Örülünk, Vincent?

      Írtam korábban a Johns Hopkins Egyetem kutatóintézetének előrejelzéséről. Azóta félelmetesebbé váltak a jóslataik Magyarországgal kapcsolatban. Ma aztán címlapon hozták le a lapok, hogy napi 220 halálesettel számolnak (ez így nem teljesen igaz, de mindenképpen 100 feletti értékkel). 

      Az IHME egy nagyon egyszerű görbeillesztési programot futtat, aminél sokkal de sokkal többet tudnak a magyar modellezők az országról. Nem veszik annyira komolyan az IHME-sek ezt az egészet, nem foglalkoznak az adatokkal olyan mélységig, hogy ezt Ghanától Magyarországig tisztességgel meg tudnák csinálni. Amerikában talán, itt nem. Majdnem teljesen irreleváns, hogy mit mondanak (igen, megkérdeztem erről egy szakembert). 

     Kurvára aggasztó-e az, hogy mindenféle kormányzati megadja, Orbán Balázs, mitoménki, okít virológusprofesszort? Igen, kurvára aggasztó. Kurvára aggasztó-e az, hogy Cili néni okoskodik bele a kamerába? Kevésbé aggasztó, de még mindig elég aggasztó. Kurvára aggasztó-e az, hogy a fenti kormányzatai megadja hazudozásai ellenére Magyarországon nem tesztelnek annyit, ami a tracking/tracing üzemmódhoz szükséges? Igen, az kurvára aggasztó.

   Megbízhatók-e a hivatalos magyar koronavírus adatok?  Sajnos nem biztos, hogy teljesen megbízhatóak. Miután elérték a tesztelési kapacitást, ki tudja, mi a fertőződés üteme, ki tudja, hogy hányan fekszenek a kórházakban súlyos állapotban, covid diagnózis nélkül. 

   Akkor miért vagyok biztos benne, hogy nem lesz napi száz koronavírusos halott Magyarországon? Nem vagyok benne száz százalékig biztos. Aránylag biztos vagyok benne. A magyar korlátozások szigorúbbaknak tűnnek a britnél, izoláltabb a magyar vidék,  és egyelőre nem gondolják azt, hogy hat-hétszáz halott lesz az Egyesült Királyságban a legszomorúbb napon. És igen, nagyon sok mocskot tudok feltételezni Orbánékról, de azt, hogy kapnak Röst Gergőéktől egy predikciót arra, hogy lesz száz halott és nem csinálnak semmit, azt azért mégse. 

   Amiben teljesen biztos vagyok már, az az, hogy az IHME jóslatait nem szabad komolyan venni Magyarországgal kapcsolatban.  Ezért nyilvánosságra kellene hozni az ITM csapat jóslatait, magyarázatokkal ellátva. A magyar polgároknak joga van tudni azt, hogy milyen szakmai tanácsot kapott a kormányzat. A populista elmebajnak, miszerint a százalékszámítást és az elsőfokú egyenleteket élesen elutasító magyar közvélemény tudja jól, hogy mit kell tenni (amit persze Orbánék sem vesznek komolyan, elment kicsit az eszük, de nem ennyire) véget kell vetni, ezt nem szabad tovább kommunikálni. Felnőttként kell kezelni a magyar lakosságot. 

  P.S életem legszomorúbb posztja lesz, ha ennek az írásnak egy-két hónap múlva megírom egy helyesbítését. természetesen meg fogom írni. 

  UPDATE:   Itt van egy szimuláció. Láthatóan a fertőzési ráta aránylag kis változása nagyon komoly hatással van a lehetséges kimenetelekre. 

    Erről mintha még nem írt volna a magyar sajtó.  Trump betegségét nem tudják kezelni a fogadóirodák. Az biztos, hogy a járvány kezelése volt Trump gyenge pontja, a gazdaságpolitikája meg az erős. 

    Pillanatnyilag az a helyzet, hogy stabilan 7-8 százalékkal vezet a pollokban Biden, és a csatatér államokban talán Iowa  Trump egyetlen biztos pontja. 

    Könnyen lehetséges, hogy most Bident mérik alul.  Nagyon furcsák a számok. Az 538-nál fokozatosan csúszik ki a sanszos régióból Trump, most 80:20-ra adják a meccset Bidennak. 

    De azt senki sem tudja, hogy milyen következménye lesz Trump megbetegedésének.

     Az ideológiai tévúton járó brit konzervatív kormány minap kiadott egy útmutatót az iskoláknak a tantervekről.  A brit konzervatív pártot 1834-ben alapították meg, amikor a magyar államfő Bonaparte Napóleon apósa volt, és nyilván nem véletlenül, Marx Károly pont 16 éves volt.  A brit konzervatív pártot az a Robert Peel alapította, aki eléggé el nem  ítélhet[ módon nem főzött házipálinkát, nem vágott disznót, és vélhetően nem énekelte tökrészegen a fehérvári huszárokat a Vágási Ferivel. Ellenben szégyenszemre matematikából (is) szerzett diplomát kiváló minősítéssel az oxfordi egyetemen. Szóval, a bolsevikok uszályába került brit konzervatív kormány közoktatási útmutatójában szerepel az alábbi bekezdés.

    "All pupils should receive teaching on lesbian, gay, bisexual and transgender (LGBT) relationships during their school years. Secondary schools should include LGBT content in their teaching. Primary schools are strongly encouraged, and enabled, when teaching about different types of family, to include families with same sex parents."

   Magyarországon Deutsch Tamás főesperes határozza meg  a fülöp-szigeteki felnőttszínésznőkhöz és különösen az azok tomporán elhelyezkedő fehér csíkhoz való keresztényi viszonyulást, Habony Árpád birodalmi érsek képviseli az ibizai zsinatot, és Milo Yiannopoulosnak Frank atya által elvett szűzességéről nevezik el a koronázótemplomot. Majd pont ezek a black pudding-zabáló langyisörivók fogják oktatni a Népek Krisztusát. 

         Szeptember elején jelent meg Michael Sandel, az egyik legismertebb kortárs politikafilozófus könyve:" Az érdem zsarnoksága" (The Tyranny of Merit).  Sandel még nem volt harmincéves, amikor megírta híres liberalizmuskritikáját a Liberalizmus avagy az Igazság határai-t, mely munkáját sokan kommunitariánusként írták le, erre válaszul, könyve második kiadásához "Mi a baj a kommunitarianizmussal? " címmel írt előszót. A  Vincent-en én azt írok le filozófiáról, amit csak akarok, hiszen nem értek hozzá, teljesen kivülállóként azt gondolom, hogy az Érdem zsarnokságának megközelítése nagyon hasonlít arra, amit én a kommunitarianizmusról- nyilván végtelenül naívan-gondolok.

         Ha az Olvasó esetleg megdöbben azon, hogy Sandel elveti (mert elveti) a meritokráciát, mely kifejezést szinte kizárólag pozitív értelemben használjuk, érdemes felidézni, hogy a meritokrácia szót Michael Young, brit baloldali szociológus, eleve egy negatív disztópiába ágyazva konstruálta meg, és igen csalódott volt, amikor később Tony Blair beszédeiben pozitív kontextusban jelent meg.

        Sandel részben a meritokratikus elvek bukásának tulajdonítja a populizmus, különösen pedig a trumpizmus sikereit. Ha az Olvasó esetleg össze akarja rakni a könyvből az Orbán Viktort, nem lesz könnyű, legalábbis nekem nem sikerült, Trumpot annál inkább. 

        Az arisztokratikus rendszerben az ember beleszületik egy osztálystruktúrába, és az lesz belőle, ami az apja vagy a nagyapja volt. Ha cipész családból származik, azt várja el tőle a társadalom, hogy a lehető legjobb cipész legyen, ne vágyjon többre, egészen pontosan, maradjon a kaptafánál. Aki jó családba született, behozhatatlan előnybe került azzal szemben, akinek a szülei a társadalom alsóbb rétegeibe tartoztak.

        A meritokrácia ezt az igazságtalanságot akarja felszámolni azzal, hogy az Elitbe, tehetséggel és a kemény munkával megszerzett tudással és nem születési előjogokkal lehet bejutni. Érdemesnek kell lenni, és az érdemesség jutalma az Elithez tartozás. Az Érdem a lényeg, nem az Előjog. 

        Sandel, miután körüljárja azt, hogy miért is korrelál a meritokratikus siker a jó családi háttérrel, felveti, hogy mi lenne akkor, hogyha kiküszöbölnénk ezt a korrelációt, és a nyers tehetséget keresnénk a fiatalok között (Kínában, ahol egyébként Sandel nagyon népszerű, pontosan ez történt). Elfogadja, hogy ez esetleg lehetséges, majd amellett érvel, hogy a tökéletes meritokrácia is igazságtalan.

      Azt próbálja megmutatni, hogy Bill Clinton és Obama szlogenje a "  segítünk neked kibontakoztatni a tehetséged, hogy valóban az legyél, aki lehetsz" is mély szakadékot épít, de nem a felső és alsó osztályok, hanem a "smart" és a "dumb" címkéjű emberek között. Aki a meritokratikus versenyt veszíti el, akinek azzal kell szembenéznie, hogy a tehetsége hiányzott a sikerhez, megalázottabbnak érezheti magát annál, aki alacsony társadalmi rétegbe született egy arisztokratikus társadalomban. 

      Luther Márton és a korai reformáció éppen azzal támadta a katolikus egyházat, hogy az Isteni gondviselést az érdemekhez kötötte (adott esetben ugyanúgy meg lehetett vásárolni a gondviselés kegyét, ahogy bizonyos egyetemekre lehetett bekerülni azzal, hogy a szülők bőkezűen támogatták az intézményt). Luther az eleve elrendeltség dogmájával, az Érdem helyett Isten tiszta és feltételek nélküli elfogadását követelte meg, szerinte a Mennyek országa nem érdemelhető ki. Csak a puritánok hozták vissza a providencializmust, azt, hogy Isten szeretetét ki kell érdemelni, a kemény munkával szerzett vagyonra bátran lehet büszke az ember, hiszem Isten akaratát szimbolizálja.  Sandel (számomra) egyik legérdekesebb érve éppen lutheri. A meritokrácia kiöli a győztesekből az alázatot, ez pedig végzetesen gyengíti meg a társadalmi kohéziót és szolidaritást. 

   És itt térünk vissza a Limit of Libertyhez, Sandel nem fogadja el azokat az igazságelméleteket, legyenek azok bármely tetszetősek, amelyek nem a valóságos társadalmi viszonyokra épülnek, nem hisz a Tudatlanság Fátylában, és bizony abban a kanti elvben sem hisz, hogy előbb a Right és csak utána a Good, vagy másképpen, előbb a Szándék utána a Következmény. Sandel,  a Következményetikát képviseli (ezt a szót is a lockdown alatt hallottam először, lassan csak kikupálódom), a Deontological Ethics-t támadja(hú, de megy ez nekem ma este), odáig megy, hogy az elit egyetemek felvételeinél a sorsolást használná. Attól fél, hogy az Ész és a Tehetség felsőbbrendűsége ugyanolyan károkat okoz, mint a faji felsőbbrendűség (ez a gondolat egy az egyben jelenik meg egy másik hasonló könyvben, amit nem olvastam el, de azért nézegettem, Freddie DeBoer: The Cult of Smart), valódi, mérhető társadalmi károkat. Az is kárt okoz, ha a Piac szabja meg az emberi értéket, és az is, ha a Tehetség birtoklása.

   Sandel fő motívuma a társadalmi szövedék felfeslésétől való félelem. Azoknak az embereknek az indulatától fél, akik az utóbbi negyven év hipermeritokratikusnak tűnő amerikai társadalmi rendszerében elveszítették az Amerikai Álmot. Felidézi azt a könyvet, amelyben először írták le az Amerikai Álmot, és nem úgy, mint egy tiszta és igazságos versenyt, amelyben csak a győztesekre vár ez az álom. Hanem egy olyan Amerikát álmodtak meg, amelyben minden tisztességes amerikai nyertes lehet, ahol az alacsony státuszú emberek ugyanolyan tiszteletet kapnak, mint a kiemelkedettek,  ahol  az  Amerikai Kongresszusi Könyvtárban : " a székeken csendes olvasók ülnek, idősek és fiatalok, gazdagok és szegények, feketék és fehérek, igazgatók és munkások, tábornok és közlegény, híres tudós és iskolás fiú, mindannyian a saját könyvtárukban olvasnak, amelyet a saját demokráciájuk biztosított számukra (James Truslow Adams: The Epic of America) "

 

    "Az összes pozitív esetszámhoz képest a kórházban ápoltaknak az aránya növekszik - mondta Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs szerdai tájékoztatóján. "

    De vajon miért? M lehet ennek az oka? Képzeljük el, kedves tiszti főorvosasszony, hogy maximálisan hatszáz embert lehetne összesen kórházban ápolni. Nőne-e a kórházban ápoltak száma? Nem nőne. Mindennap pont hatszázan lennének kórházban. Érdemes lenne talán gondolkozni ezen, aztán esetleg a meghalási kapacitást is korlátozni lehetne. Ha a tesztek számát ilyen ügyesen és főleg nagyon sikeresen korlátoztuk, akkor minden mást is lehetne, nem? 

    Recesszió? Hülyeség, 3 százaléknál nem lehet nagyobb. Pont. Két gólt lőhet Németország a Puskás stadionban, maximum, de inkább csak egyet, azt is tizenegyesből. Ellenzéki lapok száma? Ja, ez  már megvan. Szerintem ez egy nagyon jó irány.  Vlagyimir Iljics is megmondta, hogy az igazi tyeórija nemcsak leírja a világot, hanem immanensen törekszik annak megváltoztatására, kordába kell szorítani a burzsoá valóságot, új szocialista tényekre van szükség. 

    Érted? Jogállam van, mert mi mondjuk meg meddig az annyi, és maximalizáltuk a korrupciós ügyek számát, egész szám, nemnegatív, azért a mínusz kilenc túlzás lenne.  Hülye Jourova, őt is maximalizáljuk, napi nullászor szólhat bele abba, hogy mit lopunk, kit nyírunk ki, beírjuk a tankönyvbe, akcióma, Euklidesz Bélának szabad, turáni fajnak meg nem? Nehogymá. 

    Első lépésként a fegyveres erőket be kell vonni a színművészeti problémák megoldásába. Mondjuk egy ezredest, de legyen olyan feje, mint egy zöldségesnek. Megmondaná, hogy maximum hány Ascher lehet és minimum hány Balázs Péter. Nem jogszabályilag, hanem tudományosan, beírnák a függvénytáblába, mint a szinusztételt. Atomvillanás balról, jobbról, középről, alsó széle közepét célozza a katona, Szenátus maximális létszáma pont négy fő. Bár szerintem Müller Cecília lenne az ideális kancellár, és akkor kombinálhatná a gondolatait a szennyes ruha fertőtlenítéséről, meg Csehovról, meg úgy általában, és mondana sok okosat, és akkor talán nem is kellene más, csak ő. Maximalizálnánk a Nemcecíliákat, csak bajnak vannak. 

     Szilvay Ph.D írt egy elemzést az amerikai elnökválasztásról, ahol az Indian-American Usha Chilukurit egyszerűen indiánnak nevezte. Azt is írta, hogy Nyugat-Virginiában a demokraták biztosan nyernek. Nem nagyon van poll Nyugat-Virginiában, de Trump ott több mint negyven százalékkal verte meg Mrs. Clintont, Romney több mint 25 százalékkal Obamát. Ezt csak azért mondom, mert ha Bangóné rosszul ír fel egy integrált, és hát azért előfordul vele, akkor rögtön kiszerkesztik a pártlapban...

     Ez itt a zene.  Három és fél perc. Remélem elég nemzeti és keresztény, legalább a maga módján. Nem szabad teljes hangerőn hallgatni, mert betorzul. Jobb kézzel játszani, ballal gombokat nyomogatni, kicsit bátor volt...  

       .........................................................................................................................

      The Celtic Rune Song by Wyff O'Hara: 

      When the Fatman comes

      to take your life,

      put on the gate some

      red and white.

      Then the Good Witch

      takes him down,

      your soul 'll be free

      by the dawn.

    Ma a legfontosabb nemzeti érdekünk  az, hogy azt a szörnyű válságot, amelyet a koronavírus idézett elő, Magyarország a lehető legkisebb veszteséggel vészelje át.  Magyarok ezreinek élete, magyarok százezreinek munkája, egzisztenciája a tét. 

    Fél évig is eltarthat, amíg vége lesz ennek a borzalomnak, és a magyar állam lehetőségei korlátozottak. Tavasszal teljesen lezárták az országot, az emberi kontaktok száma a szokásos érték tíz százalékára esett vissza, a halálos áldozatok száma minimális volt, de a második negyedévben olyan mértékben esett vissza a gazdaság, hogy már csak a legvégső esetben alkalmazható a teljes lockdown. 

    Tudomásul kell venni, hogy aki intenzív osztályra kerül, annak ötven százalék körüli esélye van csak a túlélésre. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy tízezer vagy annál is több lélegeztetőgépet működtetni tudnak a magyar intenziv osztályok orvosai, és ha csak a harmadára lesz szükség ezeknek a gépeknek, már az is  azt jelentheti, hogy legalább ötezer ember fog meghalni, talán még annál is több. Ebbe belegondolni sem érdemes. A magyar kormány a járvány második hullámára rosszul készült fel, sokkal többet kellett volna a kontakttesztelés fejlesztésére fordítani, ezen már nem, vagy csak alig lehet segíteni.

    Mindenképpen el kell kerülni, hogy szükség legyen az intenzív ágyak ezreire. És ezt úgy kell elkerülni, hogy közben a magyar gazdaság ne bénuljon le.

     Ha ez a vírus behatol a szegénynegyedekbe, a zsákfalvakba, a roma nagycsaládok közé, akkor olyan tragédia következhet be, amire ez az ország nincs és nem is lehet felkészülve.

    Orbán miniszterelnök háborúban gondolkodik, haditervekben, tábornokokban és közlegényekben, és legfőképpen a carl schmitt-i belső ellenségben, akiket naponta kell megnevezni, hogy fenn lehessen tartani a harci szellemet. Ezt most kell abbahagynia. 

    Magyarországon hideg polgárháború van. Ennek a hideg polgárháborúnak a felszámolása és egy  kompromisszumokra kész, kiegyező és összetartó ország ma a legfontosabb nemzeti érdekünk. A hideg polgárháború emberek ezreinek életébe kerülhet, ezermilliárdokba, az ország jövőjébe. Ezért a hidegháborút be kell fejezni. És ezt a hideg polgárháborút csak egy ember fejezheti be. Ez az ő felelőssége.

    "You don't think Abraham Lincoln was a whore before he was a president? He had to tell his little stories and smile his shit-eating back country grin, and he did it all just so he could have the opportunity to one day stand before the nation and appeal to the better angels of our nature. And that's where the bullshit stops. ( "Primary Colors" ) "