A Mandiner az amerikai szélsőjobboldali portálokhoz hasonló modorban írt arról, hogy Alexandria Ocasio-Cortez "hallgatóságából" valaki azt kiabálta, hogy "egyék meg a csecsemőket" (klasszikus sor Swift szerény javaslatából, valamiért ezt nem említették). A rezsimblog úgy adta elő, hogy AOC nem határolódott el a támogatójától. A valóság az, hogy a nő mást is kiabált, ami dittó komplett őrültség volt, és AOC joggal gondolta, hogy egy beteg emberről van szó.
Úgy tűnik, hogy a bekiabáló Lyndon LaRouche fasiszta mozgalmának egy tagja. LaRouche idén halt meg, én láttam, amikor elnökjelöltként beszélt egy amerikai televízióban, ami azért volt érdekes, mert a beszédét abból a börtönből közvetítették, ahová éppen bezárták csalásért. Igazi fasiszta gumidominó volt a bácsi.
A Mandiner szerkesztői munka nélkül akarják eltölteni az életüket , egy aljas, korrupt, fasiszta rezsim kiszolgálóiként. Egy nap ez az aljas, korrupt, fasiszta rezsim meg fog bukni és akkor ott fognak állni egy szál faszban. A szégyen lesz a büntetésük.
P.S. Háromszor volt szerencsém Jeszenszky Jeszy Zsolthoz ugyanabban a kiskocsmában, és ma szembe jött velem az utcán a látványosan tikkelő, fasiszta majom Pozsonyi Ádám. Ennek bizonyára van valami oka. De nem szeretném tudni, hogy mi. Tényleg nem.
P.P.S. Nem írtam az Örkény Kertész utcai Shaxpeare-mosó című előadásáról. Ez nem azért van, mert nem az egyik legjobb darab, amit az utóbbi időben láttam, hanem azért, mert semmire sincs időm. Az a színház nagyjából annyira volt tehetséges, mint amennyire ezek a rezsimszolgák tehetségtelenek. Egyetlen tanács. Ne tessék elhagyni a nézőteret, amikor úgy tűnik, hogy vége az első felvonásnak. Megéri maradni. Csákányi Eszter pedig annyira vicces, hogy arra nincs szó, és nincs egyedül.