Örülünk, Vincent?

Tegyük pörgősebbé ezt az álmos vasárnapot! Hétvégi zenerovatunk még soha ilyen messzire nem merészkedett vissza... az időben. De megéri!

Bajusz, bundesliga frizura + földgömb és megvan a siker!

Következzék az „áááááááááááááááááj kent, sztop lóving jú”  és a Rosanna alkotóitól, az elnyújtott magánhangzók paganinijétől, a Csokonai művelődési ház szombati diszkójának legjátszottabb slágere:  a Toto együttes 1982-ből!

       Orbán Viktor tudományos intézetének Orbán Viktor által személyesen kinevezett vezetője, Szakály Sándor (az MTA doktora) szerint a zsidók Kámenyec-Podolszkba deportálása csak idegenrendészeti eljárás volt. 

      (ha én most elkezdek szörnyülködni, akkor én leszek a hisztis hülyezsidó, aki ugrál, a belvárosi értelmiségi, akinek nincsen jobb dolga. nem kezdek el én semmit, szerk. megj.)

        Szerintem tudományos szakkérdéseket bátran lehet diszkutálni, úgyhogy én egy másik, szigorúan tudományos szakkérdésről szeretnék írni pár sort. A Long Drop nevű eljárásról.

        A Long Drop csak egy orvosi eljárás, amely során egy jelentős tömegű test (pl. a Föld) illetve egy kisebb tömegű test (pl. Szakály Sándor) között fellépő gravitációs kölcsönhatást használják ki. Az eljárást William Marwood brit tudós fejlesztette ki, korábbi technikákat tökéletesítve. Az eljárás igen hosszan tartó, szinte tökéletes nyugalmi állapotot idéz elő. Számos esetben alkalmazták sikerrel, olyanokon is, akik idegenrendészeti eljárásokban vettek részt. Rengeteg publikáció mutat arra, hogy ezen páciensek közül egyetlen olyan sem akadt, akiben később daganatos betegségek alakultak volna ki.

        Ennyit mára a tudomány és technika világának érdekességeiről. 

Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy visszasorolják az orosz érdekszférába. Tegyük világossá: nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni!

Most ez nem katonai megszállást, hanem gazdasági érdekszférába sorolást jelenthet. A kormány ezt a veszélyt vagy nem érzékeli, vagy nem aggasztja, sőt mintha elő is segítené ezt a veszedelmes folyamatot

Orbán Viktor 2007. január 3.

      A genfi hadronütköztetőben tízezer kutató dolgozik. Egy huszonhét kilométer kerületű alagútban helyezkedik el, átlagosan száz méterrel a földfelszín alatt. Ez a világtörténelem egyik legnagyobb épített struktúrája. Mai áron körülbelül tíz milliárd dollárba került. A teljes Manhattan Projekt, az amerikai atombomba kifejlesztése mai áron 31 milliárd volt. 

      Paks II. legalább tizenöt milliárd dollárba fog kerülni. Az emberiség történetében is látható, mérhető, érzékelhető projektről van szó.

      Az Olvasó most arra számít, hogy elmagyarázom, hogy ez mekkora katasztrófa, hogy miket mondtak valamikor Orbán, Lázár, Illés próféták, a Magyar Nemzet, az Echo TV, a G.Fodor Gábor, a Konzervatórium, a Békemenet, a Magyar Krónika, a Terror Háza, a Száz Nagy Jobboldali Értelmiségi, a Huszonkilenc Nagy Jobboldali Közgazdász, hogy ezt az egészet a Simicska fogja ellopni, a Töröcskei, a CBA, a Continental Trafik, az Orbán Ráchel traktorátusa, a Felcsúti Futballakadémia, a Skrabski Fruzsi (szegény, most arról fog filmet csinálni, hogy nimfomán jászkun asszonyok ártatlan szovjet kiskatonákat erőszakoltak meg 45-ben), és hogy kit és hová akar emiatt elásni a Bayer Zsolt.

     Az Olvasó téved. Engem most nem az érdekel, hogy miért nem lehet ezt megcsinálni, hogy miért rokkanunk bele, hanem az, hogyan kell kinéznie annak az országnak, ahol ez a projekt megvalósulhat. 

     Tegyük fel, hogy a teljes költség öt százalékának nagyságrendjében kell fejleszteni az összmagyar intellektust, hogy a magyar atomfizika, a műszaki technológiai elit, az informatika, és talán az egész magyar szellemi élet ennyivel zárkózik fel azért, hogy ez a kétezernégyszáz megawattos monstrum itt Magyarországon felépüljön, üzembe helyeztessen és működjön a huszonegyedik század első negyedének végén. Nem húsz, még csak nem is tíz, hanem csak öt százalékban. Az egy másik Magyarország lenne.

    Mennyit érhet a teljes magyar jobboldali elit, aki a nyakunkon ül, Lánczi Andrástól Schmidt Máriáig? (Diszkréten nem teszek fel egy másik kérdést, amelyik nagyon hasonlítana az előbbi kérdésre, de abban a jobb helyett egy itt most megnevezni nem kívánt oldal szerepelne.) Mit tanultak ezek az elmúlt negyedszázadban? 

   Minden hülye tud ideológiai kiskátét írni, kiáltványt aláírni, miniszterelnöki szóra lesni, annak hátsóját nyelvvel illetni, pártlapban toppantani nagyot a lábbal, harciasan nézni a baráti kamerába. Egy kibaszott atomerőművel nem lehet szórakozni, az egy másik élet, és egyébként egy másik halál, if you get my drift. 

    Készen leszünk mi 2025-re? Megugorja a mi országunk azt, hogy a miénk ez a kolosszus, nekünk kell működtetni, felnövünk mi ehhez a feladathoz? Lecseréljük végre a féltudású elitjeinket, mondjuk háromnegyed tudásúakra? Fel tudjuk fogni azt végre, hogy Paks huszadával sem tudtuk fejleszteni negyedszázad alatt a magyar agyat?  

   Amerika a század elején messze elmaradt az európai tudománytól, a Manhattan Projekt után vitathatatlanul a világ élére került, és ma megkérdőjelezhetetlen tudományos és technológiai szuperhatalom. Nekünk egy sokkal alacsonyabb lécet kellene átugranunk. Mi nem lehetünk tudományos és technológiai középhatalom sem, de egy olyan ország igen, amelyet a reaktorok mögé lehet képzelni. A kutatóintézetek, a szuperlézer, az elitegyetemek mögé lehet képzelni, egy olyan ország, ahol azokkal a baromságokkal, amelyeket mindenoldali honfitársaink az elmúlt hónapokban összehordtak, már nem lehet próbálkozni. Ahol van egy határ, amely alá nem lehet lemenni. Ahol a tekintély nem a politikától ered. Ahol a tehetséget többre becsülik a lojalitásnál. 

    Nekem ma este ez jutott eszembe a tizenöt milliárd dollárról.

A hazai sajtó és a szakértők élénken találgatják mi lehet a több évtizedre nyúló gigahitel valóságos háttere. A 444 mai cikkében eljut odáig, hogy a projekt gazdasági hatása meg sem közelítheti azt az értéket, amit Lázár János hangoztatott, ráadásul nem igaz Lázár azon állítása sem, hogy a megállapodás már megkapott minden uniós engedélyt.

Az Index számításai szerint minden magyar családnak 775 ezer forintjába kerül a paksi atomerőmű két új blokkja, amellyel most a magyar piacra segítjük a Roszatomot és ezzel hosszabb távon sem szabadulunk az orosz befolyástól.

A valódi okok felkutatásában a HVG röptette fel az első fecskét, miszerint a Roszatom magyar képviselője a Fidesz holdudvarból érkezett. A szovjet orosz óriáscég, már 2012-ben Bács Zalánt vette fel budapesti irodájának vezetésére.

A Vincent szerkesztőségébe azonban ma reggel olyan fotót fújt be a szél, amely rávilágít arra, hogy Orbán Viktor putyinista kötődése sokkal régebbre vezethető vissza és teljesen új alapokra helyezi a min. 10 Mrd eurós adósság körüli találgatásokat.

Hol született a nagy ötlet?

Eheti alkotásainkat is Érvsebész gondos gyűjtőmunkájának köszönhetjük. Át is adom neki a szót (P/c).

Mindig is erősen hittem a civilség erejében — abban, hogy a polgárok képesek megszervezni magukat fontos ügyek érdekében. Nemrégiben találtam a megejtően aktív és megejtően civil szerveződés, a Batsányi-Cserhát Művész kör honlapjára. A Kör szerteágazó tevékenysége szétfeszíti e rovat kereteit: az irodalom mellett igen jelentős a vizuális kultúra jelenléte is. Ez egy igazán be- és elfogadó közösség, ahol a tagok pozitív energiái összegeződnek, ezáltal a nagyszerű még nagyszerűbbé, a borzalmas még borzalmasabbá lesz. Mi több: a legnagyszerűbb borzalmakat évente kiosztott díjakkal jutalmazzák. Amint látható, igen bőkezűen: 2013-ban 170 alkotó között harmincháromféle díjat osztottak ki. Különösen megható, hogy a Lovagok és a Dámák, valamint az arisztokrácia legkiválóbbjai átérzik felelősségüket a honi kultúráért, és felkarolják a tehetségeket.

inkább nézzük amerikai topmenedzserek gyakran visszatetsző ámokfutását Budapesten, mint hogy a Putyin által reaktivált KGB  és a vele összefonódott orosz maffia foglalja el (újra) a magyar nemzetgazdaság kulcspozícióit.

TuRuL_2k2 (Mandiner: a jövő visszahódítása) 2007. szeptember 18.