Örülünk, Vincent?

Marseille után...

A magyar futball hanyatlásának kezdetét sokan a csehszlovákok elleni, 1969-es vesztes VB-selejtezőhöz kapcsolják.

Való igaz, előtte nem fordult elő, hogy ha elindultunk, ne jutottunk volna ki az aktuális világbajnokságra.

Ám az eredményességet tekintve válogatott szinten még maradt valami a tarsolyban.

72-ben az olimpiai csapat döntőt játszott a lengyelek ellen, míg a nagyválogatott ismét eljutott az EB négyes döntőjébe. Ez volt a válogatott utolsó mérhetően eredményes éve.

1972 után magyar felnőtt válogatott mezben valóban nem volt tovább: olimpián 24 évig nem jártunk,  három VB-szereplésünk során nem éltük túl a csoportkört és 40 éve képtelenek vagyunk kijutni a később 8, majd 16 csapatossá váló EB-re sem.

Az Európai Unió olyan jellegzetes és alapvető értékeket vall, amilyen például a pluralizmus, a diszkrimináció kizárása, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, az innováció és a párbeszéd, amelyek talán segítenek átvészelni a nehéz időket. Ezek az értékek közös kulturális identitásunkban gyökereznek és benne foglaltatnak az alapítási szerződésekben. Az elmúlt hatvan év során erősödtek és figyelemre méltó sikerrel érvényesültek az unió minden megnyilvánulásában.

fidesz.hu 2009. május 27

Emlékszem arra a döbbenetes, látomásszerű pillanatra, amikor 2004-ben egy börleszkbe illő módon elkúrt épületrobbantás után a robbantómester kiállt a kamerák elé, és szinte derűs nyugalommal mondta bele az optikába, hogy igen, elkúrtam, nem győződtem meg, és ezért egyedül én vagyok a hibás, minden felelősséget vállalok. Holott ugye alkalmazhatta volna ő is a morálisan nem túl stabil lábakon állók technikáját, a szarterítést. Mondhatta volna, hogy a tévéstáb a hibás, ők vonták el a figyelmét. Meg különben is, nézzük már meg, hogy mindenki hibázik, hasonlók. Ahogyan az előtt és az után, így napjainkban is komilfó. Egyrészt-másrészt. Jó, jó, de nézzük meg a többieket is, mert hát ugye-ugye.

A Fidesz egységes abban, hogy Schmitt Pál mellett kiállunk, kiálltunk és a jövőben is ki fogunk állni.

Selmeczi Gabriella 2012. március 26, HírTv Rájátszás című műsor.

És most hogyan tovább?

Mint láthatják, nem szűntünk meg, nem vett át minket a mandiner (Rajcsányi Gellértnek egyszer majd jövök egy sörrel, mert palizáltam a nicknevét), áprilisi tréfánkat a Helyzetre tekintettel ezennel lefújjuk. Aki megijedt, lélegezzen mélyeket, aki meg egy jót nevetett, annak, ígérjük, majd az arcára fog fagyni egyszer a mosoly.

Orbán tehát nem engedte lemondani Schmittet, Fülig Jimmy (et al.), őszinte sajnálatára. Összedőlt a világ? Nem úgy tűnik. Tüntetett mintegy harmincegy ember, közös nyilatkozatot adott ki a "jófej konzik köre", Schmittet alaposan kiröhögték a nemzetközi sajtóban, de Magyarország reputációja alapvetően nem csorbult. Innen már nincs hova. Come on, Borat, do your thing.

Az Örülünk, Vincent blog nem szűnt meg, csak kissé átalakul. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság NER/201204-1 sz. határozata alapján jogsértő tartalom ismételt közlése miatt ideiglenesen felfüggesztette a médiaszolgáltatás továbbítását, azaz magát a blogot. Az „intézkedés biztosítása érdekében a további eljárások lefolytatásáig” a hatóság felmentette a szerkesztőséget, és ideiglenes szerkesztőséget nevezett ki, amelynek vezetésével engem bízott meg.

Őszintén sajnálom, hogy így alakult. A valaha szebb időket látott Vincent blog számos nézetével, értékrendjével, különösen a véleményszabadság általuk alkalmazott egyoldalú és gyakran hisztérikus korlátozásával nem értek egyet, mindazonáltal én valóban vallom, hogy virágozzék száz virág. Hogy mi volt a jogsértő tartalom, ami kivívta a hatóság elmarasztaló határozatát, arról ne is kérdezzetek, mert én sem tudom. Csak a Mandiner egyes szerkesztőinek személyes közbenjárására sikerült elérnünk, hogy a blogot ne szüntessék meg, hanem új profillal, új szerkesztőséggel, az értékes tartalmakat átmentve folytathassa működését.