Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke mai nyilatkozatában a 800 milliárdra rúgó önkormányzati adósságállomány (állami) konszolidációját sürgette, hasonlóan a kilencvenes évek bankkonszolidációjához.
Az önkormányzatok hitelállománya 800 milliárd forint körüli, de ez az utóbbi négy évben duplázódott meg - mondta Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. A gödöllői polgármester kifejtette: ebből a működési hitel 100-120 milliárd, ezt görgetik maguk előtt az önkormányzatok, a többi a fejlesztési hitelállomány, aminek egy része kötvény.
Gémesi György szerint az önkormányzatoknak hasonló konszolidációra lenne szükségük, mint a bankoknak. A települések kényszerből, az állami feladatok ellátására és fejlesztésre vettek fel hitelt - emelte ki. Évek óta csökken az állami finanszírozás reálértéke, idén nominálértéken is, és ebből akarnak még 10 százalékot levenni, ami nonszensz - hangsúlyozta a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.
Az önkormányzatok adósságállományának növekedésére, illetve az ebből fakadó kockázatkora az ÁSZ többször is felhívta a figyelmet. Legutóbb éppen a helyi önkormányzatok 2008. évi ellenőrzéséről szóló jelentésében.
Ebből a jelentésből a következő tények világlanak ki:
1. Az önkormányzatok adósságállománya nem az elmúlt négy évben indult ugrásszerű fejlődésnek, hanem 2006-ot követően.
2. Az adósságállomány ebben az időszakban a legnagyobb mértékben a megyei jogú városokban, a megyékben és városokban növekedett, míg a fővárosi, a fővárosi kerületi és a települési önkormányzatok adósságállománya lényegesen szerényebb mértékben növekedett. (Aki akarja vesse ezt össze a választási térképekkel.)
3. Ahogy azt Gémesi mondja, az adósságállomány zömét nem a működési kiadásokra vették fel (az életveszélyes lenne), hanem fejlesztésekre, beruházásokra. Az önkormányzatok befektetett eszközeinek állománya 946,5 milliárd forinttal növekedett, ami több, mint a rövid- és hosszú lejáratú adósságállomány 692,7 milliárd forintos növekedése. Vagyis az eladósodás egyáltalán nem egy kényszer eredménye, hanem egy tudatos beruházási és finanszírozási stratégiáé.
4. Az önkormányzatok értékpapírokból származó bevételei 2005 és 2008 között 36 milliárd forintról 227 milliárd forintra nőttek. A növekmény jóval nagyobb, mint az adósságszolgálat növekménye ugyanebben az időszakban. Az önkormányzatok a felvett hosszú távú fejlesztési hiteleik egy részéből rövid lejáratú értékpapírokat (állampapírokat) vásároltak és rövid- és hosszútávú kamatkülönbözet révén extra jövedelemre tesznek szert.
5. A központi költségvetés támogatásában igazából 2006-ban volt egy egyszeri, jelentős reálcsökkenés, azóta reálértékben és GDP-arányosan nem csökken a központi költségvetési támogatás (az szja-bevételeket is beleszámítva), sőt 2008-ban nőtt is. A központi költségvetés a GDP 5,3%-át fordítja az önkormányzati alrendszer támogatására.
6. 2009 II. negyedévében a GDP az Ecostat szerint 7,6%-kal csökkent az előlző év azonos időszakához képest. A 2008-as GDP 26.621 milliárd Ft, ennek a 7,6%-ának az 5,3%-a 108 m Ft. Körülbelül ennyit (pontosabban 120 milliárd forintot) tervez elvonni a Bajnai-kormány az önkormányzatoktól - magyarul nem történik más, mint hogy egy kisebb tortából kisebb szelet jut.
Nyilvánvaló, hogy az országosan összesített adatok mögött az egyes önkormányzati szinteken (főváros, megyék, nagyvárosok, falvak) teljesen eltérő eladósodottsági és finanszírozási technikák, lehetőségek és szakmai hozzáértés húzódnak meg. De az is tagadhatatlan, hogy a fideszes vezetésű önkormányzatok 2006 óta egy sajátos "adósságból fejlesztés" elvű önkormányzati költségvetési politikát követnek, aminek pozitív oldala a helyi fejlődés, a negatív oldala az állam eladósodottsága és a pénzügyi kockázatok növekedése, melynek megfelelő kezelésére nyilvánvalóan nincs meg mindenhol a megfelelő szakértelem.
Gémesi Györggyel ellentétben úgy vélem, hogy semmi szükség az önkormányzati adósságállomány állami konszolidációjára. Biztosak lehetünk benne, hogy a hiteleket nem főtéri szőkökútra és viacolor burkolatra vették fel, hanem olyan beruházási célokra, amelyek fejlesztik a helyi gazdaságot, csökkentik a munkanélküliséget, ezen keresztül javítják a helyi lakosok és vállalkozások adóztathatóságát és végső soron biztosítják a felvett hitelek visszafizetésének fedezetét.
Ez lenne a fideszes modell, nem? Működik, nem?
Akkor minek a konszolidáció?
