7 hónap, 17 epizód, 5 különszám, 3.854 komment, 575 fotó és 111 videóbejátszás. A számok nyelvén és röviden, így lehet összegezni a tavaly szeptember 8-án indított focitörténeti sorozatunkat a magyar futball utolsó nagy korszakáról.

Az egész csak egy magamnak való ötletből indult. Délutáni punnyadás egy forró nyári napon, kinn a Dunakanyarban, a hétvégi házban. Mindenütt csend honol, szabadságon vagyok, a lurkók elvannak. Én kiülök a teraszra és magam elé veszem az idemenekített régi újságok, könyvek közül elsőként a Labdarúgás című újság 1979-1983 bekötött példányait.

Nosztalgiázva olvasom végig a kor képeit, beszámolóit, eseményeinek krónikáját és reményeit. Lassan-lassan megszületik az elhatározás: én ebből sorozatot írok!

Az már korábban is kifejezetten zavart, valahányszor a korszak eseményeire, mérkőzéseire, játékosaira és nagy edzőire kerestem rá a neten, hogy milyen elenyésző információt és megdöbbentően kevés képet találtam. Miért van ez? Elfeledtük őket? Hiszen akkoriban egy egész ország szurkolt, követte az eseményeket, örömmámorban úszott.

Ami kezdetben egy kósza ötlet volt, az lassan egy elképzeléssé nőtte ki magát. Öt vagy hat epizódot terveztem eredetileg. Úgy gondoltam ennyit elbír a blog. Kell, hogy helye legyen a magyar neten!

A tervből aztán hosszúra nyúlt sorozat, a kommentelőkből pedig közösség lett. A magyar foci utolsó nagy korszaka önálló életre kelt, kinőtte magát, hétköznapjaim részévé vált. Heti rendszeres elfoglaltságommá vált esténként fotókat, történeteket gyűjteni, bescannelni, megírni, utánajárni. Volt, hogy a vaterán licitáltam és vásároltam képeket, újságokat, folyóiratokat. A böngészőkben vadásztam korabeli összefoglalókat, gólokat. Aztán jöttek a képek, bejátszások kommentelőktől. Kommentelőkből pedig vendégposztolók, társszerzők és ismerős-ismeretlen barátok lettek.

A dugóban ülve, a zuhany alatt, egy unalmas értekezleten, ebédszünetben vagy elalvás előtt jöttek és jöttek az új ötletek, elképzelések: mi legyen benne a következő részben?!

Mailek százai jöttek és mentek, újságcikk lettünk a nyomtatott sajtóban, rádióműsor és társblogok, sporttal, focival  foglalkozó weblapok hivatkoztak ránk és hivatkoztunk rájuk.

A kommentelők lelkesedése a szárnyaira kapta a sorozatot és messze vitte a hírét. Valami naggyá, valami sokkal nagyobbá nőtt, mint amit képzeltünk, mit amire számíthattunk.

A terjedelmi korlátok már komoly gondot okoztak. Komplett fejezetek váltak különszámmá, olykor pedig fájó szívvel kellett kihagyni bekezdéseket, fotókat is.

A mailekből és a kommentekből az jött át, mikor jelenik már meg a következő rész. És én legalább ilyen - semmihez sem hasonlítható - izgalommal nyomtam meg a "publikál" gombot, majd félpercenként frissítve vártam az első reakciókat, minősítéseket, válaszokat. Posztról posztra finomodott, kialakul az epizódok tematikája, felépítése is, mire elnyerte véglelges formáját. ha ma kezdeném, az első részt már teljesen máshogy írnám meg.

Hatszor kerültünk az Index címlapjára, ilyenkor egy-egy epizódnak (a blog.hu statisztikája szerint) legalább kétezer olvasója volt. De címlap nélkül is itt volt hétről-hétre a törzsközönség, a mintegy 250 olvasó.

Arra gondoltam, most szemezgessünk egy kicsit, mi minden történt a sorozat fennállásának hét hónapja alatt.

A Kommentelők

dylan73 2009.09.08. 13:01:52

Ezekkel a szavakkal indult meg, alig másfél órával az első rész közzététele után, az a csaknem négyezer beírásból szóló több hónapos beszélgetés, amely a sorozat ízét, zamatát adta. Közös emlékeinket osztottuk meg egymással, visszaemlékeztünk.

Képtelenség a csaknem négyezer komment valamennyi beíróját itt felsorolni. Ha egyvalakit is megemlítek, akkor már nem lehet másokat lelkiismeretfurdalás nélkül kihagyni. Mégis arra a hálátátlan feladatra vállalkozom, hogy a végtelen áradatot megpróbálom - önmagunk számára áttekinteni.

April Wine guLi Naumov Szvesnyikov M65od franta pióc girosz zauberpferde gastro vazze   molaris t.o.d. szívet melengető bíztatásai után, az első poszt kommentjeiben Enok mester  paraj  Fandor  pucros Lórántka OZ a Kételkedő csillagkutya seven sanyikácska  Zigi Skatulya bácsi megmondta christvhu FoB73 mook KaszaP  és Fritz1972 beírásaiból már ömlöttek az adatok és az emlékek.

Közben ránk talált Tutó, aki bár oly elővigyázatosan tartózkodott, hogy nehogy "ráüljön" a sorozatra, kitartó unszolásunkra és valamennyiünk őszinte örömére központi figurájává és állandó törzskommentelőjévé vált a széria minden egyes részének.

Már a többedik posztnál jártunk, mikor új-, és később állandó kísérőnkké váltak berochello,  Gazuzem és gyz. STEWART NEAL, brand_boy,

A drukkerkocsmából valahogy ránktalált Berenyi Vasas, fromdtod és gabe_, hogy az angyalföldi vonalat erősítsék :-). Szintén DK-ból átrándult olvasók és kommentelőnk: THC 71 

Hosszú ideig kísértek bennünket spangol, Kaga,   megérkeztek végre eMTé, Picurigor, Baromméter The Last Punk In Town retroflexus, majd popp is, hogy kroos-al egymásnak adják a magas labdákat, mint a két öregúr (bocs) a Muppet showban :-)

guLi szemtelenül fiatal kora ellenére élte velünk át, amit visszaidéztünk. Például Kaputykin-nal Kiss Sanyi 10-esét a Vasas ellen.

Rövidesen jabka már az előzményeket, Mitya Ivanov pedig a korszak utóéletét feszegette. Pedig ekkor még csak a második résznél jártunk!

Felbukkant montipájton, akinek többet köszönhet a sorozat hírneve, mint sokan gondolnák. Meggyőződésem, hogy ő már ekkor a Videoton UEFA kupájáról szóló részre gyúrt :-)

csakafradi olvasónk és egyben szemlézőnk is lett. De erről majd egy későbbi részben.

A testvér-blogok közül megérkezett végh hanta és heinrich, valamint holnapi újság. És ekkor még csak a sorozat harmadánál járunk.

Pecséttörő mizrolist, Kézi Géza, sporttárs, DzsiAr,  DiLazio, FILTOL,

mikusz, Rexfelugyelo, solitaire és PIER szegődtek útitársunknak ebben a múltat visszaidézendő. Mirkó királyfi, pink75, tárhejj, Aperitif, irimias, pilu70 és Kaján Halász  folytatták a sort.

zydar, Kuttor Kutya, mujure, msadmin, Káosz Professzor, The_Evil, Artie érkezésekor már a jubileumi, tizedik résznél jártunk.

Új kommentelő társak ezután ampelmann , Vámpír\\\'08 , Francescoli , Noname Cowboy , spinat, haromt, immortalis  ,

A siófoki kupacsoda táján megérkezik régi cinkelőm maribor a DK Újpest topicból, aki még nem heverte ki teljesen a Pauly/Eischweiler dilemmát. Továbbiak, akik az Index címlapjáról találtak hozzánk ekkoriban: johevi , Flea , spájdernecc , Csokis, eastern , divatdrukker , Grigorij és timmo11 , valamint Fatusi is. A siófokiaknak manapság kevés alkalom adódik, hogy a régi szép sikereik fényében fürdőzzenek.

Az IFI EB-t visszaidéző posztra már kialakult a "törzsgárda" a kommentekben, de szinte minden részben találkoztunk újakkal: Labdarúgás a mindenem , Bobellino, earl of gwynedd , GarciaParra  , Mihint és Extasee  aki a Vidi baráti kör honlapjára linkelt (rájuk is visszatérünk később).

És végezetül következzenek azok, akik a sorozat hajrájában csatlakoztak táborunkhoz: twollah / bRoKEn hOPe, sUppLeX , maracanazo , butyko , green-eyed, Megköszönöd az italt,hazamész, kivered , Spuri GonzáleZ (és a Mexikó 86 söröskorsó :-) ) gyrk (és a Mándy Iván párhuzam)  mavo , Jozysij, Istvan Kovacs Berlini, a blog rendszeres látogatója tanarseged ur , 4-4-2, attilatimar  és Malachi akitől megannyi bíztatás, dícséret és bátorítás közül az egyik legemlékezetesebbet kaptuk. Majd végezetül rámtalált egy régi-régi ismerős waltari személyében is.

A Vincentek közül itt volt rendszeresen Nisa és jotunder, no meg Medvegyev természetesen.

Most persze nézhettek rám értetlenül, mivégre volt jó ez az ömlesztett felsorolás?! Három, igen jó okom volt rá:

1. Mert Ti/Ők tették azzá ezt a sorozatot amivé vált. A poszt csak az egyik fele, de ahogyan találóan itt valaki írta, önmagában elég lett volna egy üres poszt is ahhoz, hogy élvezetes és tartalmas társalgás kialakuljon a kommentekben.

2. Több, mint fél év és többezer kommenten át olyan hangulat és olyan légkör maradt fenn a kommentekben, amely minden személyeskedéstől mentes, bensőséges, meghitt és korrekt viszonyokat teremtett, amiért érdemes volt idejárni. Lehet, hogy ez volna a természetes, de a mai világban, pláne a lelátók hangulatához viszonyítva, őszintén szólva elképzelhetetlennek tartottam volna, hogy soha, egyetlen alkalommal sem kellett moderálni. Ami nagy szó!

3. Annyi elismerést, gratulációt, bíztatást és jókívánságot adtatok a szerzőknek, hogy úgy éreztem, a kommentelők felsorolásával (azokat is akik akár csak egyetlen beírással tiszteltek meg bennünket) így tudok egyenként és virtuálisan kezet fogni. Köszönöm!

Kommentek

Szinte minden részben alkalom volt igazi parádékra a kommentekben. A teljesség igénye nélkül...

Az I. részben gyorsan megkezdtünk visszaidézni csapatokat és gombfocicsapatokat. Majd Mészöly Fáy utcai esetét a Tatabányára elküldött Kováccsal. Lázár anekdotája az ifjú Lakat Károllyal. Volt egy kis MÁV Előre, Müncz, Emsberger, emlékek szegény Pusztai Laciról, no meg a pécsi lobby :-). És persze megint felbukkant a titokzatos Pak du Jik.

A II. részben Medvegyev indított a pécsi futball megkerülhetetlenségéről szóló okfejtéssel. Aztán Szabó Gyuri kapcsán Tutótól megismerhettük, micsoda szerencséje volt ifjúkorában a tatabányai legendának az almásfüzitői csapat tragédiájakor. Itt döbbentem rá, milyen kicsi is a világ, amikor egy szomorúan emlékezetes riport kapcsán kiderült, hogy Tutó készítette a beszélgetést Tulipán Mihály kisfiával. Megdöbbentő!

Visszaidéztük: a Történelmi leckék nagypapáknak,apáknak,fiúknak és unokáknak című sorozatot és abból lett az Apám regénye, avagy egy edző a Tizedes utcából című könyv, amelyről paraj linkelte be szívmelengető recenzióját.

Megbeszéltük ki volt az a Karácsonyi. Ennél nehezebbet én a focikvíz sorozatban sem fogok tudni feltenni.

Talán első ízben bukkan fel a széria során Kisznyér Sanyi neve a kommentekben, akit aztán (örömmel) rendszeresen megkapok a válaszokban.

Kicsit előreszaladtunk a spanyol VB-ig, Czerniatynsky góljáig, majd Kardos Ernő, Nagy II és Nagy III. Összeraktuk a kor keletnémet válogatottját, végezetül pedig jotunder előállt azzal a páratlan megfigyeléssel, hogy az ndk-s futballistáknak, még a nevük is mennyivel hülyébb volt, mint a nyugatiaknak. Akkor még nem jutott eszembe a frankfurti Hölzenbein neve :-)

A III. rész kommentjei Tóth Zoltán, Kovács Béla, Paróczai és Borsó János megidézésével kezdődtek. Aztán következett egy kis riporter-baki összeállítás.

A IV. részhez kapcsolódóan a kommentekben jutott hely paraj (a posztból lemaradt) írásának Pásztor Józsefről.

Az V. rész kommentjeiben megint a Vasas drukkereké lett a pálya. Élvezkedés és önfeledt lubickolás Kiss Laci hőstetteiben és elsősorban oslói góljainak látványában. Megtudtuk, hogy a régi szép időkben külön pályamunkás volt arra, hogy a hálót gépzsírral karbantartsa, min veszett össze Verebes mágus a teljes magyar sportsajtóval, aztán itt volt Koritár borízű rágógumija, miért maradt ki Müller Sanyi a 78-as VB keretből és a rengeteg eltűnt pesti kiscsapat emléke. No meg anekdoták Puskásékról és korukról. Tessék visszalapozni rá! Érdemes.

VI. rész. A kommentekben derül fény a Mészöly-Knézy afférra, több évtizedes kétséget sikerült tisztázni arról, hogy Isidro, vagy Stielke lőtte-e a gólt a Tatabányának. Megtudtuk, hogy Rexfelugyelo estimese gyanánt foci VB könyvre aludt el, aztán a kommentelők gombfocis platformja megint átvette a hatalmat :-). Nagyjából e poszt idején hunyt el Varga István, az Izzó egykori csatára. És hát ott volt az a bizonyos Mészöly-film...

A VII. rész kommentjeiben a Mészöly-Verebes viszony titkait ecsetelgettük. Töredelmesen bevallottuk egymásnak, ki és mikor szurkolt életében a magyar válogatott ellen. Több évtized távlatából megtudtuk, hogy Váradi vagy Várady?! Újfent végigbeszéltük, be kellett-e volna tenni a bajnokká váló győrieket a Mundial keretébe. Azt hiszem, ebben parajjal soha nem jutunk egyezségre :-). popp-tól pedig már sosem tudom meg, mi volt a Fradi tábor rigmusa a Dózsa-Bilbaó után.

A spanyolországi Mundialról szóló, NST-vel közös különszám után 1982 őszéhez érkeztünk a IX. részben. Sikerült fejben összeraknunk a korabeli Haladást, eMTé(ká felelősünk :-D) pedig egy legendás élményét, az MTK-VM-PMSC= 5:3-ast elevenítette fel nekünk, majd paraj jött emlékeivel a pécsi Rossiról, Tündér Laláról és a később részletesebben megénekelt Nagy Imréről.

Ennek a posztnak a kommentjeiben kezdődött az élvezetes csapatépítés, elsősorban Tutó , Medvegyev, kroos és popp modellezésében. A szempont mindig az: Ki az ellenfél?! Megtudhattuk azt is, kik voltak azok, akik "klasszikus értelemben" rúgni tudtak, az akkori NBI-ben. Idekívánkozik az egyik kedvencem popp-tól: Dalnoki Jenő bácsi mondott állítólag valami olyasmit Nyílnak. "Nyílkám, ha tizenhatnál vagy, rúgj bele egyet teljes erőből, sprintelj utána aztán rúgd be az ötösről." Számos érdekes esemény, élmény és gondolat, mintegy 365 beíráson át.

A jubileumi, X. szám kommentjeiben szokatlanul "ontopicok" voltunk. Bundagyanúkat taglaltunk, a Rába potenciális válogatottjait ecseteltük és a videón fennmaradt sorsdöntő Rába-Fradi meccset elemeztük. A válogatottat nem az újságírók, hanem a szövetségi kapitányok állítják össze - hangzik berochello zárszava. Ebben maradtunk, jött a következő rész.

A XI. rész kommentjeiben gyz elnyeri Kisznyér Sanyi vitrinben őrzött bajuszát :-), majd haszatalnul kutattuk Törő, Iribarnak lőtt legendás góljának videóját.

A XII. részben Magyar Istvánnak, a Fradi, majd az Austria Wien volt válogatott balszélsőjéről nosztalgiáztunk. Tutó feladványa révén megtudtuk ki volt az a magyar játékos aki győztesként játszott az Ajaxszal, a Juvéval és az Interrel szemben is. Sőt, ez utóbbinak gólt is lőtt... Aztán feltárult (igen! a kommentekben) Kardos Jóska pályafutásának korai története. Aztán még néhány mondat, Kanászról, Bíróról és az STC történelméről...

XIII. rész. Korabeli április negyedikét idéztünk vissza a török-magyar közvetítésen felbúzdulva. Aztán dőltek a viccek a kiesőjelölt Fradi rovására a kommentekben, felidéztük Pethő gyúrót, mint az óriáspingvin futás bajnokát és a reggeli kávéit.

Aztán újra gombfoci, Rexfelugyelo több mint húsz éves késéssel jött rá, hogy rossz poszton játszatta McLeisht és Macedát. Mindezért egy rettenetes szóviccel vesz elégtételt a blog olvasóin :-) és végre eljön a pillanat, amikor Tutó Torghellét ragasztja Deák Bamba helyére. A továbbiakban kapusok és kapuskesztyűk. Vajon elérte-e a labdát Grosics, azon a bizonyos VB döntőn? Válasz a kommentek közt.

Technikai okokból különszámot kap a Siófok kupagyőzelme. És milyen szerencse! A posztból kimaradt Málics-Tillinger, Zsuponyó, Babán, Bőzsöny védelem helyet kap a kommentekben. Tisztázódik honnan való a Honvéd Kiss János SE és egyéb, egzotikus nevű csapatok. Akinek mond valamit. Bihámi-Bors, Pió és Bobek, Vukas balszárny (google nélkül).

Jönnek a 20 forintos kérdések meg a férfiasan könnyező Siófok drukkerek a blogban.

Rekordot dönt hozzászólások számában az IFI EB-ről szóló különkiadás. Pedig nem is kapott címlapot az Indexen. Generációk, tehetségek, utóéletük és a tanulságok. No meg mi köze Csucsánszky érettségijének az EB győzelemhez? Természetesen  a hozzászólóknak maradt meg, miért nem lett később nagycsapat az Európabajnok válogatottunkból. Mindez 378 kommentben. Ez volt a focisorozat kommentjeinek Csomolungmája.

A különszámok után jött a XIV. rész, a Mezey éra kezdete. A személyes meccsemlékeken túl, Kisznyér Sanyi ikonizálódik nálunk + Déli Vasút és Szürke Taxi. Pécsi és tatabányai meccsemlékek, valamint egy régi ismerős név a múltból: Jaczina.

További érdekességek a tartalomból: Andrusch-Disztl Péter-Gáspár kapuselemzés, Hoffer bébik. A gombfocit ezúttal valahogy kifelejtettük.

Videoton különszám. Az epizód, amit talán a legtöbben vártak. sporttárs christvhu  montipájton és Kaján Halász , valamint Extasee , aki be is linkel bennünket. És még sokan mások. Élmények, emlékek a Sóstói pályáról és a képernyő előttről. Szinte mindenki tudott hozzáfűzni valami személyeset ehhez a diadalmenethez. Ha a poszt adott valamit, nos a kommentek megduplázták!

Következett a XV. rész.  paraj - ki tudja, hogy a sorozat történelmében hányadszor - újabb ritka videót oszt meg velünk. Spuri GonzáleZ pedig a mexikós söröskorsóját,

XVI. rész. A kommentek, a közelgő vég árnyékában, már kezdenek melankóliába hajlani. A sorozat túljutott a zenitjén és ezzel együtt a mi hangulatunk is. paraj ismét olyan adalékokkal szolgál, melyeknek a posztban is teljes joggal helyük volna. Így egész, így teljes. Egy kis nosztalgiázás még belefér a régi idők kemény védőire, de beszélgetés fonala lélekben már Irapuatonál jár....

A XVII. rész kommentjei már a legendás magyar-brazil aurájában születnek. Ki ne látta volna?! Aki látta, annak itt írnia kellett róla. Hányan és ki-merre szétszórva figyeltük, drukkolta végig ugyanazt a kilencven percet. Retro-pillanatkép 24 év távlatából! Adaléknak III. ker. TTVE, Törekvés, Ganz Villany, Statisztika Petőfi és egy kis Esterházy... nem, nem Marci-, hanem Péter. A brazilverésről és amit az jelentettga. Eljutottunk odáig, ahogyan mindegyikünk lelke egyszerre rezdült az örömmámorban.... utoljára.

A zárófejezet kommentjeiben pedig Mexikó '86. Könnyek, szomorúság, személyes búcsúzkodás az utolsó nagy korszaktól és egyben a sorozattól.

Szerzőtársak

Az emlékek visszaidézése nem tükrözi megfelelően mindazt, amit a sorozat adott. Az újraélni kicsit közelebb áll a pontos jelzőhöz.

Végül, de nem utolsó sorban, nagybetűs KÖSZÖNET mindazoknak, akik ebben társamul szegődtek:

Medvegyev,  paraj, jabka, kroos és KaszaP.

A leg-ek

Akit esetleg ez érdekel:

• A legtöbb komment: Az ifjúsági EB 17 lovagja
• A legtöbb kép: Kilencedik rész
• A legtöbb video: Hatodik rész

Tudom, emberi gyarlóság, de olykor visszaklikkelgetek egy-egy epizódhoz, hogy újranézzem a fotókat, a videókat, a posztot és a kommenteket is. Mindegyikből őrzök személyes kedvenceket. A következő részben a Ti anekdotáitok következnek. Amelyeket elküldtetek, vagy már beírtatok a kommentekben.

(Aki szeretne értesítést kapni a következő részről, és még nem tette, kérem küldjön üzenetet Értesítés címmel erre a linkre)