A hanyatló nyugat dekadenciába csúszó, ingerszegény egyszer használatos fogyasztási termékeit felsoroltató példák mellett vessük vigyázó szemünket hazánkra, a Magyar Népköztársaságra, ahol az élcsapat munkásosztály, a vele szövetséges parasztság és a haladó értelmiség igényes kultúrpolitikai termékekkel volt gazdagon ellátva.
A popzenei termékek közül az arra fogékonyakban nagy sikert aratott az autópályaépítő munkások előtti tisztelet okán M7-nek elnevezett zenekar Jupápápá refrénű divatbemutatós szerzeménye. A fiatalabb KISZ-tag és az idősebb úttörő lányok tömegesen ragasztották az együttes Ifjúsági Magazinból kivágott, többnyire már színes fényképeit szekrényeik oldalára, tolltartójuk belsejébe, de leginkább szívük közepébe.
A fiúknak is jutott rajongani való. A kezdőcsapat: Szigeti Edit, Herczku Annamária, Csuka Mónika, és persze Szűcs Judith. Jöjjön, mi szemnek, fülnek ingere… ugye nem baj hogy csak ennyi ;-)?!
A legvégén pedig mindenki együtt!!
