Ki ne emlékezne Maczóné G. Nagy Iliánra (ööö... izé, szóval fordítva), akinek felesége nem csak a magánéletben társa, de archaizáló alkotmánykoncepciójukat is együtt dolgozták ki. Mivel ő legalábbis neje szerint kiemelkedő költő, illik, hogy mi, a kiemelkedő költők művészetének elkötelezett hívei, ugyancsak megismerkedjünk munkásságával. Az alábbi zöngeményt ismét csak Érvsebész olvtárs lelte föl; én csak közreadom — és tényleg csak ízelítőül, kedvcsinálónak: van még bőven ott, ahonnan ezt is hozzuk... Egyúttal mosom kezeimet!
DELI IMÁDSÁG
GYŐRFI LAJOSNAK
Szavaimat hívom hitem tanújának,
Lelkemet mormolom deli imámnak,
Szelíd erőmet mondják gyöngeségnek,
Hívom valómat sorsom szépségének.
Itt, aki voltam számlálatlan évig,
Aki most is vagyok jövőm életéig,
Rejtőző nemes vad, csoda magyar,
Ki szabadulást vár, szabadulást akar!
Igazamat mások igazgatják,
Nevemet félve ki se mondják,
Igéimmel fekete-piacon feketéznek,
Akik itt helyettem élnek.
Ezt a sorsot nem lehet elcserélni:
Magyarnak lenni, rejtek-élni!
Remény idejére várva-várni!
Gyalázva-alázva győztesen állni!
Állni, mint akire hitet hagytak!
Nézni, mint akire látást hagytak!
Hagyományt, felejtés homályából,
Életet, életnek honából.
Kacaghatnék, ahogy kacagtatnak!
Vidulhatnék, ahogy vigadtatnak,
Miközben enyéim is marnak
Öntudatlan: Dózsát jussoló falatban.
Honnan jönnek ezek a hangok?
E néma világban miért hallok?
Miért látom Isten harmat-fényét?
A hajnal itt miért mindig csak kérdés?
Itt vagyunk, Istenes hazánkban,
Úgy, mint bennszülöttek!
Lehetnénk máshol is, mások,
De magyarok vagyunk, nem komédiások.
Rejtőzködj fény mögé! Csak rejtekezzél!
Mi rád hagyatott, semmit se feledjél!
Van egy világ, ami valaha volt.
Őrizzük, őrizzük, mint sírját a holt.
Mint halottak, ahogy őrzik ezt a földet,
Közben kioktatnak, akik öltek.
Handabandáznak ateisták, béke-papok,
Föloldozást majd te adsz, és én adok.
Na miért? Na miért? Filiszteus barátom!
Időtlen idő óta vagyunk e világon.
Ahol te is, én is a fényre úgy ügyeltünk,
Ahogy illett, hűséggel asszonyt szerettünk.
De ami most vagyon? Csak meg ne sértődjenek,
Kik tisztelni se tudnak, féltett kegyhelyeket.
Messze belül, legbelül, leges-legbelül,
A múlt, mint kő a vízben, elmerül?
A csángók Golgota-emléke?
A székelyek Atilla öröksége?
A lengyelek palóc-polovec vére?
A magyarok honi ősisége?
A hortobágyi furulyaszó
Nem rasszista, nem taszító.
De nem ám! Mondhat bármit
A pesti urbanista, el nem kábít.
Mi vagyunk az igazi kozmopoliták,
Rokonunk, testvérünk a fél világ,
Ha nem az egész! Magányunk is csalás!
Mert lengyelül a kabát: kacagány,
A terítő: abrosz. Lármázni angolul alarm.
A golyó latinul golobusz, a tér terra.
Áll nyelvünk akadémiája az Iszter partján,
S ápol Alpolló. Semmi kincsért nem adnám
Ezt a nyelvet! Így adatott,
Mert Isten így akarta. S az éter
Dantei békét suhint felénk.
Ki emlékszik már arra? Talán elég
Csak őrizni az anyai édes nyelvet,
Mint könyvek bunkerébe rejtett elvet!
Valamit, aminek nincs piaci ára!
Ami nem árják baszkódó áriája!
Csak az ének, csak az ének!
Mindegy az, hogy honnan nézed.
John Lennon vagy a széki Ádám István,
Te vagy én, a vox humana immár
Az egyetlen út. Ahogy ütőgardonon
A csángó asszonyok verik a húrt,
Az anyanyelv nélküli imát,
Ők őrzik Jeruzsálem titkát.
Anyámra gondolok, ki már nem hisz semmit.
Szépség a temploma, Őszi erdő! Az időből ennyit,
S égi csillagokat, memorizál. Nincs más fix pontja,
Megcsalatott jelene, reménye, múltja.
Vinném vissza ősi kezdetekhez,
Boldog időkhöz mik elvezetnek
Harangokhoz, mikor még nem voltak harangok!
Nem voltak, amiket most hallok!
Csak a fény, Napnak tornyos süvítése.
Szerelem csalogató gázlók ékessége.
Szerelem-út ősi Csallóközbe.
Gyöngyvirág-ejtő, teremtő ölbe!
Gyöngyvirág-szoknyás,
Gyöngyvirág-pártás,
Gyöngyvirág harmatos
Boldog asszony-időbe.
A jövőt itt mi írjuk,
És a halálig kibírjuk
Azt a csodát, amit én így,
Te pedig úgy, mint az anatómiát,
El nem véted, el nem vétem.
S visszaigazodik a világ
Az élethez, a szépséghez,
A pentaton teljességhez.
Egyúttal megjegyezném, hogy Érvsebész kollégával magam is remélem: akad köztetek, aki megfejti az imám deli mivoltának szakrális jelenőségét, s hogy vajon köpcösebb imámok is számot tarthatnak-é mormolt lelkemre???
