Új közgazdaságtani paradigmát építenek a kecskeméti Neumann János Egyetemen.  

          Két ifjú rezsimértelmiségi leszámol a nyugati közgazdaságtudomány dogmáival és a Mandineren alapozza meg az orbánizmust. György docens a Századvég által alapított Nemzeti Érdek című jelentős tudományos folyóiratban bontakozott ki, Oláh Dániel a György docenssel közösen írt : A nettó bérhányad növelésének gazdaságpolitikai eszközei válság idején – a bérvezérelt növekedési modellre való áttérés Magyarországon: Means of increasing the net real wage ratio in crisis times – converting to wage-driven growth model  című  művével jelenik meg a nemzetköziség mocskától megtisztított ugocsai tudományos piacon.

           György nemrég még a BME adjunktusa volt, és ha jógaoktató lett volna kisfütyike nélkül, már egyetemi tanár is lehetne a Neumann Egyetemen. 

            Engedjenek meg nekem egy megjegyzést:  fentnevezett Neumann János, akit kénytelen vagyok John von Neumann-nak adresszálni, hogy eltávolítsam személyét a kecskeméti aromáktól, 1929-ben írta meg Zur allgemeinen Theorie des Masses című művét, amelyben megalapozta az amenábilis csoportok tudományát, és nem is tudom, hogy a György-Oláh duó ezt hogy tudja neki megbocsátani. John von Neumann pontosan azon a rémisztő, de mégis kiszámítható módon volt okos, ahogy Orbán Viktor holdudvari értelmisége buta, és ez az egyetlen dolog, ami összeköti őket. A múltkor említettem  azokat a hipervéges gráfokat, amelyekről Lovász László tartott előadást azon a bizonyos nyári iskolán. A hipervégességet is John von Neumann alapozta meg a Murray-vel közösen írt On rings of operators című négy részes, leírhatatlanul nagy hatású munkájában. Az, hogy bömbifejűek az ő nevét használják fel a hülyeségeik terjesztésére, olyan mintha Magyarország az "Intenzív szarszag" című márkával reprezentálná magát a Givenchy tavaszi kollekciójában.

             Nem tudhatom, hogy a Matolcsy-Orbán-Kerényi-Nógrádi-Lánczi rezsim meddig fog még elmenni, félő, hogy itt nincsenek határok. Nyilván meg kell semmisíteni a CEU-t,  hogy a világ legjobb folyóirataiban publikáló amerikai elitegyetemeket végzett fiatalokat eltávolítsák az országból, de vajon meddig tolerálják a Magyar Tudományos Akadémiát. Annyira újszerű és olyan jellegű illatokkal terhes ez a rezsimtudomány, hogy nem nagyon engedheti meg magának, hogy életben hagyja azokat, akik az Uralkodó ruházatának ontológiai problémáit feszegethetnék. 

Sikerült letöltenem a Verkhovna Rada oldaláról. Ez itt a google fordítás az eredeti ukrán szövegből. Egész jól érthető. 

Article 7. Language of education
1. The language of the educational process in educational institutions is the state language.
The state provides every citizen of Ukraine with the right to receive formal education at all levels (pre-school, general secondary, vocational (vocational), professional and advanced) and extracurricular and postgraduate education in the state language in state and communal institutions.
Persons belonging to indigenous peoples and national minorities of Ukraine are guaranteed the right to study in their native language along with the Ukrainian language in communal institutions of pre-school and general secondary education. This right is exercised through separate educational institutions, classes (groups) with instruction in the language of the respective national minority and the indigenous people of Ukraine along with the Ukrainian language, which are created in accordance with the legislation, and does not apply to educational institutions, classes (groups) with instruction in the Ukrainian language. Individuals belonging to indigenous peoples and national minorities in Ukraine are also guaranteed the right to study their mother tongue in state and municipal educational institutions or through national cultural societies.
For persons with hearing impairment, the right to learn a sign language and to study the Ukrainian sign language is provided.
2. Educational institutions provide compulsory study of the state language, in particular, in vocational (vocational), vocational and higher education institutions to the extent that allows them to carry out professional activities in the chosen field using the state language.
For persons belonging to national minorities, foreigners and stateless persons are provided with proper conditions for studying the state language.
3. The state contributes to the study of languages ​​of international communication, primarily English, in state and municipal educational institutions.
4. In educational establishments one or more disciplines in two or more languages ​​(in the official language, in English, in other official languages ​​of the European Union) can be taught in accordance with the educational program.
5. At the request of applicants for vocational and higher education, educational institutions create opportunities for studying them as a minority language as discipline to the extent that enables them to carry out professional activities in the chosen industry using this language.
6. The state shall facilitate the establishment and functioning of educational establishments abroad, in which Ukrainian is taught or the Ukrainian language is taught.
7. Features of the use of languages ​​in certain types and levels of education are determined by special laws.

      Ma megnéztük a Szkénében  a Fajok eredetét, Mucsi Zoltánnal, Scherer Péterrel és Thúróczy Szabolccsal (és Galambos "Galamb" Péter hangjával). Ma van Mucsi Zoltán  hatvanadik születésnapja,  elég sok színész volt a nézőtéren. 

       Utána beültünk valami helyre. A velünk szemben ülő úriember először muszlimozott és aztán kezdett csak el hangosan zsidózni. Teljesen természetesen muszlimozott és zsidózott, tudta, hogy Budapest kellős közepén ma teljesen rendben van a muszlimozás és a zsidózás. M. sokkal határozottabb tud lenni, mint jogi képviselőnk. Amikor felálltam és  megtettem az első lépéseket a konfrontáció irányába, intőleg lefogta a kezem és elvitt egy másik helyre, ahol nem muszlimoztak és zsidóztak. 

      Ennek az estének a magyaroknál csak személyes tanulságai vannak. Ezt az országot most nem könnyű elviselni. És nem nagyon szeretnék Mucsi,  Scherer,  Thúróczy, meg a Katona vagy a Parti Nóra színészete nélkül sem élni. Azt hiszem már egy különösebb illúziók  nélküli életet élek, nem hiszem, hogy itt lesznek változások, nem hiszem, hogy a magabiztosan zsidózó úriemberek leszoknak a magabiztos zsidózásról, de azt sem hiszem, hogy valaha sokkal messzebbre merészelnek menni a hangicsálásnál. Nem mondhatnám, hogy finoman, de körbevizelik a territóriumaikat, amelyek így összeadva egyre inkább közelítenek a kilencvenháromezer négyzetkilométerhez.

        Amíg lesznek másik helyek, ahol megihatom a sörömet, addig ez az élet folytatható. És nem akarok arra gondolni, hogy mi lesz akkor,  ha már nem lesznek másik helyek. 

      A hervasztóan tehetségtelen magyar jobboldali értelmiség  imbecillis lojalitását az Orbán-rezsim iránt mostanában azzal szereti kimutatni, hogy Németország végét vízionálja, magyarázza, hogy mennyivel jelentősebb politikus Orbán, mint Angela Merkel.

       Tegnap testközelből figyelhettem meg az ország talán legnagyobb traumatológiai sürgősségi osztályának működését, azt a káoszt és lepusztultságot, amelyek közepette magyar orvosok és egészségügyi dolgozók igyekeznek emberi életeket menteni, nyilván ugyanolyan szakmai tudással és alázattal, mint azon egykori kollégáik, akik már német kórházakban dolgoznak. (szerk. megj. semmi bajom)

       A magyar egyetemeket több tucat német egyetem előzi meg a rangsorokban, ami részben annak köszönhető, hogy a magát buzgó nacionalistának beállító rezsim százmilliárdokat vont ki a magyar felsőoktatásból.

       Magyarország ma Németország kegyéből van a víz felett. Orbán hazugságaival ellentétben az ország összeomlana ha megvonnák tőle az uniós segélyeket. Németország Európa morális vezetőjévé vált, minden elkövetett hibája ellenére, miközben a magyar állam ma a kontinens szégyene.

       A magyarok Németországról álmodoznak, miután felmondták az orbáni leckét. Orbán a Jobbik szlogenjét lopva hörög, hogy a magyar munkások az ötödét keresik meg a német munkások fizetésének, de semmit a világon nem hajlandó tenni azért, hogy ez egyszer ne így legyen. 

       Egykor németek követtek el szörnyű bűnt a családom ellen, és ma sokkal  inkább érzek közösséget a német néppel, mint a saját polgártársaimmal.

       Berliner Weisse  sertéstatárral. Bármikor.

      A Verkhovna Rada, az ukrán törvényhozás második olvasatban elfogadta a 3491-d jelzetű oktatási törvényt. A törvény szerint bevezetik a tizenkét osztályos oktatást, radikálisan emelik a tanárok bérét és az oktatásra fordított állami költségvetési hányadot (ha jól értem hét százalék lesz az előírás). Itt egy ukrán állami anyag az új iskolarendszerről. 

     Ebben a törvényben van egy paragrafus, amelyik az államnyelvi oktatásról szól. 

     Az ukrán alkotmány tizedik cikkelye foglalkozik az állam nyelvével

     Article 10. The State language of Ukraine shall be the Ukrainian language.
The State shall ensure comprehensive development and functioning of the
Ukrainian language in all spheres of social life throughout the entire territory
of Ukraine.
Free development, use, and protection of Russian and other languages
of national minorities of Ukraine shall be guaranteed in Ukraine.
The State shall promote the learning of languages of international
communication.
The use of languages in Ukraine shall be guaranteed by the Constitution
of Ukraine and shall be determined by law. 

     Most ide kellene másolnom mi van a törvényben, de a Rada szerverét nem tudom elérni. Az egyik draftig eljutottam, de utána lefagyott az egész. Az ukránok azt írják, hogy továbbra is lehet kisebbségi nyelven oktatni Ukrajnában, de csak az államnyelvi képzéssel párhuzamosan. Hogy ez mit jelent, jelent-e valamit...nem tudom. 

Students belonging to the national minorities of Ukraine are guaranteed the right to study in municipal institutions with the use of the language of a respective national minority along with the state language. This right shall be fulfilled through classes (groups) with instruction in the language of the corresponding national minority.

     A lényeg most következik: Finnország  hatmillió euróval támogatja az oktatási reformot.  Ha Magyarországnak valami baja van az ukrán oktatási törvénynek a magyar nemzeti kisebbséget érintő rendelkezéseivel, akkor leginkább a finn kormányzaton keresztül tudná befolyásolni a törvény végrehajtását (Ukrajnában rengeteg kisebbség él, olyan kisebbség is, amiről még sohasem hallottam, nem tudtam, hogy még élnek avarok, azt gondolom, hogy a pakisztáni és a thai kisebbségük nem őshonos, az albánban már nem vagyok ennyire biztos). 

    "A SOTE a legjobb magyar egyetem, Soros egyeteme sehol" címmel jelent meg cikk a közpénzből finanszírozott rezsimlapban.

   A nagyon kicsi CEU-n nem folyik undergraduate oktatás ezért a Times Higher Education nyilván nem próbálta rangsorolni.  Összemérhetetlenül jobbak a Corvinusnál,  sokkal nagyobb a nemzetközi beágyazottságuk, az idézettségük, rengeteg nemzetközi grant-et kaptak, eleve borzasztóan előnyös helyzetből indultak volna: Tavaly a Fiatal Egyetemek kategóriájában 39. voltak, a mögöttük álló brémai egyetem idén benne volt a legjobb háromszázban a World Rankingban. 

  A legjobb 400 egyetemben most 52 brit egyetem van, köztük négy walesi, ezeket rangsorolták a legjobb magyar egyetem elé, a Corvinus előtt 89 brit egyetem van.

 A Semmelweis mint magyar első, az ugandai Makarere Egyetemmel és a jordániai állami egyetemmel van holtversenyben. A debreceni Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Egyetem és a budapesti Lánczi András Egyetem pedig a University of Nairobival, a Sri Lankai University of Colomboval, az algériai University of Tlemcennel, a University of Ghanaval, és az indonéziai állami egyetemmel. Ezt felejtette megemlíteni a miskolci egyetemen végzett G.Fodor Gábor lapja.

P.S   Múltkor felsoroltam öt olyan fiatal CEU közgazdászt, akiknek összesen vagy harminc Top 20 folyóirat cikkük van. Szeretném végre látni a Top 300 (háromszáz) cikkeket a Corvinus Egyetem aktív professzoraitól. 

Vastaps fogadta a volt fekete külügyminiszter-asszonyt  

Ezt bírta leírni a Habony-médiába igazolt Mandiner. Nem amerikai, nem. Fekete.

Ma egyébként egy sárgás-rózsaszínű külügyminiszter csinált komplett hülyét egy kilencvenháromezer négyzetkilométeres bézs-őszibarack-vajszínű országból.

"A storm which sweeps away a copse and transforms a favorite view, the death of friends, the sleep of friendship, the desuetude of customs of behavior, the retirement of a favorite clown, involuntary exile, reversals of fortune, the loss of abilities enjoyed and their replacement by others – these are changes, none perhaps without its compensations, which the man of conservative temperament unavoidably regrets.

"A vihar, amely letarolja a bozótot, s meg-
változtatja az emberek kedves kilátását, barátok halála, a barátság elszunnyadása,
viselkedési szokások elavulása, kedvenc bohócunk nyugalomba vonulása, kényszerű
száműzetés, a szerencse forgandósága... – ezek mind változások, pótolhatók talán,
de amelyeket a konzervatív vérmérsékletű ember önkéntelenül is fájlal."

(Michael Oakeshott, On Being Conservative)

        Tegnap jutott eszembe Oakeshott gondolata, amikor észrevettem, hogy bezárt a Felni söröző a Jókai utcában. TGM kesergett minap - ő az utóbbi évtizedekben elég gyakran kesereg - amiatt, hogy ma az értelmiség sorozatokat és sportközvetítéseket néz. Igen gyakran nézek sorozatokat és megnéztem a magyar portugált. A magyar értelmiségi  nem olvas világlapokat (ha rettenetesen fontos lenne, talán el tudnám olvasni a francia híreket, de kizárólag brit és amerikai lapokat olvasok, két év Lausanne-t bekkeltem ki angolul, amire nem vagyok büszke), nem olvassa el a fontos könyveket (én tipikusan a fontatlanokat sem).

         TGM -nek sajnos igaza van. Ha én értelmiségit játszanék ezzel a felkészültséggel, az elég szomorú lenne.

         A legszomorúbb persze az lenne, ha konzervatív értelmiségit próbálnék játszani.  A konzervatív értelmiségi lét ugyanis nem elhatározás kérdése. A konzervativizmushoz egy élet munkája kell, ki kell fejleszteni az ízlést, a jó értelemben vett előítéletességhez pedig olyan olvasottság kell, aminek a gondolatától is megijedek. A konzervatív értelmiséginek fel kell építenie magát, a liberálisnak könnyebb, neki ott van a metódus.

         A matematika egy őskonzervatív tudomány, mi nem megértjük a tudományunkat, hanem megszokjuk (von Neumann) és erre néha egy élet bizonyul kevésnek. Egy matematikus saját nyelvet fejleszt ki, hogy a reménytelenséggel szembenézzen, és ez hasonlatos ahhoz, amit Pascal javasolt Descartes- tal szemben a világ megértésére. A konzervatív nem megérti a világot, hanem megszokja. Ehhez viszont nagyon jó képességekre és tudatos szellemi önépítésre van szükség. 

          Azért nincs magyar konzervatív értelmiség, mert azok, akik kiválasztattak arra, hogy a magyar konzervatív értelmiségi elitet képezzék, nagyon gyenge képességű emberek, akikben a kiépítettség szikrája sincs meg.  A tipikus magyar "konzervatív " publicista pedig egész egyszerűen egy iskolázatlan sutyerák, lásd Heti Válasz (és ők azért Raymond Aronok a gajdics-huth-féle fasiszta tahókhoz képest).

          A nyugati konzervatív értelmiségieknek nincs kisebbségi komplexusa a liberálisoktól.  Ők nem a privilégiumokat féltik, hanem a kultúrájukat. A magyar "konzervatív" elitnek nincs kultúrája, az életük élménye, hogy Kötcsén együtt tunkolhatják a csirkepaprikást a Németh Szilárddal.

          Ma valószínűleg a Lukács -tanítvány Vajda Mihály a legkiemelkedőbb magyar konzervatív entellektüel.  Ez az az ellentmondás, ami nélkül a magyar értelmiségi szcéna nem érthető meg.