1. Mezei Balázs egyetemi professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a Mandineren tette közzé téziseit a "művelődésről". Mezei nem egy kispályás megadja, nem egy random leninfiúcska, akibe elől bedobják a harmincezret, hátul kijön a liberálismigránsokerőszakoltakkiskorúflamingókat. Én értem, hogy felháborító, hogy a fasiszta lapokban, Orbán kedvenc fasisztái fasiszta baromságokat írogatnak, de valljuk meg őszintén, az lenne a meglepő, ha a fasiszta lapokban Orbán kedvenc fasisztái a Riemann hipotézist oldanák meg. Mezei releváns, Békés Márton és Jeszenszky Jr. nem az.
2. Szakács nemzettestvér és rezsimsajtonc világosan fogalmaz. A Kárpátduna-Nagyhazában nincs helye a zsiberális íróknak, zsiberális színészeknek, egyáltalán a zsiberálisoknak, és azoknak sem, akik nem uszítanak ellenük elég lelkesen, eljött a mi időnk, einstand van, a ti Akadémiátok a mi Akadémiánk lesz, a ti színházatok a mi színházunk, a ti zsebórátok a mi zsebóránk.
3. Mezei egyáltalán nem fogalmaz világosan. Amikor valaki egészen Jókaiig szalad, ahelyett, hogy egyből leverné a veséd, az el van bizonytalanodva.
" A Trianon utáni tragikus helyzetben az óriási nehézségek közepette újjászervezett ország ezt az örökséget képes volt továbbvinni, sőt egyes tudományos és technikai területeken, művészetben és gondolkodásban a kortárs európai fejleményeken is túlmutató eredményekhez segítette. Ezt a munkát olyan nevek fejezik ki, mint például Szent-Györgyi Albert, Bartók Béla, Molnár Farkas, Kerényi Károly, Járay Pál… "
Molnár Farkasnak baloldalisága miatt akadtak gondjai, Bartók Béla, Kerényi Károly és Szent-Györgyi Albert is elhagyta az országot a második világháború idején, Járay Pál valószínűleg inkább Paul Jaray volt, egy bécsi magyar zsidó, nem tudom, hogy valaha élt-e Magyarországon, az az érzésem, hogy nem. Szerintem nem véletlen, hogy Mezei nem Tormay Cécile-lel és Vitéz Csobánczy Etelével reprezentálta a "túlmutatást".
4. Kerényi Károlyról Lukács György írt egy nagyon kedves értékelést a Társadalmi Szemle című mondén társasági lapba 1948-ban. Sajnos nem tudom linkelni, talán egy másik posztban idézek majd hosszabban belőle. Lukács felvetette, hogy Kerényi kissé emlékezteti őt Baeumlerre, aki Nietzsche életművét próbálta inkorporálni a nácizmusba. Mást is felvetett, éppen csak az ízéért, Szakács Árpádnál lényegesen cizelláltabb, de morálisan talán még érdekesebb színvonalon. Kerényi nem sokkal később külföldre távozott. Itt jegyzem meg, hogy Lukács a sztálini időkben folyamatosan a Társadalmi Szemle szerkesztője volt, és azt is a cuki kis lapban olvasható, amikor könnyes szemekkel írt Sztálin nyelvtudományi eredményeiről. Ennek sajnos lesz relevanciája a későbbiekben.
(folyt. köv.)
