A Molnár Tamás Bohócintézet vezetője delirált egy jót a konzervatív meritokrácia szükségességéről egy pártállami blogon. A szerző maga is gyakorló harmadosztályú (most a morális vonatkozásoktól tekintsünk el, elképesztő milyen nagyvonalú vagyok ma, én is meg vagyok lepődve), de a bohócintézet munkatársai egyszerűen a mindentalulmúlás kategóriájában versenyeznek és bizony szép sikereket érnek el.
A szerző, a meritokrácia nagyobb dicsőségére, örvendezik egyet afelett, hogy balliberális versenytársait mindenünnen kiszorították, és a piliscsabai pampák sajátos illatát idézve mutat utat azoknak, akik képesek komolyan venni egy hozzá hasonlatos nullajulcsit.
A meritokrácia eleve ott kezdődik, hogy nincs jelzője. A meritokrácia egy szobát jelent, nem állampárti blogot, állampárti bohócintézetet, állampárti duplaprofesszori fizetést. A szobában pedig Valaki van. A valakiság lényeges attribútuma, hogy Valaki attól teljesen függetlenül van a szobában, hogy éppen ki a miniszterelnök. Szobában léte szempontjából ez ugyanis teljesen lényegtelen.
A Valakinek pedig gondot okoz az, amit csinál, ahogy ezt Esterházy írta az " A Szavak Csodálatos Életéből" című esszéjében. A meritokratikus intellektuális elit tagja az egész életét úgy építette fel, hogy ott abban a szobában ülhessen a kis íróasztalánál, és néha órák teljenek el anélkül, hogy bármit is képes legyen leírni. A bohóckonzervatív (bohóclilberális) számára nem okoz gondot, hogy írjon két flekket valamilyen aktuálpolitikai szarról, mely két flekk elején egy Oakeshott (Lyotard) idézettel pisálja körül a territóriumát. Ez a Lovasi professzor által Sika-Kasza-Léc metódusnak nevezett főértelmiségi életvitel az, ami ezeket a bohócokat jellemzi, ahogy a nénikbácsikfőlegbácsik lobogtatják a marhaságaikat (áfás számlával persze), különösen választásokhoz közeledve.
A meritokrácia létezésének alapja egy olyan ország, ahol a miniszterelnök veje, fogtechnikusa, a szomszéd gyerek angoltanárnője, a szomszéd gyerek angoltanárnőjének fogtechnikusa és annak veje, nincs eleve behozhatatlan előnyben azokkal szemben, akik például, teszem azt, - tényleg csak a pontos argumentum kedvéért - nem a miniszterelnök vejei, fogtechnikusai ésígytovább. A meritokrácia létezésének alapja egy ország, ahol nincs Molnár Tamás Bohócintézet. Egyáltalán nincs, mégcsak sóval sem kell behinteni a helyét, annyira nincs.
Ezeknek tényleg fogalmuk sincs. Nyilván sejtik, hogy intézetvezetőségeik, ilyen-olyan díjaik, jutifalatkáik, jacuzzijuk erősen korrelálnak egy Orbán Viktor nevű állampolgártársunk létezésével, de oly mértékben bíznak eme állampolgártárs létezésének örök voltában, hogy még arról is elfeledkeznek, hogy a lepcses szájukat zárt állapotban tartsák.
