A metropol nevű, kormánykritikával a legkevésbé sem vádolható ingyenes napilap mai számának főoldalán a szerkesztőségi vezércikk fölött öles betűkkel az alábbi (természetesen) jó hír áll:
Lenne internetadó, de maximálnák
De — ismétlem: de. Ez egy ún. ellentétes értelmű kötőszó. Ebben a mondatban azt fejezi ki, hogy bár a mondat első felében leírt hír kellemetlen, a második fele vigaszt és felüdülést hoz nekünk.
Mi is az első fele? A parlamentnek kedden benyújtott 2015. évi adótörvény-javaslatban minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forintot kívántak beszedni — természetesen nem a fogyasztóktól, hanem az internetszolgáltatótól. Az emberek kormánya ugyebár az embereknek csak ad, és mindig a (bűnös, nyugati, kozmopolita) vállalatoktól vesz el. Mindig a (bűnös, nyugati, kozmopolita) vállalatok vesznek el az emberektől. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamentben napirend előtt kijelentette: ez a típusú adó nem az előfizetőket, hanem a távközlési szolgáltatókat terheli, amelyek közül a négy legnagyobb 2013-ban 75 milliárd, 2012-ben pedig 72 milliárd forint nyereséget ért el. A Napi Gazdaság szerint Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt mondta, a kormány 20 milliárd forint pluszbevételre számít a távközlési adó kiterjesztéséből. Ezt a szolgáltatók simán kiköhögik. Miként a bankadót is, amit a kormány szigorúan a bankoktól szed be, nem tőlem. Én (egyszerű közalkalmazottként, aki a fizetését csak valamelyik banktól veheti fel) a bankomnak fizetek havi 4000 Ft-tal többet a bankadó véglegesítése óta (most készülök bankot váltani). A kormánynak ehhez semmi köze. Az internetadót is a szolgáltatók fogják fizetni; nekünk egy fityingünkbe se kerül. Csak hát a szolgáltatók alighanem változtatnak a díjfizetés alapjának számításán: a régi díjcsomag egy büdös kanyit se drágul, csak az új kerül majd egy internetadónyival többe. Elemi erejű tiltakozás tört ki, és tart még ma is.
A kormánypártokban is megrémültek a nem várt reakcióktól, és kérték azok figyelembe vételét. Már egy nap alatt meg is jött az örömhír, amit a mondat második felében olvashatunk. Varga Mihály szerint "a kormány támogathatónak tartja azt a fideszes felvetést, hogy 700 forintban maximálják az... adó felső korlátját." Azaz a gazdagoknak és a (bűnös, nyugati, kozmopolita) nagyvállalatoknak nem kell a fogyasztással arányosan adózniuk — számukra az adót maximálják. Tehát abból a húszmilliárdból a fogyasztásunkhoz képest sokkal többet fizetnek a szegényebbek (és a kisebb vállalatok). Többször hallottuk már Orbán piackritikáját és azt, hogy a piac torzításai ellen az államnak a maga adminisztratív eszközeivel föl kell lépnie. Most láthatjuk, hogyan: a kisebbek túladóztatásával elő kell segíteni, hogy a nagyobbak könnyebben fölfalhassák őket. Ennyit a közép- és kisvállalatok verbális ajnározásáról.
A lelki ujját a társadalom lüktető pulzusán tartó miniszterelnök villámgyors reakcióját az alábbi, frappáns belső cím emeli ki:
A kormány elfogadja a netadós felső plafont
Eközben a Fidesz azzal próbál fogást találni a kormányellenes megmozduláson, hogy "azt a szocialisták szervezték", mivel a fő szervező Gulyás Balázs szülei különböző pozíciókat töltöttek be ebben a pártban, illetve környékén, sőt, egy ideig ő maga is a párt tagja volt. Senki sem kérdi meg, hogy ugyan már, mi köze van ennek ahhoz, hogy jó-e, hasznos-e, netán kizsebel-e minket az internetadó? Az Index szerint szülei és múltja miatt Gulyás az MSZP ügynöke. Roppant érdekes módon ugyanez az Index nem nevezi a pártjához ma is aktívan kötődő Orbán Viktort (stb.) "a Fidesz ügynökének", és nem tekinti emiatt a kötődés miatt hiteltelennek állításait. (Talán még emlékeztek, hogy a kolontári baleset után aktívan publikáltam, amíg meg csak meg nem ismertük a történetet. Mindeközben a legkülönfélébb fórumokon gyalázták álláspontomat abból kiindulva, hogy az MSZP tagja voltam, tehát semmi, amit mondok, nem számít. Sőt.)
Ideje levonnom a tanulságot: a hülyék nyelve hosszú.
