A szabad véleménynyilvánításhoz való jog a véleményt
annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi.
Egyedül ez felel meg annak az ideológiai semlegességnek,
amelyet az Alkotmánynak az 1990. évi XL. törvénnyel való
módosítása azzal fejezett ki, hogy törölte az Alkotmány
2. §-ából az 1989. októberében - éppen a pluralizmus
példájaként - szerepeltetett fő eszmei irányzatokat is. A
véleménynyilvánítás szabadságának külső korlátai vannak
csak; amíg egy ilyen alkotmányosan meghúzott külső korlátba
nem ütközik, maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye
védett, annak tartalmára tekintet nélkül. Vagyis az egyéni
véleménynyilvánítás, a saját törvényei szerint kialakuló
közvélemény, és ezekkel kölcsönhatásban a minél szélesebb
tájékozottságra épülő egyéni véleményalkotás lehetősége az,
ami alkotmányos védelmet élvez. Az Alkotmány a szabad
kommunikációt - az egyéni magatartást és a társadalmi
folyamatot - biztosítja, s nem annak tartalmára vonatkozik a
szabad véleménynyilvánítás alapjoga. Ebben a processzusban
helye van minden véleménynek, jónak és károsnak, kellemesnek
és sértőnek egyaránt - különösen azért, mert maga a vélemény
minősítése is e folyamat terméke.
(részlet az Alkotmánybíróság 30/1992 számú határozatából)
Huszonnyolc év kellett ahhoz, hogy Dr. Szájer Józsefné Dr. Handó Tünde eljusson oda, hogy több társával egyött különvéleményben követelje a blaszfémia elítélését.
Dr. Schmidt Máriáné Dr. Gerő András elvtárs a munkásmozgalom régi harcosa jelenlegi NER-bajnok a nyugati szólásszabadság hanyatlását vetíti elő, miközben Magyarországon simán cancellolni lehet valakit, aki baromságokat beszél a keresztelésről és tilosnak vélelmezi a körülmetélést.
A vallási fundamentalista social injustice warriorok, nemzeti keresztény woke-ok már a spájzban vannak. Csak trigger warning után lehet arról beszélni, hogy Szent Királyunk Attila időnként intoleránsan viselkedett keresztény szűzekkel, és safe space lesz az egész ország, ahol nem idegesíthetők a népek a megadják és kunpáterek parciálisan zsidóbarát városmajori attitűdjeivel. Az ország rohamosan szilvayzálódik, Aquinoi Tamás múmiája fogja személyesen betiltani az anális szexet.
Egy idő után nem lehet majd Zebulon prófétával viccelődni, Kohn és Grün ugrott, remélem Arisztid és Tasziló nem voltak hercegérsekek, az én Big JC-s vicceimnek egészen biztosan lőttek. Dr. Szájerné Dr. Handó keresztényi tisztaságába vajon belefér-e ha valaki nyilvánosan jelenti ki, hogy szerinte Isten... nem létezik, jó létezik, de nem tudta megteremteni hét nap alatt a világot, egyezzünk meg kilencben. Lehet-e blaszfémikusabb valami a kételynél Isten tökéletességében?
Milyen 1.6 milliárd?- kérdezik a vargajuditok és a barbarák, vallási érzületet sérthet az ha rákérdeznek egyes megyei jogú városok privatizációjára. Egy az Isten - énekli Tóth Gabi Boldog Kurszán Gerzsonról a jeles ómagyar teológusról, meddig kételkedhetnek még a magamfajta bibsik Tas, Huba és Töhötöm páterek keresztény érzületében?
A kétely maga, nem ellentétes az emberi méltósággal? A kétely Benne, a mi Urunkban, Megváltónkban, kinek értünk oly szürke a dolgos élete a Karmelitáknál, napraforgónövény magvát az ő szájában forgatva, mely magv időnként az ő száját keresztényi ívben elhagyja?
Nem viccelünk a vallással - mondta Dr. Szájerné, nem viccelünk mással sem, különösen nem viccelünk ereszcsatornával - tette hozzá. Az Alaptörvény világosan fogalmaz, itt nincs semmiféle ideológiai semlegesség, Magyarország nemzeti ország, keresztény ország, úgy nemzeti ország és úgy keresztény ország, ahogy reggel kilenckor az a Kossuth rádióban elhangzik, az napra, ha nincs más direktíva, definiálva van a nemzeti kereszténység.
Mit kell ehhez hozzátenni, amikor be is lehet fogni azt a szájat. A fontos dolgok már kimondattak. Lehetünk-e szabadabbak annál, ha nem kényszerülünk a bírálhatatlan bírálatára? Ugye, hogy nem. Legyen a mi szabadságharcunk az egyetértés, és jelképe a csend, amelyet csak néha szakít meg az ütemes taps.
