönni a fideszista lojálkák, hogy azért nem érdemes elitegyetemekre költeni, mert úgyis elmennek innen az emberek, minek képezni a Nyugatnak. Ilyenkor roppant okos arcot szoktak vágni, elfeledkezve arról, hogy ők szokták azt ígérni, hogy a Kárpát-Duna-Nagyhaza lesz az egyik legélhetőbb, leghiperszuperebb, legdaliásabb ország Európában. Arról mit sem szólva, hogy a Mathias Corvinus janicsárképző ifjoncai esetében egészen látványosan nem félnek attól, hogy azok esetleg elmennek valahová máshová.
Magyarország egy meglehetősen szegény, meglehetősen elmaradott ország (igen, tudom, fejlettebb, mint a baráti Tadzsikisztán és Fehéroroszország, de erre ne tessék annyira büszke lenni), és ez az ország úgy döntött, hogy inkább a rezsimutánpótlás képzésére költ, nem elitfelsőoktatásra. Vagy úgy gondolják, hogy az MCC-s barnanyelvűektől ívelünk majd felfelé (ebben az esetben országunkat bátran tekinthetjük komplett dilinyósok gyülekezetének) vagy leszarják, hogy szegény és elmaradott az ország (ebben az esetben is gondolhatunk azért valamit Bokrétáról).
Bármilyen különös, legalábbis elvileg, dönthetne úgy a magyar kormányzó erő, hogy computer science-ben, artificial intelligence-ben, data science-ban legyünk az élvonalban, ne az egy (bizonyos) seggre jutó nyalók számában. Bibi Netanyahu, meg izraeli politikusok általában sem kispályások, ők is szívesen felkeresik a nacionalista málnást, ők is szeretnek nagyokat mondani, ha mikrofont észlelnek, ők is imádnak keménykedni, még a lopkodás sem teljesen idegen tőlük, de az az ország tényleg győzni akar, nemcsak pofázni.
