Előrebocsátom, hogy nem tudok válaszolni a kérdésre. Blogunk olvasói azonban biztosan, amennyiben végigolvassák a következő okoskodást.
Az Együtt-PM bejelentette, hogy feljelentést tesz az Eiffel Palace megvásárlása miatt, ugyanis szerintük felveti a hanyag vagy hűtlen kezelés gyanúját, hogy a Magyar Nemzeti Bank a piaci árnál drágábban, 18 milliárd forintért vásárolta meg az ingatlant.
Amire az MNB közölte, hogy
“Egyebek mellett a jelenlegi ingatlanpiaci környezetben az ingatlan befektetésből származó előnyök kiaknázása érdekében vásárolta meg nettó 45,3 millió euró (mintegy 13,6 milliárd forint+áfa) összegért a budapesti Eiffel Palace irodaházat az MNB. Az irodaház megvételét teljes körű jogi átvilágítás, a ingatlan befektetési értékének megtérülési számításokon alapuló, a KPMG által végzett meghatározása előzte meg.”
Az MNB nem igényelhet vissza áfát, tehát a vételár számára 57,5 m EUR, azaz valóban 18 milliárd forint. Az Eiffel Palace bérbeadható hasznos területe a honlapja szerint 14.000 négyzetméter. Számoljunk nettó 13.5 eurós négyzetméterárral, ami a zöld irodaházak bérleti díjának felső határa a piacon. A pesti belvárosi irodák kihasználtsági rátája 86% körül volt tavaly a harmadik negyedévben. Ha ilyen kihasználtsággal ki lehet adni az Eiffel Palace-t, akkor az évi 1.950.480 euró bevétel. Tegyük fel, hogy a nyereség a bevétel 80%-a és 10% az adó, akkor 1.404.346 euró a befektetés éves hozama. Ez évi 2,44%-os megtérülést jelent.
Az öt éves államkötvények hozama jelenleg 4.70%.
Én nem tudom, kedves olvasó, biztos elszámoltam valamit. Az nem lehet, hogy idióták döntenek az MNB-nél és összevissza hazudoznak a KPMG által végzett megtérülési számításokról. Ugye?
Ha engem kérdeznek, ez a befektetési javaslat már a folyosói beszélgetés fázisban, rövid fejszámolás után megbukott volna. De hátha vannak itt más szempontok, amikről nem tudunk.
Nem kéne kikérni a KPMG megtérülési számításait?
