Sándor téved. Nincsenek démonok. Itt Big J.C.-re nézek, aki éppen a vaníliáskarikáit majszolja, amiről eszembe jut, hogy ezek akár az én vaniliáskarikáim is lehetnének, különösen a csokoládésak, de ne menjünk most bele teológiai kérdések tárgyalásába. Big J.C. szerint vannak vaniliáskarikák, csokoládébevonatúak és simák, de démonok azok nincsenek, maximum metaforikus értelemben. És ha nincsenek démonok, akkor jóga által nem lehet megidézni őket. Vaniliáskarikát, szigorúan elvileg, lehet, démonokat nem.
Ami van, Sándor, az bizony az evolúció. És nem ám hatezer évvel ezelőtt teremtette Isten a világot, figyelsz Slómókám, hanem sokkal régebben, ha egyáltalán. A posztban mostantól nem lesz Sándor, mert ha nincsenek démonok, akkor ugye a Sándor azt beszél róluk, amit akar. Ha lennének démonok, pirosak és emeltyűsek, és ő azt mondaná, hogy kékek és szervókormányosak, akkor lehetne még beszélni a Sándorról, de így inkább szélesítsünk egy kicsit a perspektíván.
Magyarországon, ebben a pillanatban, az Isten létezésében kevésbé hívők másodosztályú állampolgároknak számítanak, ezt Orbán Viktortól Kásler Miklósig sok olyan embertől tudtuk meg, akikről Big J.C. apukájának nincs túl jó véleménye, és ennek a nem túl jó véleménynek adott ponton hangot is fog adni. Ez az ország Kiss-Rigó püspökelvtárs szolgálati BMW-jéről, rezidenciájáról, Kóté Lilijeiről szól, ez utóbbit természetesen metaforikus értelemben értettem, ahogy ezt jogi képviselőnk is megerősítheti. És akkor a ministránsfiúk kontra papbácsik irányban, hallja-e Szilvay testvér, nem is tettem pikírt megjegyzéseket.
Amikor a rezsim hivatalos lapjában, amit valamiért pont a 666 négyharmadáról neveztek el, a Völkischer Beobachter stílusában rajzolják meg egy indexes újságíró heftijét, akkor bizony Big J.C. nem örül, mert azért benne is van egy kis kaftán, Mária és József ugyanis Horthy Miki bátyánk több szamócaillatú hiperkeresztény törvényének is hatálya alá kerülhetett volna, a komolyabb kellemetlenségekről mit sem szólva.
Kurvára kamu ez a nagyteljesítményű német gépjárművekre és dollármilliárdos gázszerelőkre épített kereszténység, aminek egyetlen tantétele az, hogy a melegeket nyilvánosan lehet alázni. Nincs második tantétel, az abortuszsztoriból ugye az apró, de talán mégsem jelentéktelen lólábacska lóg ki, hogy kétharmad is van, meg abortusz is, így egyszerre. Mert történelmileg így alakult, ahogy Grósz Karcsi bácsi mondaná.
És most ezt a posztot egy szép keresztény tantörténettel fogom befejezni. Volt egyszer egy fiú, aki futballista akart lenni vagy talán mégsem. Amikor már erősen dominált a mégsem, a fiú egyházat alapított és kézzel kezdett gyógyítani meg nyelveken szólni. Egyszer aztán a fiú elhatározta, hogy inkább mégis kiképzett felderítő lesz és kitanulja az emberölés különböző fortélyait. Logikus, nem? Nem, cseppet sem logikus.
Az egy dolog, hogy engem nem lehet átverni vele, de Big J.C.-t meg pláne nem. Meg kellene hallgatni az üzenetét, nemcsak lenyúlni azt a BMW-t, meg izélgetni azokat a ministránsfiúcskákat, persze szigorúan metaforikus értelemben. Big J.C. nemcsak a gázszerelőkért, sajátlábasprincessekért, falusi makoveczstadionokért, tizenháromcentiméteres külmagasságú EU-finanszírozott kilátókért szenvedett rövid, de azért meglehetősen kellemetlen kereszthalált, hanem úgy általában mindenkiért, ballerért, jobberért, szíriai óvodásokért, Greta Thunbergért, Elton Johnért, mindenkiért.
