A Jobbik XIX. kerületi szervezetének honlapja nagy szeretettel mutatja be olvasóinak vitéz Somogyváry Gyulát (írói nevén: Gyula diákot), a Gömbös-féle Fajvédő Párt, illetve az Ébredő Magyarok Egyesülete alapító tagját. Egy részlet, afféle kedvcsinálónak, eredeti "helyes"írással:
... Sopron még ma is Magyar város, azt neki is köszönhetjük, mert küzdött érte (nyugat-dunántúli mozgalmakban).A nevéhez fűződik még az Erdélyi induló szövege, amely Erdély bevonulásakor vált híressé (zenéjét Náray tábornok szerezte). Az érdekesség kedvéért az eredeti szöveg „Bérces Erdély itt vagyunk” lett volna, de telefonon mondta el a szöveget, és félreértették.
1929-ben avatja Horthy Miklós vitézzé háborús kitüntetései és érdemei miatt. Ekkor magyarosítja Somogyváry-ra az addig németesen hangzó nevét...
Azt, hogyan is képzelte ő az általa vélt "faj" védelmét, kellőképp megítélhetitek Egy kis magyar fiúhoz c. verséből. Ez a kettő — az ismertető és a költemény — kellő képet ad arról, mit kaphattok a képetekbe "kultúra" gyanánt négy év múlva. Úgy vigyázzatok!
Somogyváry Gyula: Egy kis magyar fiúhoz
Apró öcsikém ülj az ölembe
s dobd a sarokba a játéklovat.
Magyarországon most más játék járja...
(Ránkborult barna fellegek sátra,
Magyarországon most nem süt a Nap...)
Dobd a sarokba, félre a bábut!
Nézd csak: a bácsi mit ad teneked,
Jaj, csecse játék! Nézd hogyan villan!
Csontnyele sima... szép hegye is van...
Tiéd öcsikém, kis csöppnyi gyerek!
Szorítsd marokra. Így kicsi lelkem.
Ugye hogy tetszik? No mond, hát beszélj!
Pillanat sem kell s tíz szívet is átszúr...
S hallod öcsikém? – Messze Kassárul
Bús magyar jajdulást kerget a szél...
Apró öcsikém, kis magyar bimbó,
Hát ez a másik kell-e vajon?
Fényes csövében hat bogár szunnyad...
Csitt!...ott délen most szívekbe szúrnak
S vérrózsa nyílik a fehér havon!
Hát ez a játék, amit most látsz itt,
Kell-e öcsikém — te hazátlan árva?
Kristályüvegben fehér halálpor...
De hallga!... Csönd
most!...Erdélyországból
metsző sikoltás száll a világba!
Apró öcsikém, néked adom mind
Csak dobd a sutba a lovat, a babát!
S ha sohse nyílik az ajkad imára
S kezed se téved soha virágra:
Ott fönn az Isten mindig megbocsát.
De ha nem tudod mi a gyűlölet
— mit most szívedbe belemartam én —
ha csak egy percre is elfelejted:
akkor én fojtom beléd a lelket
árva magyar bimbó, kis öcsikém....!
1920. március
Az idézet nem pontos: a bevezető alapján föltételeztem, hogy legdurvább helyesírási hibákat a honlap szerkesztői rakták belé, így azokat méltányosságból javítottam.
