Nem, nem hiszem, hogy a hálózatelmélet szélhámosság, de úgy gondolom, hogy itt lenne az ideje annak, hogy a tudományos közösség komolyabban kezd foglalkozni a hálózatelmélettel kapcsolatos kijelentésekkel.

       Egy Aaron Clauset nevű kutató (tulajdonképpen maga is hálózatelmélész) és Ph.D  diákja Anna Broido  feltett egy cikket az arXiv-ra (ez a világ legnagyobb preprintszervere). A cikkben egy nagyjából ezer adathalmazt vizsgáltak meg, amelyekben különböző hálózatok (biológiai, szociális, technológiai) vannak leírva. Alapvető megállapításuk az, hogy ezen hálózatok töredéke, összesen 4 százaléka az, amire jó szívvel azt lehet mondani, hogy nagyjából skálafüggetlenek. Annak ellenére van ez így, hogy minden idők egyik legidézettebb dolgozatában Barabási és munkatársai azt állították, hogy a hálózatok nagy hányada skálafüggetlen. 

      A cikkről beszámolt a Quanta Magazin is, és ennek kapcsán kisebb vita alakult ki a Twitteren Barabási-Albert László és Aaron Clauset között. Egészen világosan látszik, hogy a hálózatelmélet alapító atyái közült hárman: Mark Newman,  Steve Strogatz és Duncan Watts támogatják Clauset-t. (Newmannak van egy sokat idézett közös cikke Clauset-val, amelynek a témája hasonló a Broido-Clauset cikkhez). Alessandro Vespignaniról azt mondanám, hogy elemében van....

      Megpróbálom összefoglalni a kételyeimet a hálózatelmélettel és különösen a skálafüggetlenség definíciójával kapcsolatban. 

       1. A skálafüggetlenség definíciója tisztázatlan, de alapvetően a fokszám  approximatív "power-law" eloszlását jelenti. Ugyanakkor van bizonyos kísértés arra, hogy minden "heavy-tail " fokszám eloszlású rendszert skálafüggetlennek nevezzenek.  Abban is van némi igazság, hogy egy log-log diagramon aránylag sok heavy-tail eloszlás látszhat power-lawnak, különösen ha kicsit segítünk is neki. A lényeg az, hogy a fokszám-eloszlás szinte semmit sem mond egy gráfcsalád szerkezetéről. Egy Ito nevű japán számítógéptudós olyan totálisan skálafüggetlen hálózatokat konstruált és vizsgált meg, amelyek hipervégesek. Ez azt jelenti, hogy olyan messze vannak elemi tulajdonságaikban az erősen expandáló skálafüggetlen modellektől, amilyen messze csak lehetnek. Az ég és föld kategóriakülönbségről van szó. 

        2.  Nagyon gyakran, amikor skála-független hálózatokról beszélnek, akkor valójában egy konkrét power-law családra a preferential-attachment hálózatokra gondolnak. Szó szerint azt történik, hogy a konkrét, egyszerűen generálható PA-hálózatra néznek, és közben nagyívű fejtegetéseket tesznek közzé skála-független hálózatokról, mintha a PA-nak valamiféle különös helyzete lenne a skála-független családban, és hát nincs neki. Az az igazság, hogy a PA nagyon könnyen vizsgálható, és érdekes tulajdonságokkal rendelkező hálózatcsalád. Azt sejtetik, hogy az összes hálózat a PA-hoz hasonló egyszerű metódussal jött létre. Ezt nem mondják ki, de sejtetik. Sőt,  valójában ez a legfontosabb üzenete a Barabási-féle hálózatelméletnek. 

        3.   A hálózatelmélet legklasszikusabb ígérete az volt, hogy az Internet skála-független. Ezzel szemben az Internet NEM skála-független.  Pont. Mint azt Clauset-tól tudjuk az Internet ebben nincs egyedül. Nagyon nincs. Itt szeretném hozzátenni, hogy az elmúlt évtizedekben mindig volt egy hype a tudományos világban, és ezek a hype-ok egymásra épültek. Közvetlenül a katasztrófaelmélet bebukása után jöttek a fraktálok (Mandelbrot) majd a self-organizing criticality (Per Bak) és aztán skálafüggetlen hálózatok elmélete, ami jelen volt a Mandelbrot- és Bak- féle nyelvben is. 

       4.   A hálózatelméletet nagyrészt fizikusok alapozták meg, akik egy szép, világos, egységes elméletet kerestek. A fizikusoknak ez a foglalkozásuk, szép, világos, egységes elmélet keresése. És amikor VAN egy szép, világos és egységes elmélet, akkor igen gyakran meg szokták találni. A relativitáselmélet egyszerűsége és pontossága szinte felfoghatatlan.  A fizika félelmetes dolgokra tudja használni a matematikát.  Minden arra mutat, hogy a matematika alkalmazhatóságának erős határai vannak a hálózatelméletben. Legalábbis a szép, világos, egységes keretek között. 

       5.  Clauset és társai nem csak arra mutattak rá, hogy a valóságos hálózatok nem igazán skálafüggetlenek, hanem arra, hogy a hálózatoknak nincs egységes tudománya, legalábbis ma még nincs, és azok a módszerek, amelyekkel valódi tudást nyerhetünk ezekről a hálózatokról statisztikai jellegűek. Mégpedig a "tűrjük fel az inget és essünk neki egy excel file tisztításának" szintű hardcore statisztikai módszerek alkalmazásáról van szó. Ezek komoly dolgok, nagyon komoly dolgok, évekig készítenek fel rá embereket, de tiszta matematikai szempontból sokkal kevésbé vonzóak, mint egy két perc alatt leírható modell, amiről klasszikus kombinatorikai és valszám módszerekkel gyönyörű dolgokat lehet bebizonyítani, akár van közük a valósághoz, akár nem, és ugye kit érdekel a valóság. 

    A Clauset-Barabási féle twitter beszélgetésben Barabási olyan módszereket használt, hogy Gulyás Gergely megirigyelné (Barabási azért ezerszer okosabb, mint Gulyás Gergely, és itt hozzá kell tennem, hogy Barabási-Albert László példamutató módon viselkedett CEU-ügyben, nem gyávult be,az biztos, a tanítványai imádják, szóval emberileg nem olyan egyszerű ez az egész).  Ez bizony egy sajátos válsághelyzet. Majdnem azt mondtam, hogy paradigmaváltásnak nézünk elébe, de én ilyet nem szoktam mondani. Az biztos, hogy eljött az ideje a komoly beszédnek a hálózatelmélettel kapcsolatban.  

   

Dunába lövetési miniszter.. 2018.02.17. 17:09:45

"de nagyjából annyit számít számomra az élete, mint egy random svábbogáré."

A te eleted szazad annyit sem er, es a valasztas megnyerese utan, elsok kozott leszel dunaba love azt garantalom.

      TGM a HVG-n magyarázta el, hogy miért nem demokrata Gyurcsány. Elsősorban azért nem demokrata a Gyurcsány, mert le akarja ültetni Orbánt és klánját. 

       " Vitatkozni kell az ellenféllel, nem pedig fenyegetni. Az, hogy ezt az egyszerű és közismert szabályt Gyurcsány Ferenc ellenfelei se tartják be, nem érv."

        Gyurcsánynak valóban vannak erősebb megjegyzései, meg úgy általában is visszavehetne egy kicsit a méretes arcából azok után.... amik után általában vissza szoktak venni az arcból. Ez azonban csak egy privát vélemény, ahogy az is, hogy az elmúlt majd negyedszázadban Tamás Gáspár Miklós sem csinált semmit, már azon túl, hogy színvonalas (pun not intended) publicisztikákban magyarázta el, hogy ki a demokrata és ki nem. 

         Egy normális országban a polgárok jelentős többsége lényegében teljes mértékben elfogadja az adott ország alkotmányos rendszerét. Léteznek bizonyos rendszerkritikus szubkultúrák (pl. olyan marxista értelmiségiek, akik arról álmodoznak, hogy felszámolják a magántulajdon szentségére épülő rendszert, hehe), de ezek pontosan annyira marginalizálódnak, amennyire kell. 

          Magyarországot sok mindennel lehet vádolni, de azzal, hogy normális ország egészen biztosan nem.  A 2010-ben hatalomra kerülő Orbán-kormány az ellenzék megkérdezése nélkül hozott egy teljesen új Alaptörvényt, amely nagyjából Orbán Ráhel intellektusát, világnézetét és érdekeit tükrözi. Az Alaptörvényből éppen csak hiányzik az a megjegyzés, amely Malawi alkotmányát egykoron oly otthonossá tette, miszerint Mr  Hastings Banda életfogytiglan az ország elnöke. Az Alaptörvényt többször kellett módosítani, de hatályba léptetése,  tisztán formai szempontokból, megfelel a jogállamiság követelményeinek.

            Az Alaptörvény meghozatala után Orbán Viktor bűnszövetkezetté alakította a magyar államot. Én, szemben TGM-mel, ezt így érzem. 

           El kell-e fogadni egy magyar állampolgárnak az új (mert új) alkotmányos berendezkedést, a köztársaságtalan  köztársaságot? A mi európai normáink, preferált beállítódásaink szerint : igen. A kérdés az, hogy érvényesek-e Magyarországon az európai normák? TGM szerint: igen. Ez azt jelenti, hogy hatalomváltás esetén kínos precizitással kell betartani az Alaptörvényt, mindenféle sarkalatos törvényt, és együtt kell működni a FIDESZ által megválasztott tisztségviselőkkel, például Polt Péterrel, aki gyakorlatilag leválthatatlan, hiszen eleve kilenc évre van megválasztva, utódja csak kétharmaddal választható meg, és utódja megbízatásának kezdetéig hivatalban maradhat.  

          Én ezt nem gondolom így.  Számomra az Alaptörvény csak egy papírfecni, az orbáni állam pedig egy patkányrezsim.  Ez nem jelenti azt, hogy elvárom polgártársaimtól azt, hogy osztozzanak a véleményemben, és azt sem, hogy van valami elképzelésem arról, hogyan lehetne eltakarítani ezt a mocskot úgy, hogy az Unió ne kapjon szívszélhűdést. Fogalmam sincs róla.  Azt sem tudom, hogy az ún. "hűvös őszi hajnal" szcenáriót meg merném-e szavazni, ha hirtelen arra kerülne a sor. Most igen, de most éppen tél vége van. Konkrétan egy hűvös, őszi hajnalon, amikor tudom, hogy a döntésemnek milyen következménye lehet, áll velem szemben valaki és várja, hogy igent vagy nemet mondjak,  nem tudom, hogyan döntenék. 

        Nem hiszem, hogy Orbánt és bandáját csak úgy el lehetne takarítani, ugyanakkor motoszkál bennem néha az érzés, hogy azért előfordulhat, hogy Orbánt és bandáját egyszer egészen pontosan "csak úgy" takarítják majd el.  

      A gondolatot is ijesztőnek tartom, hogy akár a leghülyébb brexitista pöllencset egyszer nem a brit törvények tökéletes, minden részletre kiterjedő betartásával távolítják el a hivatalából. Én még aznap költöznék el innen örökre. A brit majomparádét akár testi épségem kockáztatásával is megvédeném, vagy legalább is próbálnám megvédeni, mert ez valahogy teljesen nyilvánvaló kötelességemnek tűnik, ahogy 1999-ben valószínűleg védelmezni próbáltam volna Orbán miniszterelnököt, akit már akkor is eléggé utáltam.

      2018-ban én egészen biztosan nem védeném meg Orbánt, semmitől a világon. Nem bujtogatnék arra, hogy valaki csináljon vele valamit, még implicite sem, de nagyjából annyit számít számomra az élete, mint egy random svábbogáré. 

       Pontosan tudom, hogy 2018-ban Orbán győzni fog, azt gondolom, hogy sokáig marad még miniszterelnök, de azt nem tudom elképzelni, hogy én őt valaha nem annak az utolsó, mocskos gazembernek fogom tekinteni, mint aminek most tekintem.  Ezt TGM-nek sajnos el kell fogadnia.  

      A Molnár Tamás Bohócintézet vezetője delirált egy jót a konzervatív meritokrácia szükségességéről egy pártállami blogon. A szerző maga is gyakorló harmadosztályú (most a morális vonatkozásoktól tekintsünk el, elképesztő milyen nagyvonalú vagyok ma, én is meg vagyok lepődve), de a bohócintézet munkatársai egyszerűen a mindentalulmúlás kategóriájában versenyeznek és bizony szép sikereket érnek el.

      A szerző, a meritokrácia nagyobb dicsőségére,  örvendezik egyet afelett, hogy balliberális versenytársait mindenünnen kiszorították, és a piliscsabai pampák sajátos illatát idézve mutat utat azoknak, akik képesek komolyan venni egy hozzá hasonlatos nullajulcsit.

    A meritokrácia eleve ott kezdődik, hogy nincs jelzője. A meritokrácia egy szobát jelent, nem állampárti blogot, állampárti bohócintézetet, állampárti duplaprofesszori fizetést. A szobában pedig Valaki van. A valakiság lényeges attribútuma, hogy Valaki attól teljesen függetlenül van a szobában, hogy éppen ki a miniszterelnök. Szobában léte szempontjából ez ugyanis teljesen lényegtelen.

  A Valakinek pedig gondot okoz az, amit csinál, ahogy ezt Esterházy írta az  " A Szavak Csodálatos Életéből" című esszéjében. A meritokratikus intellektuális elit tagja az egész életét úgy építette fel, hogy ott abban a szobában ülhessen a kis íróasztalánál, és néha órák teljenek el anélkül, hogy bármit is képes legyen leírni. A bohóckonzervatív (bohóclilberális) számára nem okoz gondot, hogy írjon két flekket valamilyen aktuálpolitikai szarról, mely két flekk elején  egy Oakeshott (Lyotard) idézettel pisálja körül a territóriumát. Ez a Lovasi professzor által Sika-Kasza-Léc metódusnak nevezett főértelmiségi életvitel az, ami ezeket a bohócokat jellemzi, ahogy a nénikbácsikfőlegbácsik lobogtatják a marhaságaikat (áfás számlával persze), különösen választásokhoz közeledve.

  A meritokrácia létezésének alapja egy olyan ország, ahol a miniszterelnök veje, fogtechnikusa, a szomszéd gyerek angoltanárnője, a szomszéd gyerek angoltanárnőjének fogtechnikusa és annak veje, nincs eleve behozhatatlan előnyben azokkal szemben, akik például, teszem azt, - tényleg csak a pontos argumentum kedvéért - nem a miniszterelnök vejei, fogtechnikusai ésígytovább. A meritokrácia létezésének alapja egy ország, ahol nincs Molnár Tamás Bohócintézet. Egyáltalán nincs, mégcsak sóval sem kell behinteni a helyét, annyira nincs.

  Ezeknek tényleg fogalmuk sincs. Nyilván sejtik, hogy  intézetvezetőségeik, ilyen-olyan díjaik, jutifalatkáik, jacuzzijuk erősen korrelálnak egy Orbán Viktor nevű állampolgártársunk létezésével,  de oly mértékben bíznak eme állampolgártárs létezésének örök voltában, hogy még arról is elfeledkeznek, hogy a lepcses szájukat zárt állapotban tartsák.

     Tipikus magyar történet.

     ifj. Thürmer Gyula egy rezsimblogon magyarázza el, hogy micsoda fertő a Michigani Egyetem.

     Azt írja,

„Meglepő rendezvényt tartott a Michigani Egyetem egyik kutatóintézete, a Research on Women & Gender. Az alapvetően a nők jogaival és a társadalmi nemekkel foglalkozó intézmény tartotta fontosnak, hogy kielemezzék a felnőtt férfiak és a serdülőkorú fiúk közötti szexuális kapcsolatokat.

Hát… Kérem a Kedves Olvasót, hogy kezdjen el idejekorán elhatárolódni tőlem. Mert most meglehet, nem leszek kellőképpen píszí.

A fent említett esemény címe: »Pederasztikus Rokonság: a Queer-tanulmányok koncepciótlanítása«.

      A valóság az, hogy egy Kadji Amin nevű kutató tartott egy előadást egy könyvéről, ami egészen konrétan Jean Genet íróról szól, akinek három drámáját mutatták be már Magyarországon, a legutóbbit tavaly ősszel (A Balkon). Jean Genetnek voltak különös viszonyai serdülőkorú fiúkkal, és Amin éppen arról ír, hogy Genet kissé problematikusabb karakter annál, hogy meleg idolként nézzenek rá. Thürmer junior nagyjából mindenről hazudott, amiről egy ilyen rövid bekezdésben hazudni lehet, de kb. ezt várjuk a prostisrácoktól.

      A rezsim folyamatosan hadban áll a nyugati egyetemekkel, a nyugati civilizációval, a nyugati kultúrával, minden lehetőséget megragad arra, hogy a táborában felsőbbrendűségi érzést alakítson ki a Nyugattal szemben.

      A University of Michigan Ann Arbor-i kampuszának éves költségvetése (az egyetemi klinikákkal együtt) 8 milliárd dollár. Az ELTE költségvetése ennek kb. a századrésze, az egész magyar felsőoktatási költségvetés is teljesen eltörpül a UMich költségvetése mellett. Ez az egyetem a világ egyik legjobb és leggazdagabb intézménye.

      Idióták.

  P.S     Ez egy olyan ország, ahol az ex-szkinhed sutyerák Békés Márton Tihanyi tézisek címen mutathat utat a magyar konzervatív értelmiségnek, és nem merik kiröhögni. Ahogy a többi megadját. géefgét, didzséjeszit sem merik már kiröhögni. Már hatalom van a kezükben.     

     "  Ügbülüg yacir vonaa ash'alaman"

        Ez az idézet Ibrahim Muteferrika török diplomata/író/történész  könyvéből való, amit "Usul al-hikam finizam al-umam" címmel adott ki maga a szerző Isztambulban. Ez a mondat ottomán-törökül van (a könyv egésze arabul ) és azt jelenti, hogy a "vonák kezében van a győzelem kulcsa".  Az Usul al-hikam az iszlám államok lehetséges politikájáról szól, Muteferrika a török Macchiaveli volt.

       Ibrahim Muteferrika Kolozsvárott született 1674-ben unitárius keresztény magyarként. Eredeti nevét senki sem tudja. Magyar szerzők szerint tizennyolc éves volt, amikor török fogságba esett és Isztambulban eladták rabszolgának. Török források szerint Thököly Imre küldte át a szultánhoz és jó ideig ő volt a "liezon" a Porta és Thököly, majd - iszlám hitre térése után - a Porta és Rákóczi fejedelem között. Ezeket a kitért keresztényeket vonaa-nak nevezték és igen gyakran vonaa-k képviselték az ottomán államot Nyugat-Európában. 

       Muteferrika a török kormányzat óvatos kritikusa volt, és többször írt arról, hogy a nyugati civilizáció előnybe kerülhet az iszlámmal szemben, mert a rációt és a tudományt össze tudják egyeztetni a hittel. Ibrahim Muteferrika az Usul al-hikam-ban azt jósolta, hogy egy napon a Nyugat és a Kelet meg fog küzdeni egymással és akkor a vonaa-k lesznek a legjobb fegyverek a Szultán kezében. 

        Mahmud bin Mustafa török szultán Muteferrika  javaslata alapján szervezte meg a Vonaa Kirmizi Aslan-t a Vörös Oroszlánok csoportját, ami mai fogalmaink szerint az Ottomán birodalom európai titkosszolgálata volt. A Kirmizi Aslan egészen a birodalom megszűnéséig működött és sokak szerint jelentős szerepe volt abban, hogy 1916-ban  Kemal Mustafa, a későbbi Kemal Atatürk, megszerezte a brit-ausztrál inváziós terveket a Gallipoli-partraszállásra. 

         Nyugatnémet diplomácia forrásokból az szivárgott ki a hatvanas évek elején, hogy a Vonaa Kirmizi Aslan túlélte a birodalom bukását és Alparslan Türkes török katonatiszt irányítása alatt segédkezett Cemal Gürsel tábornoknak az 1960-as katonai puccs végrehajtásában. 

Index.hu cikk az ALDI bolti eladók jövedelméről.

"Ez az összeg a cégnél töltött idővel arányosan nő, így a tíz évet meghaladóan az üzletben dolgozók havi bruttó járandósága eléri a 372 519 forint kiegészítve a cafeteria elemekkel. A Budapesten belüli és környéki üzleteink dolgozóinak BKV-bérletet is biztosít a cég."

"A boltvezetők bruttó járandósága a cafeteria elemekkel kiegészítve 517 119 forintnál kezdődik, azonban a kiemelt boltokban elérheti a havi bruttó 844 519 forintot is. 

Adjunktusok bruttóbére 2018-ban 277 000 forint. Docensek bruttóbére 388 000 forint.

P.S  Nagy-Britanniában a brit történelem egyik legsúlyosabb egyetemi sztrájkja készül, több mint hatvan egyetem (az összes híres) érintve van, a szakszervezeti tagok jelentős része sztrájkolni fog. Angliában egy magánnyugdíjpénztár szerűséget tartanak fent az egyetemi oktatóknak és az bizony deficites, a változások elég kellemetlenek lesznek. 

Azonban Angliában egy lecturer (adjunktus) több mint kétszer (talán háromszor is) többet keres, mint egy Aldi eladó (azért az Aldi itt is híresen jól fizet) és egy senior lecturer (docens) többet keres, mint egy nagy Aldi  menedzsere, sőt tipikusan annyit keres, mint egy regionális Aldi vezető.

    A brit konzervatív kormányban van egy felsőoktatásért felelős államtitkár. Sam Gyimahnak hívják. Schmidt Mária nevű olvasóink most fogják be a szemüket és közben intenzíven gondoljanak arra, hogy ők Európa megmentői, ha készen vannak, akkor írom... Sam Gyimah bőre nem fehér. Direkte fekete. A szülei ghanaiak voltak, ő Angliában született, de az anyja visszavitte Accrába és ott járt gimnáziumba tíz éven keresztül.  Nemzetikeresztényeurópaitajtfehérboldogasszonyanyánk ne hagyj el. Bár, ahogy a Mandiner is megírta, a brit konzervatívak tulajdonképpen baloldaliak. Csak ők a fajfideszesek jobboldaliak, mert az igazi jobboldali Wass Albertnek hívja az aranyhörcsögét és turániul van kiírva a trikójára, hogy Madzsarisztán declün askyam bilinder, ami nagyjából annyit tesz, hogy. Na, már megint egyik szavamat öltöttem bele a másikba. Ott tartottunk, hogy egy nemfehérbőrű embert láttunk valahol, tehát ki kell hívni a TEK-et és a FIDELITAS-t.

   Szóval, a brit felsőoktatásba invesztáltak 14 millió fontot. És....Most jön a félelmetes dolog. Nem a Molnár Tamás Fajbiológiai Központnak adományozták orrgörbületi kutatásokra, vagy a Hungáriai Nyelvstratégosz Tanácsnak a keresztény igekötők tanulmányozására, hanem bazmeg adattudományra.

  A Nyugat halott, vége. Nagyon jól megmondták Schmidt Mária nevű olvasóink ezeknek a kommunistáknak, akiket hat (lesz az hét is)-háromra vertünk a Pancho Arénában Puskás F. és Dózsa II. L. góljaival. Mennek ezek le, mi meg jövünk fel, mint doktor Dzsudzsák Andorra ellen. Hülyék ezek és kész. Mindenki tudja, hogy az iskolában, egyetemen, a fajmagyar otthonokban (tessék csak eltenni azt a klaviatúrát kezdődik a Nemzeti Együttműködési Negyedóra),  hun királyaink nevét kell megtanulni Üngétől Zolobárig, nem faszom adattudományt, ami nyilván zsidó praktika, már ugye az adat, eleve, ahelyett, hogy Echo TV.

   Ezeknek annyi, a második félidőre már ki sem fognak jönni.