Örülünk, Vincent?

  A kormánypárti elitértelmiség teljesítményéről szóló posztom zárolta az index/blog.hu. 

  Ebben a posztban egy árva mondat nem volt, ami érintőlegesen is sérthette volna bárkinek a jogos érzékenységét, jogi képviselőnk konkrétan elaludt az olvasása közben.

   Ebben az országban bátran lehet hazudni gyerekekről, és tilos leírni az. amúgy nem is olyan vészes, igazságot a hatalomhoz közelálló emberekről. 

  (több is veszett Mohácsnál)

   Szerettem Csurka színdarabjait. A Házmestersiratókat, a Deficitet, az Eredeti helyszínt és a Döglött aknákat láttam, volt amit élőben, volt amit tévében.  Dörner "a Színművészetin nem magyarok tanítanak" György azonban a Hatodik koporsó című darabot akarta bemutatni az Új Színházban, de a FIDESZ 2012-ben még nem volt felkészülve a nemzeti és keresztény színműirodalom ékkövére és a bemutató elmaradt. Tarlós gyakorlatilag betiltotta a darabot.

    A Hatodik koporsó nagyon rossz darab és egészen bámulatosan bugyután antiszemita. A Mandiner kommentsáv szintjén zsidózott az agg mester, fogalmam sincs mire gondolt, a darab eljátszhatatlan.  Dörner fajtestvér azonban fontos nemzeti és keresztény munkának tartotta, csak beszart Tarlóstól. 

    Ez a darab testesítette meg a kortárs nemzetikeresztény vonulatot, amire úgy vágyik a rakodópart alsó kövén ülve Vidnyánszky művész úr, azon gondolodva, hogy mégis mi mindenre lehetne egy ilyen kiváló alsó követ használni, mennyi minden tudna elúszni, mint a dinnyehéj, nem lenne itten prjobljema, málenkaja prjobljemácska. 

     Íme a Hatodik koporsó teljes szövege. 

     A rossz bácsikat Baruchnak illetve Jakob Schiffnek hívják benne, bár van egy Rotschild is, csak neki a foga közé ment a tiszaeszlári keresztény kisleányok vérébe tunkolt mácesz és így aránylag kevés időt tölt a színpadon.  Először a "takarmányozás" szót írtam be a keresőbe, egyetlen találatot sem jelzett, a "krumplipüré" dittó, úgyhogy harmadszorra mégiscsak a "zsidó"-val próbálkoztam. 

  Enjoy...

  ::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

  1. MAGYARORSZÁGI MAGYAR FÉRFI: Önt felelősségre vonhatják a győztes
hatalmak által megkötött teheráni, jaltai, potsdami szerződés, valamint a párizsi
békeszerződés rendjének felborításáért, szélsőséges nacionalizmusért, és végül
holokauszt tagadásért.
HATODIK KOPORSÓ APRÓDJA: Nem fogok zsidózni.
FRANCIAORSZÁGI MAGYAR FÉRFI: Csakhogy a felsorolt konferenciák
határozataival való szembeszegülés mindegyike holokauszt tagadásnak minősül. A
holokauszt mítoszba beletartozik minden Európát felosztó, minden nemzeti
önállóságot megszüntető szerződés elfogadása.

 2.  ROTHSCHILD: Az sem baj. A zsidóság népi törzse mindenkor vállalt szenvedéseket
az egész nemzet fennmaradásáért és kiteljesedéséért. Ha a most felosztásra kerülő
Magyarország zsidóságára szenvedés vár, hát viselje el, vagy települjön ki hozzánk,
Amerikába, de az ügynek, a világhatalom ügyének előre kell haladnia. Áporodott
békekorszakra nekem nincs egy fillérem se...
SIR SÁMUEL STUART: (fitogtatja irodalmi műveltségét) „Fuvolázó békekor",
ahogy III. Richárd mondja Shakespeare királydrámájában, ne alakuljon ki, amely egy
enyhe rendezés esetén kialakulhat?
ROTHSCHILD: Köszönöm a kiegészítést! Közép-Európára és mindenekelőtt a
magyarokra térve, meg kell hagyni őket abban a hiszemben, hogy ezt a békét, amely
feldarabolja őket, mert őket fel kell darabolni, a franciáknak köszönhetik.

 3. JACOB SCHIFF: Elfogadom, de kikötöm, hogy a Népszövetség első elnöke zsidó
legyen.
BARUCH: Külügyminiszter úr, lehetséges ez?
BALFOUR: Lehetséges.

4. Az imént látott titkos értekezleten négy amerikai, vagy amerikai érdekeltségű zsidó és
Balfour angol külügyminiszter elhatározta, hogy Magyarország durva feldarabolását
Benesre tolják. Mit ad Isten, egy félóra múlva már az egész küldöttség ezt szajkózza.
Hogy lehet ezt elképzelni?

5. A háborút is így nyerték meg, bomlasztó
hátországi propagandával, amely aztán kijutott a frontra is. A hátország uszító,
romboló sajtója, együtt a népre zuhanó nélkülözések özönével belülről vágta szét a
nemzeteket, elsősorban a magyart, ahol a sajtó nagy részben zsidó volt.

6. CLEMENCEAU: Erről a Sztalinról hallottam. Több jelentés is említi mint a bolsevik
vezérkar egyik sötét, erőszakos, ravasz tagját, aki azonban egyelőre jelentéktelen. És
grúz, nem zsidó, és nem is szabadkőműves. Azt hittem, nem lesz belőle semmi.
KIVÉGZETT FORRADALMÁR: Azoktól a hajzatoktól erősödött meg, amelyeket itt
hoztatok. Magyarország feldarabolásától erősödött meg. Kun Béla minden terroristája
hozzá menekült, és ti segítettétek őket.
CLEMENCEAU: Kikérem magamnak. Amerika segítette a bolsevikokat, pénzelte
őket, és több tízezer New York-i zsidó szaladt haza a pénzével, hogy folytassa a régi
bótot, de azt nem lehetett folytatni. Beálltak a Csekába, komisszárok lettek,
megcsinálták az Internacionálét. Én nem segítettem a bolsevikokat, de tudok róla,
hogy Amerika és Anglia sok pénzt adott nekik, Kolcsaknak, Gyenyikinnek, a
fehéreknek meg jóformán semmit. Mi sem támadtuk meg őket. Miből? Az amerikaiak
nem adtak pénzt egy oroszországi hadjáratra, és katona sem volt hozzá.

 1. A földrajzi helyzetből és a történelmi hagyományokból fakadóan különbözőképpen
megszervezett társadalmakon belül az egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos
kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy
kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai,
gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie.

2. Az egyetemek oktatási és kutatási tevékenységének elválaszthatatlannak kell lennie
egymástól, ha el kívánjuk kerülni, hogy az oktatás elmaradjon a társadalom változó igényeitől
és szükségleteitől, valamint a tudományos ismeretek fejlődésétől. 

3. A kutatás, az oktatás, a képzés szabadsága az egyetemek életének alapelve; az
államhatalomnak és az egyetemeknek saját illetékességükön belül biztosítaniuk kell ennek az
alapvető követelménynek a tiszteletben tartását. 

.....................................................

A fenti szöveg a Magna Charta Universitatumból származnak a modern európai felsőoktatás legfontosabb dokumentumából. Ezt a dokumentumot Oxford, Cambridge, a német, svájci, francia elitegyetemek rektorai is aláírták. Ezen kívül tizenhét magyar egyetem vezetője.  Felsorolom az egyetemeket, ugyanis néhányuk rektora valószínűleg elfeledkezett arról, hogy mit írt alá ő vagy az elődje. 

Közép-európai Egyetem,

Corvinus

ELTE

Kaposvár

Károli

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Semmelweis

BME

Széchenyi

Szent István

Debrecen

Pécs

Sopron

Szeged

Színművészeti

Pannonia.

  P.S. A pártállami Mandiner munkatársai azt hozták otthonról, hogy a tehetség ellen a Dunába lövés és a gázkamra a legjobb megoldás, bár néha az elüldözés is működhet. Ezt nem nagyon kell tagadniuk azoknak, akik neonácikat uszítanak a színművészetis gyerekekre. Most éppen Szilvay fajtestvér magyarázta el, hogy a fenti Magna Charta Universitatum elveit miért kötelessége a rezsimnek lábbal taposnia. Én ezt értem és tudomásul veszem. De akkor miért kell olyan egyetemre járniuk, amelyek az orbánista terrorfilozófiávál szemben kötelezték el magukat?

     A Mandiner szvíthártját, Bódi Ábelt, aki tegnap molinót rakott fel a haverjaival a Színművészetire, pár éve elfogták a lutoni repülőtéren és kitiltották az Egyesült Királyságból. A vele együtt utazó Martin Sellner az osztrák neonáci vezére kapcsolatban állt az új-zélandi tömeggyilkossal.  Sellner alapította azt a szélsőjobboldali csoportot, amelynek vezetője Franziska Stahn, szintén az orbánista média sztárja volt. Sellner már 17 évesen hírhedté vált Ausztriában, amikor horogkeresztet festett egy zsinagógára.  

    Hörcher Ferenc professzor az Orszagút című folyóirat legutóbbi számában szemlézi Yoram Hazony izraeli filozófus frissen magyarított könyvét a "Nacionalizmus erénye"-t, ami  The Virtue of Nationalism címmel jelent meg 2018-ban Amerikában. Hörcher cikkének címe: A nemzeti konzervativizus nem fából vaskarika. 

    Orbán Viktor mai nemzeti konzervatív kiáltványa bizonyíthatóan erre a könyvre épül, és meg is nevezi benne az új főellenséget Immanuel Kantot (Kant neve tizenötször fordul elő Hazony konyvében, sokatmondó, hogy az eszmetörténeti kiválóságáról eddig kevésbé ismert Prof. Dr.  Orbán az " itt nem részletezendő, Kantig visszanyúló filozófiai megfontolásból " fordulatot használja, azt hiszem a magyar filozófia számára jelentős iránymutatás lenne, ha a jeles tudós részletezné gondolatait Immanuel Kantról és a "Zum Ewigen Frieden"-ről, amelyre Hazony úr bibliai átkokat szór a könyvében).

   Hazony még egy veszedelmes figurát említ meg, John Locke-t. Kiváncsi vagyok, mikor jelenik meg a Magyar Nemzetben kemény hangú elhatárolódás John Locke-tól és az 1689-es  Second Treatise of Government című liberális indoktrinációjáról, amit egyébként Edmund Burke egy parlamenti beszédében a valaha megírt legrosszabb könyvek egyikének nevezett, de az ELTE-n még mindig anyag, tenni kéne valamit elvtársak.

   Nem tudom, hogy véletlen-e, hogy a honi szoftorbánista konzervativizmus elsőszámú képviselője ír a honi szoftorbánista értelmiségiek lapjában Hazony könyvéről (akit azért Izraelben egyáltalán nem tartanak jelentős filozófusnak, mondjuk olyannak tartják, mint Orbán ex-szvíthartját a történész Yuval Noah Hararit, a trumpista konzervatívok viszont nagyon bírják, what a surprise). Érdemes megnézni ezt a cikket Hazonyról, különösen az illusztrációt, bizonyíthatóan látta Lenint, sőt talán egy flódni is lecsúszott barátkozás közben.  

   Azt gondolom, hogy van abban valami pikáns, hogy a facebookorbánisták által biboldónak olvasott "libernyák" jelző és az Tórát elsőszámú filozófiai forrásnak kezelő, hercigeskedő (majdnem herzleskedőt írtam) cionista nehézfiú neve egyszerre fog megjelenni a megadják hetvenezer plusz áfáért kiszámlázott elméleti munkásságában. 

   Az pedig, hogy Orbán filozófiai értekezésében a kolbász a legfontosabb metafora, elég sokat elárul erről az országról. Nagyon remélem, hogy Hazonyt nem kínálta abáltszalonnával, bár állítólag a kóserpálinka detréflizálja.  Nem hiszem, hogy érdemes dühöngeni ezeken, inkább ki kell őket röhögni. 

   P.S. ha lesz időm, azért elolvasom a Virtue of Nationalism-ot, legalább képben leszek. 

"Magát szabadelvű-konzervatívnak, nemzeti liberálisnak, nemzeti konzervatívnak valló szerkesztőgárdánk alapvető élményei közé sorolja Tisza István karizmáját, Krúdy Gyulát, Esterházy Pétert és Sütő Andrást, Ákos és az Anima Sound System zenéjét, Sáros és Alsó-Fehér vármegyék múltját, a nagykörűi Tisza-partot, a polgári tudatmódosítót (bort), Gyurcsány Ferencet, a szanalmas.hu-t, Sas Józsefet és a Hun Szövetséget. Nem vagyunk függetlenek, de iróniával szemléljük magunkat és a hozzánk közel álló politikai tábort is. Hiszünk a vélemények sokszínűségében, a szabadságban, a hagyományban, a magyar történelemben és nevetnünk kell, ha Batiz Andrást látjuk a televízióban (az  ősmandiner Utolsó Figyelmeztetés ideológiai deklárációja)

"A konzervatív politikai gondolkodók végre vették a bátorságot, és a matematikai bizonyítások eleganciáját is meghaladó vonalvezetéssel igazolják, hogy a liberalizmus és a konzervativizmus a politikai elmélet két ellentétes pozícióját képviselik. (Prof. Dr. Orbán Viktor fenomenológus és algebrista)"

    Donald Trump amerikai elnök ma hivatalosan is megemlékezett Ruth Bader Ginsburgról, a Legfelső Bíróság 87 éves korában elhunyt bírájáról, és elrendelte, hogy eresszék  félárbócra a csillagsávos lobogót a Fehér Házon és a középületeken. 

    1916-ban választották meg az első zsidó bírát a Legfelső Bíróságba, a legendás Louis Brandeist. Az ő helyét félhivatalosan a "zsidó szék"-nek nevezték, és miután 1939-ben Brandeis lemondott, Felix Frankfurtert nevezték ki a helyére. Majd  Frankfurter helyére Arthur Goldberget és utána Abe Fortas-t. Amikor Fortas lemondásra kényszerült, Nixon elnök megszakította a hagyományt. Bár Ronald Reagan ki akart nevezni egy konzervatív zsidó bírót, de őt végül nem választották meg. Így lett Ginsburg a következő zsidó származású bíró, bár valójában a "zsidó szék" tulajdonosa az Obama által kinevezett Elena Kagan lett. 

   Az első katolikus, aki a Legfelső Bíróság bírájának választottak Roger Taney volt, akit még 1836-ban nevezett ki Jackson elnök. A következő katolikus kinevezésére több mint fél évszázadot kellett várni. Az első olasz származású katolikust, Antonin Scalia-t, azonban csak 1986-ban nevezte ki Ronald Reagan. 

   Ruth Bader Ginsburg volt talán a legliberálisabb bíró a Supreme Court történetében, Scalia pedig talán a legkonzervatívabb. De Trump elnök proklamációjában nemcsak "RBG" híres zsabóiról emlékezett meg, hanem  Ginsburg és Scalia legendás barátságáról is. 

  "We were best buddies" -írta Ginsburg, amikor Scalia meghalt.

 Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának értelmezése az amerikai történelemmel való azonosulást jelenti, és ahányféleképpen azonosulhat az ember az országa történelmével, annyiféleképpen értelmezheti az alkotmánya sorait. Ginsburg máshogy olvasta a Tizennegyedik Kiegészítést, mint Scalia, ő a huszadik-huszonegyedik századi olvasatot kereste, Scalia a textualitás híve volt, azt kutatta, mire gondolhatott John Jay, Madison és Hamilton.

 A melegházassággal kapcsolatos vitában mondta azt Ginsburg, hogy a házasság valójában nem szent kötelék volt (aminek persze a katolikus Scalia látta), hanem a domináns férfi és az alávetett nő viszonya, és ezt csak az 1981-es Kirchberg kontra Feenstra döntés változtatta meg véglegesen. Mindent, amit  másképp lehetett látni, másképp látták, és mégis...they were best buddies....