Lánczi András soha egyetlen értékelhető sort nem írt le filozófiából. Valamirevaló filozófiai folyóirat közelébe sem kerülhetett, könyvét kinevették, Orbán kegyelméből lehetett rektor és Adolf Hitler kegyelméből lehetett professzor egy magyar egyetemen.
Ez nem egy PC-poszt. Most néztem meg Tóth Barnabás csodálatos filmjét, nem vagyok PC-hangulatban. Ha a zsidókat nem ölik meg, a tizedosztályú Lánczi helyett ma egy tehetséges ember ül abban a professzori székben. Persze, ha a keresztény felső-középosztályt nem intézik el, akkor is szabóként csinált volna karriert egy vidéki városban, de én most maradnék a zsidóknál, hadd pattogjanak a trollok.
Lánczi Heller Ágnesbe rúgott bele, ezért kapja a jutifalit. Csak éppen a félhülye (vagy tán egészen az) Megadja Gáborral beszélgetett új könyvéről nem az oxfordi egyetem egyik professzorával valamely ódon college-ban. Lánczinak Megadja jutott, nem Oxford. Ennek az országnak Lánczi jut, nem Oxford.
Enjoy.
