Michigan-ben az utolsó tíz poll átlaga 2016-ban 3.8 százalékos Clinton előny volt, tegnap átlagban 8 százalékos Biden előnye. 2016-ban 47.57-47.26-ra nyert Trump Clinton ellen.
Wisconsinban az utolsó tíz poll átlaga 2016-ban 6 százalékos Clinton előny volt, tegnap átlagban 10 százalék felett volt Biden előnye (nem számolom a Survey Monkey-t, ahol egyébként 12-13 százalékos Biden előnye, elég komoly outlier persze az ABC 17 százaléka). 2016-ban 47.22-46.45-re nyert Trump Clinton ellen.
Pennsylvaniában az utolsó tíz poll átlaga 2016-ban 3.9 százalékos Clinton előny volt, tegnap átlagban 6 százalék körüli Biden előnye (megint nem szeretném a Survey Monkey két nagymintás 8-10 százalékát számolni) 2016-ban 48.18-47.46-ra nyert Trump Clinton ellen.
Nevadában az utolsó tíz poll átlaga 2016-ban 0.5 százalékos Clinton előny volt, végül 2.5 százalékkal nyert, most kevés poll van, mindegyikben Biden vezet, nehéz átlagot mondani de 4-5 százalék körüli.
Minnesotában az utolsó tíz poll átlaga 2016-ban 5.4 százalékos Clinton előny volt, végül 1.5 százalékkal nyert, most kevés poll van, és mondjuk 10 százalékkal vezet Biden.
Az 538.hu 9:1-hez adja Nevadát, az a legszorosabb Pennsylvaniát kivéve. Szerintem ma, ha valaki nem fatalista, azt mondja, hogy Nevadáig bezárólag mindent nyer Biden. Ez, hanem számoltam el (a 270towin-en összeadtam az elektori szavazatokat, Maine második választókerületét nem számoltam bele, szóljatok, ha elszúrtam) 259 elektort jelent. Pennsylvania 20 elektort jelent, 270 kell a győzelemhez.
Ez azt jelenti, hogy Trumpnak meg kell nyernie Pennsylvániát, de Arizonát (11 elektor ), Észak-Karolinát (15 elektor), Floridát (29 elektor) és Georgiát (16 elektor) is. Ezeket az államokat ma az 538 inkább Bidennek adja, de nem olyan nagy fölénnyel.
Valójában Arizona az, ahol 3.5 százalék körül vezet Biden (de a megbízhatatlan nagymintás Survey Monkey 6-10 százalékos fórt hozott ki neki). Arizonát 2 százalékos pontossággal mérték 2016-ban, Trump nyert 3.5 százalékkal.
Biden támadja Ohiot és Texast, ahol Michael Bloomberg vásárolt neki televíziós időt. Texasban nagyon magas részvételre számítanak, ott Trump 9 százalékkal nyert, és ez nem volt túl jó eredmény, mert Romney 15 százalékkal verte Obamát, Bush 20 százalék felett verte Kerry-t és Gore-t, Carter nyert ott utoljára demokrataként, de 1976-ban a Demokrata Párt nem egészen azt jelentette Délen, mint most. Szóval, Trumpnak azért hoznia kell Texast, és vélhetően hozni is fogja, dehogy nem 9 százalék fórral az zicher.
Biden most 9 százalék körül vezet országosan, komoly cégek mérik 10 százalék fölé, és az utolsó csütörtökön Clinton csak 3 százalékkal vezetett az 538-on, a poll átlag kicsit talán 4 százalék alatt volt, és a valódi eredmény 2.1 százalék lett.
A pollsterek azt mondják, hogy finomították a méréseket. Általában beleszámolják az egyetemi végzettséget. De teljesen érthetetlen adatok vannak (a nyugdíjasoknál mintha nagyon vezetne Biden, annak ellenére, hogy 2016-ban jelentős volt Trump vezetése), és ki tudja, hogy a levélszavazatok és korai személyes szavazásnak mi lesz a hatása. Vélhető, hogy magasabb lesz a részvétel, néhány államban (pl. Texas) sokkal magasabb lesz a részvétel, mint 2016-ban.
Én olyan konzisztens elméletet, hogy Trump ezt simán megnyeri nem látok, olyat igen, hogy Biden landslide-dal nyer. Azt kizárni, hogy Pennsyilvániát Trump elhozza és mindent felette, szerintem nem lehet. Azért abban is erősen hinni kell, de elképzelhető. Ha Trump megnyer mindent, de elveszíti a 38 texasi elektort, és azzal bukik, elég szürreális lenne, annál jobban el tudnám képzelni, hogy Arizonát veszíti el végül. Azt nem tudom elképzelni, hogy mondjuk Michigant megnyeri, akkor tényleg semmit sem érnek a közvéleménykutatások.