Egy Holly Solomon nevű arizonai nő szándékosan elütötte a férjét egy parkolóban, mert az nem szavazott a választáson, és így "hozzájárult" Obama győzelméhez. A férfi életveszélyes sérüléseket szenvedett, a nő tíz-tizenöt évet fog ülni. Arizona tizenegy elektori szavazatát viszont Mitt Romney nyerte meg elég fölényesen. OMG.
Az Egyesült Államokban a polgárok 46 százaléka hisz abban, hogy a világ kb. tízezer éves, és a dinoszauruszok egy időben éltek az emberekkel. Ugyanebben az országban van a világ száz legjobb egyeteméből ötvenhárom darab, a legjobb tizenöt társadalomtudományi képzésből pedig.... tizenöt.
Emlékszem, amikor először vettem észre a konföderációs zászlót az egyik Phi Beta Kappa Delta Epsilon ablakában. Az egy ilyen ország. A legliberálisabb, a legkonzervatívabb, a legokosabb és legbutább. Hangsúly a legen.
Van egy amerikai jelenség, a syndicated columnist. Az egy olyan újságírót jelent, akinek az írásait rengeteg újság hozza le egyszerre. Általában rádiókban is szoktak szerepelni, és olyan könyveket írnak, amelyeket belföldi repülőterek várójában olvas az ember. Az egyik típusa a syndicated columnist-nak az ún. liberal-basher. Ők arról írnak, hogy a liberálisok másfél éves élő gyerekeket is abortálnának, Obama pedig Nairobiban született és tagja az Al-Qaedanak. A rendes liberal-basher mindig minden pillanatban az összliberalizmus ellen harcol, de legalább fix árai vannak. Kedvencem az amerikai torkosmatild Ann Coulter. Ő Ann Coulter, ő a torkosmatild, you got the picture.
Bayerzsolt aránylag sok van Amerikában. Ha bayerzsolt nem egy solymári alkoholista lenne, akkor ő is lehetne Amerikában bayerzsolt, mint pl. Rush Limbaugh vagy Glenn Beck (ők inkább rádióban és tévében nyomulnak, és nem kell hozzá milliárdosok seggét kinyalniuk, megélnek a market-niche-ből). Az egyik második vonalbeli bayerzsolt, a Jonah Goldberg. Igen, Jonah Goldberg, és ne nézzen ilyen viccesen az Olvasó, mert az politikailag roppantul inkorrekt, bár a torkosmatild fotó után, ennek a posztnak már nagyjából mindegy.
Jonah Goldberg egy nevenincs amerikai főiskolán végzett kis nullajulcsi volt. Viszont a mamájának volt egy Linda Tripp nevű barátnője, aki ugye jó ismerőse volt egy bizonyos Monica Lewinskynek. Goldberg pedig, hála a média-hype-nak, második vonalbeli liberal-bashernak nőhette ki magát. Jonah Goldberg egyik könyvét a Liberálfasizmust pedig nemrég kiadta a schmittmari. A Mandineren pedig egy igazi doktorandusz elemezte. Apróság. Amikor Chirac elnök bejelentette, hogy Franciaország nem támogatja az amerikai hadsereg iraki vendégszereplését, a jobber syndicated columnist-ok egy része kb. úgy beszélt a franciákról mint bayerzsolt a jideaux-król. Akkor nevezték át a french fries-t freedom fries-szá. Akkor a Jonah Goldberg folyamatosan békazabálóknak nevezte a franciákat, a színvonalas bonne aprés midi jegyében. Mert nem csak szép, de roppant szellemes is.
Ez egy decens blog, itt nem írunk arról (sőt jogi képviselőnk idegesen remegő arcára nézve, teljes mértékben elhatárolódunk még a gondolattól is), hogy Mrs. Terrorháza konkrétan melyik szervével építette fel a karrierjét és hogyan lett egy munkásőr menyéből milliárdos konzervatív ideológus, miközben annyi esze van mint egy (drága aranyos jogi képviselőnk, ugye nem gondolta, hogy ide a hörcsög szót akartam írni). Nem írunk ilyesmiről, mert mindenkiben van egy kicsi papcsák, és a schmittmariban egy kicsit talán több is. Ez egy intellektuális blog, négy darab l-lel, mi itten csak elemzünk.
Most éppen azt elemezzük, hogyan lehetett a new yorki analfabéta Jonah Goldberg sztáreszmetörténész a magyar konzervatívoknál, vagy ahogy bölcs uralkodónk mondja kolbásszal a szájában a futballmeccsen: a magyar plebejus jobboldalnál. Vélhetően közpénzből.
Azt elemezzük éppen, négy darab l-lel, hogyan sikerült fricztamásoknak, megadjagáboroknak, géfodorbubuknak, doktorláncziknak, schmittmariknak lenyúlni a magyar konzervativizmust. Hogyan lett a magyar konzervativizmus olyan mint egy dél-alabamai redneck kocsma, ahol Miller Light mellett dobálják darts-szal a Martin Luther King fényképét.
Kedves Olvasó: a konzervativizmus nem ezt jelenti. Amerikában sem a hosszúpuska Ann Coultert és a félhülye Jonah Goldberget jelenti, nem is a dinoszaurusztagadást, a konföderációs zászlók alól ki-kibuggyanó n-betűket. A konzervativizmus is a bölcsesség egyik útja. Semmivel sem rosszabb más utaknál. És mindenki járhatja néha ezt az utat, nem kell mindig ugyanazokat az utakat járni. A konzervativizmus mindannyiunk személyiségében jelen van, a személyiség kiépülése, az emlékek és beállítódások hálózatának egysége minden ember konzervativizmusa, ahogy a módszeres gondolkodás elsajátítása minden ember liberalizmusa. Giambattista Vico-k is vagyunk, és René Descartes-ok is, ezt is hogy megmondtam, high five. De ezt én valóban így gondolom. A konzervativizmus nem azonos a hülyeséggel, akármennyire is próbálják ezt velünk elhitetni a schmittmarik.