A Vincent-blog elköltözött

Ez nektek vicces?

nem felejtünk.jpg

 

 


 

Jobban teljesít...


Orbán Pinocchio thumb.jpg

FRISSÍTVE!

Itt az újabb történelmi csúcs

A központi költségvetés bruttó adóssága: 2010. május: 19.933,4 Mrd Ft; 2011. május: 21.116,5 Mrd Ft; 2012. május: 21.180,9 Mrd Ft; 2013. május: 21.765,4 Mrd Ft; 2014. október 24.736 Mrd Ft;2015. június 6. 24 847 Mrd F

 

Szűjjé má'!
tumblr_nzd85jlxqr1qd6fjmo1_1280.jpg

 



 

Te már bekövetted?

 

Vincent tumblr Falus.JPG

 


 

Vincenzúra

Troll Vincent.jpg

Figyelem! A Vincent szerzői — főszabályként — maguk moderálják a posztjaikra érkező hozzászólásokat. Panaszaitokkal vagy a mellékhatásokkal a poszt írójához forduljatok!

Köszönettel: Vincent Anomália

Címkék

abszurd (39) áder (5) adózás (11) alkotmány (45) alkotmánybíróság (10) államosítás (7) arcképcsarnok (14) ascher café (24) a létezés magyar minősége (6) bajnai (16) bank (7) bayer (23) bayerzsolt (14) békemenet (7) bkv (7) bloglossza (14) borzalmasvers (156) cigány (7) civilek (5) civil társadalom (8) demokrácia (24) deutsch tamás (6) devizahitelek (9) dogfüggő (10) egyház (10) ellenzék (7) erkölcs (17) érték (19) Érvsebész (11) eu (13) eu elnökség (8) felsőoktatás (15) fidesz (76) fideszdemokrácia (7) film (12) filozófia (13) foci (12) focijós (19) focikvíz (54) focitörténelem (94) fritztamás (6) gasztrowhat (9) gavallérjános (10) gazdaság (8) gengszterkrónikák (14) gyurcsány (27) hangfal (98) heti válasz (19) hétköznapi történetek (32) hétvége (44) hoax (5) hülyék nyelve (16) hülyeország (165) idézet (768) igazságszolgáltatás (6) imf (26) indulatposzt (11) interjú (7) járai (12) jobbik (17) jogállamiság (33) kampány (12) kampányszemle (9) katasztrófa (5) katonalászló (21) kdnp (9) kétharmad (16) költségvetés (21) könyvszemle (9) konzervatív (18) kormányváltás (22) kormányzás (42) kósa (8) kövér (11) kultúra (21) kumin (14) lánczi (5) lázár jános (12) levelező tagozat (12) lmp (8) longtail (10) magánnyugdíj (25) mandiner (15) március 15 (8) matematika (9) matolcsy (44) mdf (5) média (48) melegek (8) mesterházy (7) mnb (5) mosonyigyörgy (7) mszp (32) mta (5) napitahó (7) navracsics (14) nedudgi (15) nekrológ (11) nemigazország (5) nemzeti együttműködés (5) ner (11) nyugdíj (5) oktatás (12) önkormányzatok (6) orbán (46) orbanisztán (15) orbánizmus (101) orbánviktor (65) országgyűlés (6) pártállam (23) politika (14) polt (5) program (9) retró (22) retro (115) rettegünk vincent (14) rogán (9) sajtó (22) sajtószemle (6) schmitt (38) selmeczi (8) semjén (6) simicska (7) sólyom (7) spoof (19) stumpf (5) szász (6) századvég (7) szdsz (9) szijjártó (16) színház (35) szlovákia (5) szszp (5) tarlós (12) társadalom (50) törökgábor modul (8) történelem (5) tudjukkik (22) tudomány (17) tüntetés (17) ügyészség (9) választás (37) vb2010 (19) vendégposzt (68) videó (11) vincent (10) Vincent szülinap (6) voks10 (7) vörösiszap (16) zene (23) Címkefelhő

A trianoni diktátum aláírói

Benárd Ágost és Drasche-Lázár Alfréd

2012.06.04. 09:00 | szempontpuska | 26 komment

Címkék: trianon i világháború

Tudjuk-e kik voltak azok, akik Magyarország részéről aláírták a trianoni békeszerződést? Honnan jöttek, és utóbb mi lett a sorsuk?

Most van 92 éve annak, hogy a versailles-i Trianon kastélyban a magyar kormány delegáltjai aláírták a történelmi Magyarország feldarabolását szentesítő trianoni diktátumot. Kik voltak ők, akik kézjegyükkel ellátták a dokumentumot?

A Vincentblog most — a sokszor lejáratott történelmi rigmusok és lózungok helyett — bemutatja azokat, akik részt vettek az alig negyedórás ceremónián. Bűnösökről, bűnbakokról, felelősökről és következményekről sokan és sokfélét írtak már. Most nézzük azokat, akik akkor és ott voltak azon a sötét órán, tollal a kezükben...

Horthy Miklós 1919 augusztusában a Szövetséges Katonai Misszió engedélyével  bevonult Magyarországra. Novemberben érte el Budapestet. A következő év március 1-én a Nemzetgyűlés az 1920. évi II. törvénycikkben Magyarország kormányzójává választotta.

 

Horthy két héttel ezután kormányfővé nevezte ki Simonyi-Semadam Sándor ügyvéd-politikust, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának vezetőjét.

A Simonyi-Semadam kormány (nagyításért klikk a képre)

A békeszerződést e kormány két, sokszor politikailag súlytalannak (???) minősített tagja írta alá. Kik voltak ők?

Benárd Ágost

1880-ban született Budapesten. Orvos volt. Az első világégés során ötven (!) hónapot töltött frontszolgálatban. A háborúból visszatérve lépett politikai pályára.

Az ehhez szükséges népszerűséghez az ismertséget és a kezdő lökést budai orvosi tevékenysége adta. Keresztényszocialista politikusként szenvedélyesen bírálta a Károlyi-kormányzatot. Az őszirózsás forradalom bukásával, majd a Tanácsköztársaság kikiáltása után többször is tettek kísérletet a letartóztatására, de sikerült Ausztriába szöknie, és ott folytatta a szervezkedést. Távollétében halálra ítélték.

Kun Béláék bukása után a Munkásbiztosító átszervezését kapta feladatul. Politikai tisztogatásba kezdett, hogy a szervezetből eltávolítsa a bolsevik tisztviselőket (a Munkásbiztosító tagja volt az 1920-ban kivégzett Lévai Oszkár).

Pályájának erről a szakaszáról később így nyilatkozott: Százával voltam kénytelen tisztviselőket elbocsátani állásukból, s jól esik az a tudat, hogy, hogy ezeknek a megtévedt embereknek a kilencvennyolc százaléka nem a mi fajunkból való volt, de abból az idegen fajtából, amelynek fiai voltak mindenütt a rombolás apostolai, és akik ránk hozták a kettős forradalom minden átkát.

1919-ben a Népjóléti Minisztérium államtitkárává nevezték ki, és ezután lett 1920 márciusában Simonyi-Semadam kormányának minisztere.

1920 júniusában eljött a pillanat, a kinevezett kormány legnagyobb próbatétele: aláírni a békeszerződést a Trianon Palotában.

Sem Horthy, sem kormányának tagjai, sem pedig a tárgyaló delegáció vezetője, gróf Apponyi Albert nem vállalta a feladatot. Erre a hálátlan szerepre kellett keresni olyan meghatalmazottat, akinek politikai karrierje ezzel nyilvánvalóan megpecsételődik.

Egyes források és visszaemlékezések szerint sorsolással, mások szerint hosszas alkudozással és jelölgetéssel találták meg a jelölteket. Benárd fiatalkorában éveket töltött Franciaországban, így — pechjére — megvolt a misszióhoz szükséges nyelvtudása is. Horthy jóváhagyta és aláírta a kinevezéseket.

Ez azon a május 31-i kormányülésen dőlhetett el, amelynek a jegyzőkönyve hiányzik. Az igazi okot csak találgatni lehet. Benárd "megbízatása" akkor dőlt el, amikor a franciák felismerték azt, amit Horthy ügyes látszatnak tartott, és aláíróként egy "igazi" minisztert követeltek. Így került Benárd Ágost népjóléti miniszter a delegáció élére.

"A felbomlott birodalom területén 1918 novemberében négy köztársaság alakult meg: a magyar, a lengyel, a csehszlovák és az osztrák. Ezek közül kettő, Csehszlovákia és Ausztria azonnal területi igényeket jelentett be a magyar köztársasággal szemben…

A győztes hatalmak jóváhagyásával a francia hadsereg által megszállt Szeged városában szervezkedő Horthy Miklós ellentengernagy, Ferenc József császár volt hadsegéde, fővezérként ellenforradalmi csapatokat szervezett, és szintén az entente jóváhagyásával, bevonult Budapestre és felváltotta a román megszállókat.

Az ideiglenes nemzetgyűlés 1920. március elsején Horthy Miklóst kormányzóvá választotta. A királyság intézményét is visszaállították az utódállamok közül tehát Ausztria, Csehszlovákia és Lengyelország maradt, Magyarország viszont királyság lett, király nélkül. 1920. június 4-én Párizsban a magyar kormány megbízottai aláírták a Trianon-i békeszerződést….

Horthy Miklós a németek általi eltávolításáig (1944. október 16.) nem tudta kiheverni azt a tényt, hogy a magyar területi egységért a Vörös Hadsereg harcolt, ő maga és katonasága semmit nem tett az ország függetlenségéért, hanem a román és francia hadsereg oltalmában jutott hatalomra. Fegyverrel kizárólag a magyar kommunisták és demokraták ellen lépett fel. Ezért ennek ellensúlyozására (is) vált a magyar revizionista politika olyan harsánnyá, agresszívvé és harciassá."

Nemeskürthy István: KIS MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET Pannonia könyvkiadó Bp. 1992 *

Trianon aláírása után a kormány lemondott. Benárd Ágost az újonnan megalakuló kabinetben is miniszteri megbízatást kapott: Teleki Pál ugyanazt a tárcát bízta rá.

Az 1920-ban alakult Teleki-kormány (nagyításért klikk a képre)

1921. április 14-én a Teleki-kormány lemondásával ért véget miniszteri pályafutása, de képviselőként aktív közéleti szereplő maradt.

Benárd szervezte meg az I.vh után a rokkantak, sebesültek, özvegyek és árvák ellátását.

1922-ben ismét beválasztották a Nemzetgyűlésbe. 3 évvel később kivált a Wolff-pártból, majd elvesztette fővárosi mandátumát is.

Tudatosan készült arra, hogy a visszatérjen a politikai életbe. 1935-ben Gömbös Gyula felkérte kormánypárti jelöltnek, és meg is nyerte a választást Veszprémben. Ezután 4 évig újra parlamenti képviselő volt. Mandátumának utolsó évében részt vett annak az elmegyógyászati szakvéleménynek az elkészítésében, amelyben Szálasi Ferenc "Cél és követelések" című munkáját elemezték.

A későbbi nemzetvezetőre meglehetősen dehonesztáló megállapítások és nyíltan nyilasellenes nézetei miatt 1944-ben a Német Birodalomba menekült. 1968-ban, 88 évesen halt meg Budapesten.

Benárd Ágost — tiltakozása jeleként — állva írta alá a trianoni békeszerződést.

Drasche-Lázár Alfréd

1875-ben született Dorogon flamand bevándorlók gyermekeként. Családja eredetileg vászonkereskedő volt, de a Monarchiában már a szénbányászat újrateremtőiként jelentek meg. Elsősorban az Esztergom és Dorog környéki kitermelés megindításával a család megsokszorozta vagyonát. 1883-ban felvették őket a nemesi jegyzékbe.

Drasche-Lázár Alfréd  Bécsben tanult: eredetileg katonának készült. Egy baleset okán erre alkalmatlanná vált, ezután jogi tanulmányokba kezdett. Először a miniszterelnökségen helyezkedett el, majd — nem utolsósorban kiváló nyelvérzékének köszönhetően — rövidesen külügyi pályára állt.

A külügy, pénzügy és a miniszterelnökség kötelékében igen gyorsan haladt felfelé a ranglétrán, a világháború alatt már miniszteri tanácsos volt. A Monarchia összeomlása után az önálló magyar külügyminisztérium megszervezésébe kapcsolódott be, a Tanácsköztársaság kitörésekor azonban Kun Béla külügyi népbiztos nem tartott igényt szolgálataira, ezért visszavonult Balatonfüredre, és ott vészelte át a vérzivataros 133 napot.

1919 szeptemberében már ismét a külügyminisztériumban dolgozott. Amikor 1920 tavaszán eldőlt, hogy a trianoni békeszerződést alá kell írni, az egyik legkézenfekvőbb választás a fegyelmezett és nyelveket beszélő, jelentős diplomáciai tapasztalattal rendelkező államtitkár volt.

Erre a kényszerű misszióra rendkívüli és meghatalmazott miniszterré nevezték ki.

Az első és második ágfalvi csata: 1921 augusztus 28-án és szeptember 8-án a később hírhedté vált Rongyos Gárda, néhány száz főből álló alakulatai, soraik között bosnyák és albán (muszlim) önkéntesekkel, fegyveres harcokban megállították a Sopron körzetébe bevonuló osztrák csendőrséget. A második csatában foglyul ejtették Burgenland kormánybiztosát is. A harci cselekményeknek körülbelül egy tucat áldozata volt. Ezek az incidensek vezettek végül a Sopron hovatartozásához vezető népszavazás kiírásához. (Az első ágfalvi csata emlékműve a soproni Károly Kilátóhoz vezető erdei út mellett található)

A békediktátum aláírása után Drasche-Lázárt semmilyen vád vagy bírálat nem érte. 1922-ig maradt a Külügyminisztérium kötelékében.

47 évesen visszavonult a politikától; tudását az üzleti életnek és a szépirodalomnak szentelte.

Novellák, regények tucatjait publikálta — nem túl nagy sikerrel. Utolsó regénye, az Amyr egyenesen lebőgés volt, aminek következtében felhagyott írói ambícióival.

Annál sikeresebb lett üzletemberként. Már 1913-ban tagja volt a Fonciere Pesti Biztosító Intézetnek, majd igazgatósági tagja a Polonia Naphta Rt.-nek.

1930-tól az IBUSZ Rt. elnöke, két évvel később a budapesti napilapok szindikátusát irányította.

1944 augusztusában elhagyta az országot a közeledő front elől. Az ausztriai Meyerhofenbe menekült, ott élte le életének utolsó 5 évét. 1949-ben, 74 éves korában halt meg.

A trianoni békeszerződés teljes szövege


* "A Vörös Hadsereg főparancsnoka Böhm Vilmos volt szociáldemokrata vezető, tényleges irányítója pedig vezérkari főnökként egy tehetséges és a háborúban már kitűnt vezérkari ezredes, Stromfeld Aurél lett. Vele és mellette küzdött Lakatos Géza, Werth Henrik, Sztójay Döme, Szombathelyi Ferenc, Jány Gusztáv, s még vagy tucatnyian a második világháborús magyar hadsereg majdani tábornokai közül. A román támadás után a tisztek jelentkezését egyébként elő is írták."

· 1 trackback

süti beállítások módosítása