Örülünk, Vincent?

Múlt héten a Mária országa honlapra látogattunk el. Nem bírtam megállni, hogy meg ne nézzem, milyen verseket írunk erre a témára itt, Mária országában? No, persze válogatva: engedelmetekkel például első találatomat, Gordon Agáta Mária himnuszát például nem közlöm: akit érdekel, keressen rá...

Balog Gábor -csataloo-: Hazám

Döbbenettel tölt el bennünket, hogy a hibás gazdaságpolitika árát a szegények adójával, az infláció felpörgetésével akarja a kormány és a vele összefonódott liberális-szocialista pénzügyi-gazdasági elit megfizettetni.

Ennek érdekében a pénz stabilitásán a törvény által rendelt módon őrködő jegybankra nyomást gyakorolnak, annak elnöke ellen naponta megújuló politikai támadásokat intéznek. Azért teszik mindezt, hogy rávegyék arra, (...) hogy mesterséges eszközökkel rontsa a forintot, és leértékelje azt. (...) E nehéz időkben sem tagadhatjuk meg, hogy a független Magyar Nemzeti Bank egyenlő a demokráciával. El a kezekkel a Magyar Nemzeti Banktól, el a kezekkel a nemzeti bank elnökétől, el a kezekkel a demokráciától, le a pénzrontással!

(Magyar Nemzet, 2003. január 22.) Az aláírók között:

Boros Imre, Fricz Tamás,Hende Csaba,

Wittner Mária, Rákai Philip,

Szalai Annamária, Szűrös Mátyás,

Vona Gábor

Kétszázmillió forintból....

hány pedagógus ihatna meg négy cent konyakot, hány métert sétálhatna a nemzet rögrügyedékén a bayer, hány békemenetnyi szépokosembert buszozhatna a szélesgá,

bortörvényt hányszor módosíthatnánk éjjeli órán a parlamentbe', hány obersovszky, hány schmittpált kérdezhetne közszolgálatilag, hányszor magyarázhatná el a kósalajos az integrált,  

hányszor védhetnénk meg a nyugdíjat, ha magán, hányszor hordhatnánk ki nyirőjóskát stanicliban csikszeredába, hányszor vallhatna férfiszerelmet géfodorgábor a vezérnek,

hány felcsútnyi futballokost verhetne a holland négynullra, hány borvirág nőhetne a kereszténydemokrata orron, hány szemet lőhetne ki visszamenőleg a gyurcsány, hány kokit oszthatnánk ki a cohn-benditnek,

hányszor felejthetném el annak a bábiné nevűnek az arcát, hány jean jacques rousseaut leplezhetnénk le, hányszor szép lehetne a demokratikus wittnermarinéni,

hány szobrot faraghatnánk krumplicukorból a nagybányai vitéznek, hányszor tilthatnánk be a szívószálat s a pemetefűcukrot, hány tekes hány rollerező kisgyereket teperhetne le hányszor,

hány örmény fejet vághatnánk le kétszázmillióból, és cserébe, hány budit építhetne bakuban a közgép, hány filozófust jelenthetnénk fel s rúghatnánk ki, ha már fel nem köthetjük őket,  hányszor oszthatnánk kétszázmilliót baráti cégnek, jé, ezt tudom, pontosan egyszer,

hány gyereket szülhetnének varga istvánnak a csukcs nők, hány század hány végére nevezhetnénk ki lánczilakájt, hány tersánszky józsi jenőt felejtethetnénk el végre a néppel, hányszor igázhatnánk le negyedázsiát, ha nemet mond. 

hány asztalnyi törvényt (k)alapozhatna el a kerényi, hány színházban játszhatnánk el zérótoleránsan a meinkampfot, s hányszor hányhatnánk szembe huszonéves magunkat kétszázmillióból.

A kormány 200 millió forint értékű szerződést kötött az IMF-megállapodás lakossági tájékoztatására. Business as usual, a közbeszerzési eljárás természetesen hirdetmény közzététele nélkül indult, és természetesen egy haveri körbe tartozó cég nyerte meg, az I.M.G. INTER MEDIA GROUP Kft. nyerte meg.

A szerződés mellékletében a következő háttérinformációt közlik:

Háttérinformációk

2011. novemberében a Magyar Állam az IMF-fel tárgyalásokat kezdett egy 12-15 milliárd eurós hitelkeret-szerződésről. Az érdemi hiteltárgyalások egy hosszas, 2011. decemberétől 2012. júliusáig tartó előkészítési szakasz után 2012. nyarán kezdődtek el, amikor az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank delegációi bő egy hétig tartózkodtak Budapesten.

A tárgyalások lezárását követően az IMF-EU tárgyalódelegáció levélben elküldte a Magyar kormánynak a hitelkeret megállapodás feltételeit, melyet Orbán Viktor Miniszterelnök 2012. szeptember 5-én a Fidesz Sárvári frakcióülésén nyilvánosságra hozott.

„Íme, az IMF követeléseinek listája: nyugdíjak csökkentése, nyugdíjkorhatár-emelés, családi pótlék csökkentése, személyi jövedelemadó-emelés, utazási kedvezmények csökkentése, bürokrácialeépítés, általános, értékalapú ingatlanadó, önkormányzatok kiadásainak csökkentése, bankadó eltörlése, pénzjuttatás a bankszférának"

A Magyar Kormány az IMF levelére reagálva 2012. szeptember közepén elküldte a válaszlevelet, melyben reagált a Valutaalap elvárásaira, valamint leírta saját elvárásait.

A Magyar Kormány a tárgyalási pozícióinak védelme érdekében a válaszlevél teljes tartalmát nem hozta nyilvánosságra, de a vállalásokról valamint az elutasított elvárásokról tájékoztatást adott.

Az IMF-EU elvárásait megfogalmazó levél nyilvánosságra kerülése óta a kormányt folyamatos támadások érik és nagy számban jelentek meg hamis információkat tartalmazó sajtóhírek.

A magyar kormány kötelessége a lakosság széleskörű tájékoztatása az IMF-EU tárgyalásokról és a valós tényekről."

a magyarok megbuktatták a hatalommal visszaélő oligarchák rendszerét, és helyette új rendszert építettek

Orbán Viktor, 2010. április 26.

  – A finanszírozás átalakítása nem tűr halasztást, ám ezzel kapcsolatban nem árt tisztázni néhány félreértést. Az államnak nem áll szándékában teljesen kivonulni a felsőoktatásból, józan ésszel elképzelhetetlen, hogy például a tanárképzésben ne nyújtson támogatást. Gondoljunk bele, mi lenne akkor, ha a piac „elfelejtene” testnevelő tanárt vagy biológiatanárt képezni. De továbbmegyek: az egyetemek és főiskolák állami ingatlanokat használnak, ez is egyfajta állami támogatás. A jogászképzésből sem vonult ki az állam, hiszen a jogi karok is ingyenesen használt állami épületben működnek, az önköltséges képzésben jogot hallgatók befizetései után az egyetemnek más területeken működő gazdasági társaságokkal ellentétben – egyébként nagyon helyesen – nem kell adót fizetnie. Mindezek ellenére nem tagadjuk, hogy az önfenntartó felsőoktatás kialakítása a távlati célunk.  (Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, Magyar Hírlap)

  Maruzsa Zoltán nemrég még középszerű kis történészke volt az ELTE-n, aki időnként eleresztett egy-egy fontos publikációt a rezsim kedvenc havilapjában, a Kommentárban. Most viszont ötletei vannak, sőt, mint írja, roppant határozott. Be akarja vezetni az önfenntartó felsőoktatást, bár nagyvonalúan hozzáteszi: ezentúl is ingyen használhatják az egyetemek az épületeiket. Így működik a kétharmad. Nincs szó önfenntartó futballról, önfenntartó kalapácsvetésről, csak önfenntartó felsőoktatásról. Arról viszont határozottan. A magyar egyetemi vezetők riadtan kussolnak.

 Maruzsa Zoltán gazdája, Orbán Viktor egy különösen ihletett pillanatában azt találta mondani, hogy azzal, hogy minimálisra csökkenti a magyar felsőoktatás támogatását, Európa legversenyképesebb egyetemi rendszerét alakítja ki. Még egyszer: azért leszünk versenyképesebbek a nyugati egyetemeknél, mert mi őrült pénzeket veszünk KI a felsőoktatásból, ők meg őrült pénzeket tesznek BELE. A magyar egyetemi vezetők riadtan kussolnak.

 Orbán emberei G.Fodor Gábortól Bogár Lászlóig a debilitás különböző, de összességében elég riasztó szintjein fejtik ki nézeteiket közgazdaság-tudományi kérdésekről, de a közgazdászképzés támogatása ezentúl majd abban merül ki, hogy az oktatók ingyen használhatják a folyosókat, és nem veri meg őket az utcán a TEK. A magyar egyetemi vezetők riadtan kussolnak.

  Mindenki riadtan kussol. A rektor nem akar bajt az egyetemnek, a professzor szeretné megtartani az állását, a diákvezető megkapja a kis pénzét a Fidesz-irodából, az egyszerű mezei diák pedig miért ne éppen ebbe szarjon bele? Maruzsa teszi a dolgát. Teheti a dolgát. Nem kell félnie semmitől. A Kommentárban pedig egy rezsimkutya már készül a következő feladatra.