A pofátlan végkielégítések megadóztatásának forradalmi lendülete megint csak megtört a haveri kör anyagi érdekeinek szirtjein. Lázár János mai módosítójával kivette Szász Károly 2007-ben bírósági ítélettel nyert, kétszámillió forintot meghaladó végkielégítését (elmaradt munkabérét) a 98%-os különadó hatálya alól.
A különadó alapjának definíciójába ugyanis bekerült egy picike kivétel, hogyaszongya:
„ide nem értve a jogviszony 2005. január 1-ét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket,”
Ahogy írtam, Szász Károly számára a független bíróság 2007. december 7-én negyvenhárom (43) havi bért, plusz némi aprót ítélt meg a jogviszonya jogellenes felmondása miatt. A pontos összeg nem ismert, mert a magyar sajtó a mai napig nem vette a fáradságot, hogy rákérdezzen Szásznál, hogy mennyi is volt a megérdemelt kártérítése, de szerény pontatlan számításaim szerint az összeg valahol két- és háromszázmillió forint között lehet.
Szász jogviszonyát Draskovits 2004-ben szüntette meg. Szász helyettesét, Sáray Évát leszámítva nincs senki ebben az országban, akire ez a fél mondat vonatkozna, így a magyar joganyag egy újabb Lex-szel gazdagodott, a Lex Szásszal.
Szász Károly több mint kétszázmillió forinttal sétál ki a forradalom fémdetektoros kapuján az őrség szerepét játszó Lázár János kaján mosolyától kísérve, az orrát piszkáló ellenzék és a sajtó orra előtt.
"A különadó az rendben van" – mondta a vasárnapi rendkívüli kormányülésre érkező Orbán Viktor az újságíróknak. De még mennyire, hogy rendben van, Viktor. A haverjaid többet fognak dellázni, mint a Gyurcsány- és Bajnai-kormány tagjai együttvéve. Persze nyilván nem. De szegény Lázár most a taknyán csúszva, jól megérdemelt pfujolások és köpködések között lesz kénytelen módosítani a törvényét, hogy a jóerkölcsös fideszes haverokat kivonja a különadó alól.
Gratulálok. Ahogy látom, még a pfujolásból és köpködésből sem lesz semmi.