"Istenem, nem bírom elhinni.
Gyurcsány tényleg hazaáruló.
És ez egyszerű megállapítás.
Semmi minősítés nincs benne."
(Mindegy ki)
Így történt hát, hogy a többismeretlenes egyenletből végül kiesett az összes ismeretlen, és ami maradt, egyszerű volt, mint a vasgolyó, és a maga nemében ugyanolyan tökéletes, tehát szép.
Gyurcsány = hazaáruló.
Hogy erre eddig nem gondoltunk! Minden apró részlet a helyére kattant. Minden zavaros, követhetetlen flikk-flakkja, a kínos személyi döntései, a hetente meghirdetett programjai, a megtalált gyerekek, a kettős állampolgárság népszavazás, a dagályos blogbejegyzések, a ripacskodás, az elkúrt évek mind egyetlen végső cél elérését szolgálták: Európa bekerítését.
Az őszödi böszme, a túlmozgásos pinokkió, a halálugrást elvétő pojáca, a megpuccsolt puccsoló mind csak egy mesterien felépített szerep volt, amivel a mindenható orosz birodalom ördögi ügynöke az utolsó pillanatig sikerrel leplezte a valódi szándékait.
A német, brit, francia, izraeli titkosszolgálatok, a nemzetközi diplomácia, az ellenérdekelt gazdasági csoportok, az EU és Jack Bauer éveken át a tökét vakarta, míg Gyurcsány a hálóját szőtte Európa körül.
Mindeközben arra is volt ideje, hogy megnyerjen két választást, elkúrjon tízezer milliárd forintot, blogot írjon, kocogjon, kijelölje az MSZP helyét a modern európai baloldalon és egy ördögi médiahekkel letolja Bajnai potenciális riválisait a pályáról.
Csak Orbán Viktor látott át a szitán, önfeláldozóan figyelmeztette Európát a veszélyre és vakmerő parlamenti kivonulásaival állta útját az orosz birodalmi előrenyomulásnak.
Egy ilyen ördögi figura választási legyőzése nem kötelező kampányfeladat lesz, hanem a Jó és a Rossz közötti végső, apokaliptikus harc, melyben elbukni az önfeláldozás thermopülai léptékű hőstette lesz, a győzelem pedig örök dicsőség.
