A Fidesz hatalomra jutásának első évét a párt által kiválasztott személyek személyre szabott jogalkotással hatalmi helyzetbe hozása, bebetonozása, a jogszabály szerinti akadályok elhárítása, illetve különféle indokolatlan gazdasági és politikai előnyök biztosítása fémjelezte, például kibújás a közteherviselés alól. Lex Haverok című sorozatunkban a második Orbán-kormány első évének személyre szabott törvényeit tekintjük át.
Lex Vida (202/2010. (VI.28.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdés, kihirdetve 2010.06.28.)
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról (APEH) szóló kormányrendelet tartalmazza - egyebek között - az APEH elnökségéhez szükséges személyi feltételeket is. 2010 júniusa előtt ezek az alábbiak voltak: "Az APEH elnökévé szakirányú felsőfokú végzettséggel, legalább öt év közigazgatási gyakorlattal, ötéves vezetői tapasztalattal és kiemelkedő szakmai tekintéllyel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki."
Mivel az APEH elnökéül kiszemelt Vida Ildikó ezeknek a feltételeknek nem felelt meg, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem másik, alkalmas jelöltet keresett, hanem a kormányrendeletet módosíttatta, így: "Az APEH elnökévé jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki."
Vida Ildikó már volt korábban az APEH elnöke 1999 és 2002 között. Akkor Simicska Lajost, a Fidesz egykori gazdasági igazgatóját váltotta, és a sajtóban Simicska bizalmi emberének tekintik. 2011-ben összevonták az APEH-et és a Vám- és Pénzügyőrséget a Nemzeti Adó- és Vámhivatalba. Ettől a nyomozás hatékonyságának növekedését várják, az egyesített szervezet ugyanis az adó- és vámigazgatás mellett bűnügyi igazgatóságot is működtet.
Lex Szalai (2010. évi CLXXXV. törvény (Médiatörvény), kihirdetve 2010.12.31.)
A kormánytöbbség a T/1940 számon benyújtott alkotmánymódosítással foglalta alkotmányba a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság alkotmányos intézményét (40/E §), a miniszterelnök által kilenc évre kinevezett elnökkel és rendeletalkotó joggal. Már az alkotmánymódosítás benyújtásakor nyílt titok volt, hogy Orbán Viktor Szalai Annamáriát, a Fidesz médiapolitikusát kívánja több mint két parlamenti ciklusra bebetonozni a médiahatóság elnöki pozíciójába. A Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet neve alatt T/1747 számon benyújtott, a Médiaszolgálatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat nemzetközi botrányt váltott ki.
A kormány a kezdeti harcias nyilatkozatok után végül néhány ponton módosította a törvényt, amit minden fél győzelemként értékelt. A médiatörvény szólásszabadságot korlátozó rendelkezései miatt a Freedom House a Freedom of the Press 2011 című éves jelentésében Magyarországot a "szabad sajtójú ország" kategória legaljára sorolta, egyetlen ponttal a részben szabad kategória fölé.
Részletesebben:
Az utolsó médiaháború I
Az utolsó médiaháború II
Médiatörvény - Európa szégyene
Mi a gond a médiatörvénnyel
A TASZ álláspontja a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslatról
Freedom of the Press 2011
Lex Polt (2010. évi CXXI. tv.)
Polt Péter 1993 és 1995 között a Fidesz tagja és parlamenti képviselőjelöltje volt. Első alkalommal 2000 májusában, az első Orbán-kormány idején választották legfőbb ügyésszé a Fidesz, a Kisgazdapárt és a MIÉP szavazataival, miután elődje, Györgyi Kálmán indoklás nélkül lemondott. Bár Poltnak nem volt se ügyészi, se vezetői tapasztalata, megválasztása után azonnal hozzálátott az ügyészség átszervezéséhez, vezetésének lecseréléséhez. Így például azt az Ihász Sándort nevezte ki fővárosi főügyésznek, aki a jobboldali sajtó felé folyamatosan szivárgó Kulcsár-ügy egyik ügyésze volt (a baloldali politikusokat kompromittáló ügyészségi anyagok azóta is folyamatosan szivárognak a jobboldali sajtóhoz). Ihász is teljes vezetőcserét hajtott végre a Fővárosi Főügyészségen.
2002 után az új szocialista-szabaddemokrata kormány közpénzügyi államtitkára, Keller László számos, az Orbán-kormányhoz köthető gyanús és jelentős állami vagyonvesztéssel járó ügyben tett feljelentést (mint például a Magyar Fejlesztési Bank, az ISM, az MTV, a Millenáris Kht, az Ezüst Hajó Kft, a Happy End Kft stb.), a Polt Péter vezette ügyészség azonban ezekben az ügyekben kivétel nélkül megtagadta a nyomozást. A Poltot támadó, egyre dühödtebb kormánypárti parlamenti interpellációkra adott válaszaiban a legfőbb ügyész következetesen azt képviselte, hogy az ügyészség politikai részrehajlás nélkül, kizárólag szakmai szempontokat figyelembe véve jár el. Ennek némiképp ellentmondani látszik, hogy az ügyészség a nyomozást bűncselekmény hiánya miatt utasította vissza még azokban az esetekben is, amikor a bűncselekményt még az ügyészség által nem vitatott tényállásból is meg lehetett állapítani.
Polt mandátuma 2006-ban lejárt, addigra a Keller László által vizsgált ügyek többnyire bírósági eljárás nélkül elévültek. Polt utóda, Kovács Tamás a 2010 novemberéig tartó hivatali idejében érintetlenül hagyta az ügyészség szervezetét és a Polt által kinevezett vezetőket. Keller László ellen 2011 áprilisában vádat emelt a Központi Nyomozó Ügyészség többek között azért, mert a vád szerint Keller 2004-ben törvényi felhatalmazás nélkül gyűjtött adatokat együtt vadászó, a Keller által gyanúsnak talált ügyekben érintett gazdasági szereplőkről és politikusokról, többek között Polt Péterről is.
A kétharmados Fidesz-többség Navracsics Tibor előterjesztése alapján 2010. novemberében jelentősen módosította az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvényt. A módosítás szerint a legfőbb ügyészt a parlament kilenc évre választja meg az eddigi hat helyett. Ha a legfőbb ügyész megbízatása a kinevezés lejártával vagy hetvenedik életévének betöltése miatt szűnik meg, a legfőbb ügyész jogkörét az új legfőbb ügyész megbízatásának kezdetéig tovább gyakorolja.
A törvény módosításakor már lehetett sejteni, hogy Orbán Viktor újra Polt Pétert készül legfőbb ügyésznek kinevezni (a legfőbb ügyészt formálisan a parlament nevezi ki a köztársasági elnök javaslatára). Poltot végül két héttel az ügyészségi törvény módosítása után ki is nevezték, így mostantól, ha a Fidesz úgy akarja, élete végéig betöltheti a legfőbb ügyész hivatalát.
Lex Meggyes (Lex Esztergom, Lex Tétényi formában is ismert)
A 2010-es önkormányzati választáson Esztergomban a Fidesz kétharmados többséget szerzett a képviselő testületben, Meggyes Tamás korábbi fideszes polgármester viszont kétharmados vereséget szenvedett a független Tétényi Évától. Meggyes Tamás viselt dolgai miatt ("búbánatvölgyi tómizéria, diáklázadás, UD-ügy, vitatott élményfürdőprojekt, jobboldalt erősítő tanulmány közpénzből és botrányos részletek egy válás történetéből") már 2008-ban annyira népszerűtlen volt, hogy a helyiek a városba látogató Orbán Viktortól kértek segítséget — hiába. Meggyes a választás után azzal vétette észre magát, hogy nem volt hajlandó átadni hivatalát az utódjának, majd kíméletlen harcba kezdett az új polgármester ellen. Ebben bevetették Tétényi munkatársainak kirúgását és fenyegetését, az állandó képviselőtestületi obstrukciót, valamint a Fidesz helyi és országos médiáját is.
A Fidesz 2006-tól követett központi instrukcióinak megfelelően a fideszes vezetésű önkormányzatok merész fejlesztésekbe kezdtek, jellemzően devizaalapú hitelekből. Így Meggyes hivatali ideje alatt Esztergom is 20 milliárdos adósságot halmozott fel, ami 645 ezer forintos egy főre jutó adósságot eredményezett. (Összehasonlításul: a második legeladósodottabb — és szintén emblematikus fideszes politikus, Lázár János által vezetett — város, Hódmezővásárhely 2010-ben "csak" 420 ezer forint egy főre jutó adósságot cipelt.)
Az Állami Számvevőszék 2011 februárjában készült jelentése szerint Meggyes és a korábbi testület többször is törvényt sértett, a város évről évre lavinaszerűen görgette maga előtt az adósságát, nem működött a belső ellenőrzés, a polgármester eltitkolta a testület előtt az ÁSZ-jelentést és elmulasztották a jegyző felelősségre vonását. Tétényi Éva még ezelőtt adósságrendező eljárást kezdeményezett (ezzel külső pénzügyi gondnok venné át a képviselő testülettől a döntéshozatalt), amit képviselő testület fideszes többsége törvénytelennek minősített és elutasított.
Bár Meggyes rendkívül népszerűtlen Esztergomban, Orbán nem akarja elengedni a kezét, ezért a párt alkotmány- és törvénymódosítással sietett segítségére. Lázár János az új alaptörvényhez az utolsó pillanatban benyújtott módosítójával lehetővé tette, hogy ha valamilyen oknál fogva működésképtelenné válik egy önkormányzat, akkor a képviselő-testület helyett a megyei, vagy a fővárosi kormányhivatal hozhasson döntéseket, tehát a választott testület helyett a kormányfő által kinevezett politikai tisztviselő alkossa meg a helyi jogszabályokat. Ez Komárom-Esztergom megyében Meggyes Tamás párttársa és parlamenti padszomszédja, Czunyiné Dr. Bertalan Judit.
A második Lex Meggyest Kósa Lajos nyújtotta be az adósságrendező eljárásról szóló törvény visszamenőleges hatályú módosításával. A T/3495 számon benyújtott javaslat szerint az adósságrendező eljárást a bíróságnak el kell utasítania, ha azt a polgármester a testület felhatalmazása nélkül indította. Az ilyen beterjesztőt a bíróság ötszázezer forint büntetéssel sújthatja, és a szabályt a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Meggyes törvénytelen hitelfelvételeit visszamenőleg legitimálja a törvény, Tétényi Évát pedig pénzbírsággal sújthatják, mert megsértett egy olyan szabályt, ami az "elkövetés" időpontjában még nem létezett, és tíz évre eltilthatják az önkormányzati választásoktól, ha csak Kósa Lajoson múlik.
(Folytatjuk.)
