A magukat kereszténydemokratáknak nevező ifjú rezsimribancok kiadtak egy undorító, homofób közleményt . Azon a napon, amikor Boris Johnson a búcsúbeszédében David Cameron egyik legnagyobb eredményeként a melegházasság legalizálását nevezte meg. BoJo egyszer rózsaszínű kalapban jelent meg a londoni Pride-on. Ferenc pápa mondta minap, hogy a katolikus egyháznak bocsánatot kellene kérnie a melegektől. Az amerikai hadseregben mától transzgender katonák is teljesíthetnek szolgálatot.
A magyar melegeket nem üldözik, csak éppen nem vállalhatják fel magukat, ahogy pár napja egy brit konzervatív képviselőnő tette, csendben kell tűrniük a hatalom kutyáinak acsargását. Az ő szerelmük nem ér annyit, mint a másoké, mert Orbán Viktor így akarta.
Ha a Budapest Pride nem az én büszkeségem is, ha nem vállalom a szolidaritást a melegekkel, akkor azokat árulom el, akiket ugyanott gyilkoltak meg, ahol a dédszüleimet. Nem tehetem meg, nincs rá jogom. Akkor Oscar Wilde-ot árulom el, Alan Turing-ot és minden tündöklően tehetséges embert, akit megaláztak, börtönbe zártak, halálba kényszerítettek.
Harmincegy ország budapesti nagykövetsége állt ki a budapesti Pride mellett. Sajnos még mindig szükség van ezekre a gesztusokra.
Az ifjú hatalmárok levele Magyarország szégyene. A huszonegyedik század második évtizedében a homofóbia szégyenletes dolog. És ezt az arcukba kell üvölteni. Semmi mást nem kell és nem is lehet tenni, de ezt igen. Ezt az arcukba kell üvölteni.
