� A magyar költészet napjára: Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa (részlet) Hazám, keresztény Európa, túlélve időd szörnyű végét, elbírod-e még te az Istent, a Szeretetet és a Békét? (Varga Judit, Facebook)
Szabó Lőrinc Hazám, keresztény Európa című versével köszöntötte Miskolc Irma Grese-je a Költészet Napját.
Az utolsó versszakról van szó, amelyben valójában "Hazám, boldogtalan Európa" szerepel.
Varga Juditot szerintem elküldenék a Vatikán női focicsapatától, mert kissé eltért a klub értékrendjétől, de ezt most hagyjuk. Azt hiszem Eperjes Gumidominó Szamóca győzte meg a magyar neofita kisztitkárszármazékokat, hogy a "Hazám, keresztény Európa"-ban a költő Orbán Viktor kereszténydemokráciáját vizionálja, Salvini-puttókkal és Ave Schmidt Máriával.
Útálom és arcába vágom:
Száz év, de tán kétezer óta
őrült, mocskos, aljas világ ez,
ez a farizeus Európa!
- írja a költő, amit Mráz Ágoston Sámuel egyértelmű migráció- és LGBT-ellenes kiáltványnak értelmezne. Pedig...
A verset 1923-ban írta Szabó Lőrinc, aki akkor éppen kőbaloldai volt. Azon kevesek közé tartozott, aki egészen nyíltan beszólogatott a Horthy-rendszernek, lásd az Altató dal-t, "apád lóg azon a kötélen,csak szokd meg kis fiam, szép, őszi éjszaka volt, fegyver, poroszlók és édesapád". Büszkén írja valahol, hogy már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt olvasta a Kommunista Kiáltványt.
Szabó Lőrinc valójában lázadt a keresztény Európa ellen. Istent kereső ateista, írja egyik versében, nem lehetett olyan távol az az igazságtól.
„A materializmus és a materialista
szónak ma egészen új értelmet kellene adnunk. Az anyag, az anyagi világ a legnagyobb csoda,
amellyel csak találkozhatunk. A technika pedig – a technika szinte kultikus szolgája, papja
ennek az új csodának.” -írta jóval később, de hát ő verset is Materializmus címmel :
"Barátaim, hogy tudjak hinni másban,
mint az anyagban? Egyetlen valóság
az anyag s nincs több oly igazi jóság,
mint az övé, ki minden pillanatban
milliószor megalázza magát
hűtlen fiáért, kinek neve lélek."
Ő egyébként azzal védte később Vezér című 1928-ban írt versét, amiért később fasiszta szimpátiával vádolták (valamiféle korai CheGuevara is lehetett volna az a Vezér, a versben nincsenek szélsőjobboldali toposzok), hogy "A vers maga az én ifjúkori marxista-messzianista-népboldogító vágyaimnak egy kései visszfénye." (Szabó Lőrinc 1900-ban született). A Vers és valóságban is több helyen ír ifjúkori marxizmusáról. A franc se tudja, hogy mennyire volt Szabó Lőrinc marxista, a kommunista rendszer nyilván szívesen látta annak, de valamiféle konokpéteri anarchofasztudjamiizmus azért rendesen benne van a húszas éveiben írt verseiben.
Hazám, keresztény Európa, my ass.... (egyáltalán nem értek az irodalomhoz, de azért mindennek van határa)
UPDATE: * Eperjes egy olyan verziót szaval, tréningruhában, teljesen megbolondulva, ahol az utolsó versszakban is keresztény európa van, így jelent meg egy újságban, és ezt javította ki Szabó Lőrinc. (köszönet Wolffnak)
