emlékeztető: ezek Mezei Balázs professzor tézisei.
5. Mit akar Mezei? Mi ez az egész? Miért írja ezeket a furcsa szövegeket? Valóban fél? És ha igen, mitől? Másoktól vagy saját magától? Attól, hogy nem pontosan érti, hogy mi Orbán elképzelése a kultúráról, vagy attól, hogy egyre pontosabban érti? Fogalmam sincs róla.
6. Mezei a rendszerváltás utáni évtizedek vesztesének tartja magát. Nem kapta vissza a családi kastélyt, nem lett akadémikus, csak a Mandinerre írhatja meg a téziseit, miközben a sutyerák Békés Márton kultúrpápaként nyilatkozik a televíziókban. Mezei a magyar filozófia margóján helyezkedik el, ha egyáltalán, MTA doktora cím ide vagy oda. Szektás diszkriminációról beszél, anélkül, hogy neveket mondana. Ugyanakkor a 2011-es Konzervatórium ( érzéke van a fontos orgánumokhoz, én sem a Journal of Extremely Important European Philosophersbe írom ezt a szöveget a téziseiről) posztjában, amelyben explicite leírja (erre most "ébredés"-ként hivatkozik), hogy:
"De sajnos én és még száz más kollégám nem élhettük meg azt az élményt, hogy néhány tanulmányunk megírásáért – ami amúgy is feladatunk – sokmillió forintot kaphattunk volna. "
"Kérdezem: miért nem jött oda valaki a nagy pályázók közül és miért nem mondta: kaphattok mondjuk egymillió forintot arra, hogy a sorozatot gyorsabban lehessen folytatni. A sorozat egyébként esztétikusan és tartalmilag is elsőrangú. Ám ők saját céljaikat fontosabbnak tartották, mint az objektivitást."
7. Mezei fenti szövegei nevetségesnek hatnak, de főleg akkor hatnak nevetségesnek, ha nem Mezei Balázs néz vissza a borotválkozó tükrünkből. Mezei nemcsak vörös, hanem kék, bézs és olívazöld színű farkakat is told a téziseihez, lelkendezve említi Matolcsyék nehezen minősíthető (azért nekem sikerülne) 180 pontját, de sokatmondóan, bár kissé kontextus-függetlenül azt is leírja, hogy:
"Újdonságot csak szabad szellem képes létrehozni; segíteni lehet, irányítani nem. Megfigyelve és elárulva csak kevesek mutattak olyan dacos eltökéltséget, amelyből új, önálló és nagyszabású gondolkodás születhetett."
- szinte látom Páter Palkovicsot a Nagy Humanistát, amint megkérdezi az Innovációs alap új elnök-főtitkár-bíborosérsekétől Dr Márelisfelejtettemanevétpedigmostírtamposztotróla Gézától, hogy ki a fasz ez a Mezei és miért nem közvetlenül a minisztériumtól kapja a hetvenhárom forint kilencven fillért sajtos rudacskára.
8. Mezei arról ír, hogy őt nem vitték a hippodromba, sose ült ponnilovon, nem volt szép kis kerékpárja, ő kérem még nem játszott, nem játszott. Bezzeg a másikok, azok igen. Miért ne lehetne erről beszélni? Ő bizony úgy gondolja, hogyha Lukács Gyuri bácsinál járt volna nagycsoportba, aki ugye, és hát azért tényleg, mondjuk már ki, szóval, ha Lukács Gyuri bácsi simizte volna a buksiját, ha ő nyomott volna cvikipusszancsot az orcájára, akkor esetleg mégis támogatták volna az ő könyvsorozatocskáját, ő monográfiácskáját, akkor ülhetett volna ő is ponnilovon. Erről lehet beszélni, igen most is, amikor zord szelek fújnak. Kb. mindig lehet beszélni erről, és mindig az speciel most is van.
9. Igen, Mezeinek az is fáj, hogy el lett küldve mamiba, amikor szeretett volna egy szép kis Molnár Tamás Konferenciát vagy Emlékkönyvet vagy Gőzmarcipánt. Mert megmondta az X: elvtársnő, hogy Molnár Tamás rossz elvtárs volt, lehet bekussolni. Nem én fogom eldönteni, hogy milyen elvtárs volt a Molnár elvtárs, de lehet, hogy az X. elvtársnőnek sem kéne. Mezei Balázs esélye arra, hogy átalakítsa az Orbán-kormány kultúrpolitikáját kb. annyi, mint az én esélyem arra, hogy átsoroljam a Felcsút FC-t a Premier League-be. Lehet, hogy ezt ő is tudja. De most megkapta az esélyt a jelentős Mandinertől arra, hogy elsírja az ő bánatát, az ő valóságosnak tűnő bánatát, amely bánatelsírás akár el is gondolkoztathatna bennünket azon, hogy mégis mi szar történt Magyarországon az elmúlt harminc évben.
