Örülünk, Vincent?

      Az alábbi szövegben nem lesznek matematikai formulák. Reményeim szerint majdnem mindenki el tudja olvasni, ez egy vulgárfilozófiai esszé.

    1. Tér és Idő.

    Képzeljünk magunk elé egy kört. Forgassuk el  az óramutató járásával ellentétes irányban valamilyen szöggel. Nevezzük a szöget alfának. Az alfa még nem matematika, lásd alfa és omega, a vulgárfilozófiában is van alfa. 

   Az első másodperc története a forgatás. Minden pont a körön elfordul alfa szöggel. Legyen az alfa pont tíz fok. Miért is ne?  A következő másodpercben újra tíz fokkal forgatjuk el a szöget, aztán megint tíz fokkal és így tovább.

  Harminchat másodperc múlva mindenki ott lesz ahonnan elindult. Ha alfa hét fok lenne, akkor háromszázhatvan forgatás után kerülne minden pont a helyére. Vannak olyan alfák, amelyekkel újra és újra elforgatva soha nem kerülnek vissza a pontok az eredeti helyükre, például ha az alfa éppen négyzetgyök kettő fokos. Ezt már a görögök is tudták. 

  A Tér a kör, az Idő telése pedig a forgás. 

  2.  Rész és Egész. 

  Színezzük pirosra a kör pontjainak egy részét. Kettévághatjuk a kört egy egyenessel és az egyik felét színezhetjük pirosra, kisebb darabokat is választhatunk, és ezekből a kisebb darabokból is összeállíthatunk olyan részeket, amelyeket aztán pirosra színezhetünk. Mi az esélye annak, hogy egy véletlenül eldobott homokszem pont a piros részre esik? Ha kettévágjuk a kört akkor 50 százalék, ha ezt a részt pontosan kettévágjuk és azt színezzük pirosra, akkor 25 százalék, ez remélhetőleg még vulgárfilozófiának nevezhető. Úgy is gondolkozhatunk, hogy a teljes kör súlya egy kiló, akkor két félkilós részre vágnánk, majd azokat negyedkilós darabokra. Mindenféle darabokat vághatunk ki a körből, harminchét dekásat, vagy pi per tizenhárom dekásat is. Ha negyedkilós a darab, akkor huszonöt százalék az esélye annak, legalábbis vulgárfilozófiailag, hogy a véletlenül eldobott homokszem pontosan a darabkára esik.

 3.  Megmaradás. 

  Fogjuk meg a kör egy részét és forgassuk el alfa szöggel. Nem fog megváltozni a súlya. Másképpen szólva, annak az esélye, hogy a homokszem a részre esik pontosan annyi, mint annak az esélye, hogy az elforgatott részre esik. A súly mindig megmarad a forgás közben. 

 4.  A Dinamika avagy már a görögök is.

  Most a Nap körüli bolygókat fogjuk meg. Heliocentrikus világképünkben minden egyes bolygóhoz három koordinátát adhatunk meg, amelyek segítségével leírhatjuk pillanatnyi helyzetüket. Újabb három koordináta segítségével megadhatjuk pillanatnyi sebességüket. Az összes koordináta összesen 48 számot ad, hiszen amióta a Plútót kigolyózták nyolc bolygónk van. Egy 48 dimenziós tér egy pontja írná le a bolygók pillanatnyi állapotát, egy másodperc múlva egy másik pont és így tovább és így tovább. Tudom, hogy a vulgárfilozófia határára érkeztünk, nem is megyek tovább, de remélem, hogy az Olvasó észleli az analógiát a kör forgatásával. 

 Minek van súlya, hol a homokszem? Több mint száz éve tudják, hogy a bolygóhelyek lehetséges halmazán értelmezhető egy olyan súlyfogalom, ami megmarad, miközben telik az idő. Ez a mi Dinamikánk. Van valami Tér, amin telik az Idő, minden másodpercben a pontok új helyre kerülnek és egy rész súlya, homokszemesélye, térfogata, ahogy tetszik, nem változik meg az Idő múlásával. 

Esszénk valamennyi rendszerében visszaforgatható az Idő, tehát mindig megmondhatjuk, hogy egy pont egy másodperccel ezelőtt hol volt éppen. 

 5.  A Káosz ígérete. 

 Ez egy vulgárfilozófiai esszé. A Dinamikában a Káosznak van egy definíciója, én most egy vulgárfilozófiai definícióval fogok dolgozni, ami azonban meglehetősen jó. Ami most jön, az egy kicsit bátor lesz, de még mindig vulgárfilozófia és nem matematika. Jó, ez igazából egy kicsit matematika, de csak egy kicsit.

 Lesz tehát egy Terünk, amin telik az Idő, a Tér darabjainak lesz Súlya, Homokszemesélye, Valószínűsége, ami nem változik az Idő múlásával.

6. A Függetlenségről (mellékszál).

A Tér egy darabját eseményként is felfoghatjuk, annak eseményeként, hogy a véletlenül elszálló homokszem pont a darabunkon landol. Remélem még belefér a vulgárfilozófiába a függetlenség fogalma. Két esemény akkor független egymástól, ha abból, hogy tudom, hogy az egyik bekövetkezik semmiféle tudásom nem keletkezik arra nézvést, hogy a második bekövetkezik-e vagy sem. Ha hétfőn is dobok egy kockával és kedden is, akkor abból, hogy hétfőn hatost dobtam nem leszek semmivel sem bizonyosabb a keddi dobás kimenetelében, mintha egyáltalán nem dobtam volna hétfőn. Két esemény akkor független, ha az együttes bekövetkezésük valószínűsége a valószínűségeik szorzata. Ez talán nem egészen vulgárfilozófia, de igaz.

Puristább matematikusok valószínűleg sikítófrászt kapnak attól, hogy nem bontom ki az Igazság minden szeletét, tehát nem beszélek arról, hogy bizonyos Részek egyenlőbbek bizonyos más Részeknél, de ez egy vulgárfilozófiai esszé és nem csajozós duma a Vitali-halmazról. 

7.  Káosz I. avagy minden összekeveredik.

Adott a Dinamikánk, Térrel, Idővel, és a Megmaradó Súllyal. Fogjunk meg két részt. Ezeket eseményeknek értelmezzük, és akkor függetlenek, ha a súlyuk szorzata pontosan a közös részük súlya. Ha kettévágjuk a kört az első példánkban, igen távol vagyunk a függetlenségtől. Nem olyan nehéz persze két fél súlyú részt elképzelni, amelyek közös része, tancsinénis nyelven metszete, pontosan egynegyed súlyú.

Az Elsőszámú Káosz azt csinálja, hogy az ember kiválaszt két részt A-t és B-t, majd az A részt kezdi mozgatni az Idővel és a B-vel nem csinál semmit, akkor egy idő után az A rész elmozgatottja már majdnem független lesz a B résztől, tehát a sokadik elforgatott B-vel való metszetének súlya már nagyon közel kerül A és B súlyának szorzatához. Ez azt jelenti, hogy teljesen összekeverjük a teret, hiszen egy idő után már semmi információnk nem származik az A elforgatottjáról való tudásunkból. 

8.  A Káosz II.  avagy valami azért összekeveredik.

Az összekeveredés egyik legnagyobb akadálya az, hogy van egy rész, aminek a súlya nem a teljes, de azért nem is üres és onnan a pontok nem tudnak kimenni ahogy az idő telik. A fizika dinamikus rendszereiben ez a legalapvetőbb feltétel, hogy ilyesmi nem fog megtörténni,  ezt hívják Ergodikus Hipotézisnek, azaz a dinamika ergodicitásának. Egy idegen szó remélhetőleg még nem jelent eltávolodást a vulgárfilozófiától.

9. Az igazi Káosz.

Az élet túlságosan egyszerű lenne, ha a minden vagy a valami lenne a jó Káosz, az igazi Káosz. Kiderült, hogy az igazi Káosz a minden és a már nem semmi között helyezkedik el. A dolgok összekeverednek, de nem egészen, csak nagy vonalakban. 

Ez azt jelenti, hogyha a Káosz I. A halmazát elkezdjük forgatni, akkor nem feltétlenül lesz igaz, hogy az elforgatott halmaz egyre inkább független lesz attól, amelyik a fenekén marad, de átlagban azért így lesz. Tehát ha A-t mondjuk egymilliószor forgatjuk el és minden egyes forgatás után megnézzük az elforgatott rész és a B halmaz metszetének súlyát, majd az egymillió adatot kiátlagoljuk, akkor az már nagyon közel lesz az A és B halmaz súlyának a szorzatához.

10. A Rend.

A rend a Számokhoz kötődik. Az egész számokat össze lehet adni, az összeadás sorrendje nem számít, ha három számot összeadunk nem érdekes hol helyezzük el a zárójeleket. Van a Semmi, a Zéró, akit bárkihez hozzáadhatunk, semmi sem történik, és minden egyes számnak van egy ellenpárja, akihez hozzáadva megkapjuk a Semmit. Ez az igazi Rend, a számok rendje, ezért mindent Rendnek nevezünk, ami a Számokhoz hasonlít, Összeadhatunk, az Összeadás felcserélhető a Zárójeleket elfelejthetjük, van Zérónk és Ellenpárjaink.

A Számok lehetnének Tér. Az Idő az lenne, hogy egyet hozzáadunk minden számhoz, és kellene egy Súly, egy Véletlen, amit az Összes Számok részeit mérné.  Az Emberiség hozott egy döntést a huszadik század elején, egy döntést a választás szabadságáról, amely döntésnek következménye az, hogy ez a Súly létezik, de ez erősen feszegeti a vulgárfilozófia határait. Ezért térjünk vissza inkább a kisiskolás éveinkhez. 

11. Az Egyoldalúan Végtelenül Hosszú Számok.

Az Egyoldalúan Végtelenül Hosszú Számok alapvetően vulgárfilozófiai jellegűek. Egy egyoldalúan végtelenül hosszú szám így néz ki:

....6583480001223. A hagyományos természetes számaink baloldalán egy idő után nullák vannak. A három az a ......000000003.        

Olyanok ezek, mint egy kutyaközönséges számok. Két ilyen egyoldalúan végtelenül hosszú számot pedig úgy adunk össze, ahogy azt kisiskolában tanultuk. Ha valaki meg akarja érteni mi ez,  adja össze a ..9999999999 (végtelen sok kilences) és a ...00001 nevű számot. Ha pont a nullát kapja, akkor megértette. Az Egyoldalúan Végtelen Hosszú Számok pontosan olyan szépen adódnak össze, mint a kisiskolás számok. 

Ha az Egyoldalúan Végtelen Hosszú Számok a Tér, akkor az Idő múlása az, hogy mindig 1-et adunk a számokhoz. A Súlyra úgy kell gondolni, hogy a hétre végződő számok súlya egytized, a harminckettőre végződő számok súlya egyszázad, a százharmincnyolcra végződő számok súlya egyezred. Nem nehéz látni, hogy egy rész súlya nem változik, ha hozzáadunk egyet.

12. A Kétoldalúan Végtelenül Hosszú Számok.

A Kétoldalúan Végtelenül Hosszú Számok pontosan úgy néznek ki, ahogy az ember várná.

....343564656564311208...................

Mindkét oldalon végtelen sok számjegy lehet. Két ilyen számot sajnos nem lehet összeadni. Ezek nem alkotnak Rendet. Azonban van egy jó hír. Térnek azért megfelelnek. Az Idő múlása azt jelenti, hogy a számot eggyel eltolom balra. A Súly könnyen értelmezhető. Azon számok súlya, amelynek a közepén pont 4 van egytized. Azon számok súlya, amelynek a közepén 4 van, tőle balra 7, tőle jobbra 9, az pont egyezred. A Súly megmarad az Idő múlásával, és ez a Rendszer a lehető legkaotikusabb, valójában még a hetedik pontban leírtnál is kaotikusabb.

13. És mégis forog...

A Kör nem tűnik rendnek, de valójában az. A kör pontjai szögekként értelmezhetők és a szögek összege pontosan úgy viselkedik, mint a Számok összege. A száznyolcvan fok nevű szögnek van egy olyan furcsa tulajdonsága, hogy ő maga nem a Zéró, de ha hozzáadjuk sajátmagához már a Zérót kapjuk, ilyet a számok nem tudnak, de ez legyen a Számok problémája. A Kör a Rendet jelenti, egy Lehetséges Számrendet.

14. Az Absztrakció fogalma.

Mit jelent az absztrahálás? Van egy bonyolult fogalmi rendszerünk és konzisztens módon próbáljuk egyszerűsíteni. Foltokat látunk, és bizonyos foltokról azt mondjuk, hogy emberalakúak, bizonyosokról azt, hogy macskaalakúak. Szavak közös jelentését próbáljuk megtalálni. A Káosz és a Rend Nagy Elméletének kulcsa az absztrahálás, az absztrakció.

Ismerjük az Első Teret, az Első Időt, az Első Súlyt. Ennek absztrakciója egy Második Tér, egy Második Idő, és egy Második Súly. Úgy gondolunk a Második Rendszerről, mint az Első Rendszer leegyszerűsítéséről, lényegének megértéséről. Mit is jelent tehát az absztrakció? 

Az Első Tér a bonyulult, a Második Tér az egyszerű, a lényegretörőbb. Az absztrakció azt jelenti, hogy az Első Tér minden egyes pontjához hozzárendeljük a Második Tér egy pontját. Az Első Dinamikát akkor absztrahálja a Második Dinamika, ha megérti annak lényegét. Tehát:

1. Ha az Első Tér egy X pontjának vesszük az Y hozzárendeltjét a Második Térben, akkor az X pont egy másodperc múlva elért pontjának hozzárendeltje az pontosan az a pont, ahová az Y pont egy másodperc múlva kerül. Tehát a hozzárendelés absztrahálja a Teret és az Időt.

2. Ha a Második Tér egy A részének súlya pontosan annyi, mint azon Első Tér-beli pontok súlya, akik pontosan az A-beli ponthoz lesznek hozzárendelve. Tehát a hozzárendelés absztrahálja a Véletlent. 

15. A Káosz és a Rend törvénye. 

Egy Számrend, mint az Egyoldalúan Végtelenül Hosszú Számok vagy a Kör sohasem lehet kaotikus az igazi értelemben, de mindig kaotikus a nyolcadik pontunk értelmében.  A Káosz és a Rend törvénye azonban ennél sokkal többet mond ki.

"Egy Térből, Időből és Véletlenből álló rendszer pontosan akkor jelent Igazi Káoszt, ha nem absztrahálható belőle Rend."

(a triviális Rend egyetlen pontból áll, ami az Idő múlásával nem mozdul, azt persze mindenből lehet absztrahálni, ezt igazából kizárjuk. valójában azt is feltételeznünk kell, hogy a rendszer, amiről beszélünk a nyolcadik, nagyon gyenge értelemben azért kaotikus, tehát teljesül az ergodikus hipotézis. )

16. Jin és Jang. 

A Káosz és Rend metaforát az Abel-díjas Szemerédi Endre híres tételével szokták kapcsolatba hozni. Káosz és Rend, Véletlenszerűség és Struktúráltság. Ez a Jin, a diszkrét Káosz és Rend. A fentiek pedig a Jangot jelentik a folytonos Káoszt és Rendet, amit a tegnaptól Abel-díjas Hillel Furstenberg tételével illusztrálhatunk.

Gowers írt a matematika két kultúrájáról C.P. Snow híres esszéjét parafrazeálva. Szemerédi az egyik kultúrához tartozik, Furstenberg a másikhoz. A Világ Egységét az szimbolizálja, hogy Szemerédi és Furstenberg tétele egy és ugyanaz. 

....................................................................................................

Utószó. A Káosz és a Rend törvénye Neumann Jánostól (és talán Bernard Koopmantól) származik.  Furstenberg elmélete ennek a törvény pontosabb megértését jelenti. 

      Ahogy bejelentik elküldöm. Most visszaszámlálás van Osloban. Kezdődik... (gy.k. az egyik legnagyobb matematikai díj az Abel-díj)

      UPDATE:  Furstenberg csinálta meg a Szemerédi Tételt ergodelmélettel és ő dolgozta ki a csoportok határainak elméletét. Egyik Vincentidol. 

      Margulisról valamit talán el tudok mondani, ami érthető.

      Óriási eredményei voltak a Lie-csoportok terén, de magyar szempontból a legérdekesebb eredménye olyasmi, amit ő szinte csak játéknak tekintett.

      Maga a probléma nem bonyolult. Vegyünk egy véges hálózatot (gráfot), legyen összefüggő, tehát bárhonnan bárhová el lehet benne jutni benne. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy minden csúcsnak pontosan három szomszédja van. Ha kiválasztom a hálózat csúcsainak egy A halmazát, az A halmaz határa azon A-beli csúcsok összessége, amelyek össze vannak kötve egy olyan csúccsal, amelyik nincs A-ban.  A határcsúcsok segítségével lehet az A halmazt elkülöníteni a hálózat többi részétől koronavírusjárvány esetén.  Van egy fontos szám, amit a G hálózathoz rendelhetünk ez az optimális karanténráta, amit Cheeger-konstansnak vagy izoperimetrikus konstansnak neveznek valójában. Ezt úgy definiálják, hogy veszik az összes lehetséges A részhalmazt (ami nem lehet üres és nem lehet nagyobb, mint a hálózat méretének fele) a hálózatban, mindegyikben megszámolják a határpontokat és elosztják az A részhalmaz méretével. Az a legkisebb szám, ami az A részhalmaz ügyes választásával elérhető, a G hálózat optimális karanténrátája. 

 A probléma: Meg tudsz-e adni végtelen sok olyan hálózatot, amelyekben az optimális karanténráta mindig nagyobb mint egyszázad? Epidemológiai szaknyelven córesznek is nevezhetnénk ezt a rendszert. Matematikusok inkább expandernek nevezik. 

 Már a hatvanas években tudták, hogyha véletlenül választunk egyre nagyobb hálózatokat (a fent bolddal jelölt tulajdonságokkal), akkor azoknak az optimális karanténrátája egyszázad felett lesz. Tehát nyüzsögnek az ilyen hálózatok, alig van más.  Azonban konkrétan leírható, megkonstruálható példát senki sem tudott mutatni. Hiába ilyen a véletlen gráf, mi nem látjuk a véletlen gráfot, mi direkt rohadtul nemvéletlen gráfokat konstruálunk, ami talán nem akkora meglepi. 

És ekkor jött Grisa Margulis. Amennyire tudom Magyarországon adta elő először a gráfjait, akkor még a Szovjetunióban élt. A konstrukciója teljesen érthetetlen volt a gráfelmélmészek számára. Az SL(3,Z) nevű csoport faktorcsoportjainak Cayley-gráfjai voltak a példák, és David Kazhdan egy tételét használta fel, az egész bizonyítás így nagyjából egy oldal volt. 

 (Ahhoz, hogy egy járványt le tudjanak győzni, a népnek bíznia  kell a tudomány képviselőiben, a polgároknak bízniuk kell a közhatalomban, az országoknak bízniuk kell egymásban. Az elmúlt években felelőtlen politikusok tudatosan ásták alá a tudományba, a közhatalomba és a nemzetközi együttműködésbe vetett bizalmat. Ahhoz, hogy megakadályozzuk a katasztrófát, vissza kell nyernünk az elveszített bizalmat. Propagandával és elszigetelődéssel nem győzhetsz le egy globális járványt. A valódi gyógyszer a járványra a tudomány és a nemzetközi együttműködés. Yuval Noah Harari)

Yuval Hararit nagy kedvencének nevezte a magyar miniszterelnök. Ennek ellenére Magyarországon a lehető legbrutálisabb módon ásták alá a tudomány tekintélyét. Az Egyikmagyarország képtelen megbízni a Másikmagyarország által választott közhatalomban, mely közhatalom teljesen nyíltan tekinti másodrangú állampolgároknak Egyikmagyarország polgárait. Az európai szövetséget fasiszta analfabéták támadják a közmédiában. 

Magyarország morálisan és intellektuálisan a mélyben van.  Annak ellenére, hogy ezt a válságot Egymagyarország sokkal kisebb veszteséggel élné túl és sokkal gyorsabban érné utól magát, mint Kétmagyarország, Egymagyarország ma nem lehet cél. A Kétmagyarország államforma haszonélvezői ezt nem engedhetik meg maguknak. 

Olyan emberek képviselik ma az országot, szakértőként, az értelmiségi elit képviselőiként, akik a harmadik vonalban sem lennének egy nyugati államban. A miniszterelnök a saját politikai oldala legjobbjait idegenítette el magától és gonosz hülyékkel vette körbe magát. A legsötétebb órában is erősödik a hideg polgárháború. 

Senki sem várhatja el Egyikmagyarország polgáraitól, hogy megadjáknak, láncziknak, schmidtmáriáknak, bolondkáslereknek vessék alá magukat. 

Orbán Viktornak lépéseket kellene tennie a konszolidáció irányába, első lépésként azzal, hogy kompetens jobboldali értelmiségiekre cseréli a karrierista idiótákat, második lépésként pedig rendezi a viszonyát az ellenzék által vezetett városokkal, a tudományos akadémiával, a CEU-val, a kulturális élet valódi elitjével, legfőképpen pedig Egyikmagyarország polgáraival. 

Akkor a Haza legalább a szemünk magasába emelkedhetne.   

UPDATE elmebeteg uszítás a köztelevízióban 

(a valasz.hu-sok találták a klippet, ha ez nem paródia, és esküsznek rá, hogy nem az, akkor a Haza olyan mélyen van, ahonnan talán nem is lehet kiásni)

    1999 augusztusában megjelent egy cikk a Los Angeles Times-ban egy Xin Yan nevű kínai varázslóról, aki képes arra, hogy tőle több ezer kilométerre levő tárgyak molekuláris struktúráját megváltoztassa és erdőtüzeket oltson el az akaratával. Azért ez nem semmi. Miért, a kedves Olvasó meg tudja változtatni több ezer kilométerre levő tárgyak molekuláris struktúráját? Na, ugye.

    Számos cikket publikáltak arról, hogy ebből a Xin Yan-ból annyira árad a chi (qi), hogy meggyógyítja a prosztatarákot  vagy a vastagbélrákot.

     Csak két-három nap kell neki a cukorbetegség meggyógyításához,  össze tudja forrasztani a csontokat, egyszerűen csak kijön belőle a chi és megy bele a kedves Olvasóba. És bizony, most jön a lényeg,  még a HIV vírust is legyengíti. 

      Azért ez a pasi úgy nyírja ki a koronavírust, hogy szinte megsajnálod, mármint az ártatlan rózsaszínű kis víruskát. Először ugye megváltoztatja a molekuláris szerkezetét, aztán jön a chi és  nyissz-nyassz.  

      Igenám, de hogyan lehetne rávenni Xin Yan-t arra, hogy a magyar koronavírusokat kaszabolja le. Egyszerre nem tud két helyen lenni (dehogynem, jaj, dehogynem, csak az tényleg nem olcsó). 

      És itt jön a képbe Prof. Dr. Gyurcsány. Talán emlékszik a kedves Olvasó arra, hogy Gyurcsány professzor hét (7) cikket publikált egy Larry Klein nevű Nobel-díjas közgazdásszal arról, hogyan lehet megakadályozni a tőzsdeválságokat. És ugye most, mindenki arról beszél, hogy jön az új válság. 

       Nem bontanám ki az igazság minden szeletét, ha elhallgatnám a jóhírt. Ezen hét cikkben társszerző volt egy bizonyos Xin Yan nevű tudósember. Az Olvasó most csak legyint, hogy névrokonságról van szó, de, ahogy egy jeles szerző mondaná "Lószart, mama".  Könnyen látható, hogy ez ugyanaz a Xin Yan.  Ferenc spanja gyilkolássza a vírusokat, állítja le az erdőtüzeket és változatja meg az izék molekuláris szerkezetét több ezer kilométer távolságból, bónuszként megnyugtatja a tőzsdéket. 

     Egy telefonnyira vagyunk attól, hogy fellélegezzen az ország, egyetlen baráti telefonnyira. 

     Nem vagyok orvos, nem fogok írni a koronavírusról, de ha valakinek fontos gondolatai támadnak, akkor idekommenteljen, ne egyenesen bele a levegőbe.

      Nekem vannak bizonyos problémáim a CEU-val, de remélhetőleg ma késő estére megoldódnak (súlyos inside joke). Ettől teljesen függetlenül a CEU ma kiadott egy közleményt .

Eszerint az egyik fontos egyetemi rangsorban  a CEU öt tudományterületen van a legjobb száz között, és pl. politikatudományból harmincadik és filozófiából harminchetedik. 

Ha rákeres az ember egy egyetemre, akkor látszik, hogy mely területeken került fel a részlistákra. Én nem látok más magyar egyetemet a legjobb százban. Ha egy jószemű kommentelő talál egyet UPDATE-elni fogom a posztot. 

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Pázmány politikaelméleti iskolájától, ahol a Nemzet Tudós Történésznője egyetemi professzor,  a MAB megvonta az akkreditációt, a CEU meg a világon a harmincadik. A Nemzet Tudós Történésznője hónapokig uszított a CEU ellen. Érdekes összefüggés, nem?

UPDATE: egyik kommentelőnk talált egy SOTE 51-100 helyezést anatómiából. 

   Az ember élete -- megismerni Istent és szeretni Őt.

1. Az önmagában végtelenül tökéletes és boldog Isten tisztán jóságából elhatározott terve szerint, szabad akaratból ellátott minket Audi 8-asokkal, elnézte nekünk a ministráns fiúcskákért és különösen azok bizonyos részeiért érzett gerjedelmünket, és az ő magasztos kulcsaival elzárta azokat a leveleket, amelyeket anno az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőinek írtunk keresztényi szeretettel. Ezért Isten mindig és mindenütt közel van az emberhez, fel-felhívja az embert, ha az ember nem érti meg az üzenetet, mely üzenet pedig ötszázharminckilenc darab Istennek tetsző áhitattal írt lap címoldaláról szól hozzá. Hívja őt és segíti, hogy keresse, megismerje és minden erejével szeresse Őt, és még azt is megengedi neki, hogy vállalkozását Isten legjobb barátainak adja át megőrzésre, lehet-e ennél nagyobb kegye mindenható Istenünknek. A bűn által szétszórt embereket mind összehívja családjának egységébe, mely az Egyház is lehetne, de inkább Többház az, lovardával, majorsággal, jacuzzival . Ennek megvalósítására küldte Fiát mint Megváltót és Üdvözítőt, csak hát arról is kiderült, hogy egy büdös zsidó, és mindenbe bele akar pofázni, de majd szólunk Pilátus főosztályvezető kartársnak az igazságügyből, hogy tegyen neki egy kicsit keresztbe. 

2. Hogy e meghívás az egész földkerekségen fölhangozzék a kis zsidó elküldte az általában szintén baromira zsidó apostolokat, akiket volt pofája kiválasztani, és ez a hercigeskedő judeo-bolsevik mitugrász megbízta őket, hogy hirdessék az ún.  Evangéliumot: "Menjetek, tegyétek tanítványommá mind a népeket!  És amikor egy idióta barom a nyilas pribékjeivel hülyeségekre akarja a népeket tanítani, nyissátok ki az szátokat". De mi résen vagyunk, már akkor is résen voltunk, amikor egy emberként szavaztuk meg a zsidótörvényeket, majd nyaltuk fényesre Szent Kádár János urunk seggét. Nem fogjuk hagyni, hogy ez a bibsi már megint a lázadás magját hintse el, ne fogazz Szilvay fiam, és sokkal lassabban, messze még a hajnal. 

3. Azok, akik elfogadták ennek a kis kaftános heftimarcinak meghívását és szabadon válaszoltak rá, hát így jártak. Ahelyett, hogy szépen megadták volna az Istennek, ami Istené, azt a harminc százalékot, mert oly sok az a harminc százalék, ami inkább negyvenöt? Mert ahogy Aquinói Szent Tamás mondta volt, ne dugj meg struccot, mert az Istennek nem tetszik, főleg ha az ő strucca. Szeresd Istent, és szenteld fel az ő stadionját, kisvasútját, dolomitbányáját, az ő hű szolgájának thaiföldi felnőttszínésznőjét, annak hasán azt a fehér csíkot, mely olyan, mint Kánaán és Boáb között a szent folyó.  Akik meg pofáznak, főleg vissza, tagadd ki Isten egyházából, verd ki, állj már le nem úgy értettem, majd ha jönnek a kiscserkészek, verd ki Isten házából, tanintézményéből, hadd tanulja meg, hol lakik az Úristen, hát pont a Cinege utcában. 

      1947. február 25.-én tartóztatták le  Kovács Béla kisgazdapárti képviselőt. A Szovjetunióba hurcolták és egy koncepciós perben 25 évi börtönre ítélték. Négy évet töltött a Gulagon, négy másikat egy moszkvai börtönben. Emiatt van ma a kommunizmus áldozatainak emléknapja. 

       Kovács Béla 1956. november harmadikán tagja lett Nagy Imre kormányának. A forradalom bukása után Kovács Béla a magyar Parlament tagja maradt, és a poszt alatti 1958-as képen egy  ismert magyar politikussal látható az Országházban. Ez az ismert politikus lett később az egész ország nagypapikája, és az a maroknyi értelmiségi, aki morgott rá, ma zsidóliberális bolseviknak van nevezve a Stefkák, Bencsikek, Szűrös Matyikák, és egy falusi pártmitugrász ex-KISZ-titkár fiacskája által. 

      Amiről, nem tudom miért, az jutott eszembe, amit a  nagy Sören Kierkegaard mondott , amikor Jaspers barátjával sörözött a Viktoriagade 8 alatti lebujban, és később Opbyggelige Taler i forskjellig Aand című művében bővebben is kifejtett.   Fuck din hiklerne mor.