Március 2-án 10 éves az örülünkvincentblog. Basszus, még a nevén is milyen vitáink voltak… :-) És ma már mennyire távoli, piti vitának tűnik ez.
2009. szeptember 10-én született az első bejegyzésem itt. Meglepődtem az újraolvasásakor, mert nem színházról, hanem könyvről szólt, Spiró Feleségversenyéről. Ez volt a bejegyzés utolsó mondata: "A kérdés csak az, örülni fog-e Vincent a kommunista királyságnak, vagy, mint Butch, elutazik, és akkor el lesz utazva...” Feleségverseny-mennyire vicces
Na. Legalább erre a kérdésre azóta van válasz, Butch ugyanis elutazott és el van utazva.
Félmillió honfitársunkkal együtt. És nem lesz visszajőve.
Ennek az országnak reszeltek- és engem az se vigasztal, hogy még sok, nagyon sok másik országnak is - a miénkkel együtt.
Győzött a hülyeség, Spirónak lett igaza, ez az ország a Feleségversenyek országa. Akkor is az volt, ma még azabb.
És hogy azóta a világ vezető nagyhatalmának vezetője simán kenterbe veri hülyeségben Spiró regényének feleségkereső főemberét- nem, sajnos nem vigasztal. A világ vezető nagyhatalma ugyanis megengedheti magának, hogy egy, vagy akár két cikluson át is egy marharépa, rasszista, hímsovén tahó legyen a főni. Attól a Yale még Yale marad, attól még minden második okos kínai az MIT-n akar tanulni- és fog is. Az USA ki szokta heverni a hülye és veszélyes elnököket.
Errefelé veszélyes az ilyen főni. My endless love, Ady Endre kompországának hajója ritkán választott jó kikötőt. Kicsi a hajó, sok a veszélyes és kiismerhetetlen szél, a rakomány csúszkál- és nem túl értékes. Itt, a rossz kapitány egyetlen rossz döntése elsüllyesztheti a hajót.
Aztán azt írogattam, hogy a dilimnek, a színháznak, mindig jót tesz a béna, elnyomó, mániákus hatalom. Pintér Béla meg azt mondta, hogy az előző kormány pénzt adott, a mostani (akkori) meg témát. És ebből is baj lett- Pintért, a Katonát, az A Bajnok-ot veszélyesnek, eltiprandónak ítélte a főni- hogy rohadna meg!
Nem, nem bánom ezt a durva kiszólást. Az, hogy álszentségből, zsigeri hazugságból, altright küldetéstudattól hatva most engem/ minket nyilvánítanak kirekesztőnek… bárcsak így lenne. Régen az volt a mondás, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van.
Orbán országában az, aki nincs velük - az nincs.
Nem is vagyunk.
Mint a Karib tenger kalózaiban, teliholdkor, néha láthatóvá válunk. De akkor már senki nem tudja/ hiszi, hogy ez létezik. Olyan jó lenne tiszta szívvel leírni, hogy: DE!
Pedig nem.
Fusson, ki merre lát, tanuljon spanyolul, mert a három generációval ezelőtt kivándorolt magyarok mai leszármazottai egyelőre valamiért (who knows why) most jobb üzletnek tűnnek Rogatóni vállalkozásainak.
