Körösényi András és Mándi Tibor írt egy érdekes cikket a Valaszonline-ra. Írásukban a konzervativizmus és az Új Jobboldal világnézeti összeegyeztethetetlensége mellett érveltek. Órákon belül rájuk is ugrott egy megadja, a Kommentár ex-szkinhed verőembere Békés Márton. Ma azonban a megadjizmus atyja DrMegadja vette elő az ideológiai bikacsököt.
A mi kis megadjánk azzal támadja Körösényiéket, hogy ők demofóbok, nincs feltétlen bizalmuk a többségi demokráciában, pedig Burke, és basszus, a megadjája nem beidézi Burke-ot a demokráciáról, azt a Burke-ot, akinek az egész életműve a demokráciával szembeni ellenérzésekről szól. (konkrétan okítja a majomparádé a Körösényit, eszmetörténeti gyorstalpalót tart neki, nagyon durva)
Ez a poszt azonban nem erről szól, hanem a neofidesznyik erkölcstelenség legmélyebb és legszánalmasabb bugyrairól. A Konzervatórium blogban megjelent egyszer egy írás, amelyik sokkal mélyebb kétségeket fogalmazott meg a demokráciával szemben, mint Körösényiék. A szerző, minő meglepetés, egy bizonyos Megadja Gábor, aki akkor még nem érzett mély és ellenállhatatlan férfiszerelmet Milo Yiannopoulos iránt.
Pár konkrét régimegadjai szövegrész.
1. Az általános választójogra úgy gondolunk ma, mint a szabadság (és egyenlőség) garanciájára, és megfellebbezhetetlen fundamentumára. De valóban így van?
2. A XIX. századi liberálisok nem voltak sem demokraták, sem egalitáriusok (és a demokrácia eszménye önmagában is egalitárius).
3. Az általános, egyenlő választójog demokratikus eszménye és a jóléti állam hamar megtalálták a közös hangot; az Egyesült Államokban pl. az adóemeléseket leginkább a háborús kiadásokkal igazolták – ám mi igazolja a progresszív jövedelemadót békeidőben? Tudom-tudom, és rajtam kívül mindenki más is tudja, hogy egy humánus társadalomban senki sem vonhatja kétségbe a nagylelkű adakozást, és annak jóságát; ám ha valakitől a beleegyezése nélkül vesszük el a javait, azt hagyományosan lopásnak nevezzük.
4. Nem lehetséges hogy akkor a „demokrácia” jelszó csak egy újabb technológia a hatalom megszerzésére és megtartására?
5. Vajon a többségi elv, és a többség javára való utilitárius hivatkozás elégséges ahhoz, hogy mind az általános választójogot, mind a jóléti államot igazságosnak is tekintsük? És ez a többségi elv nem rejti magában a zsarnokság veszélyét, méghozzá a többség zsarnokságának veszélyét?
.........................................................................
P.S. Újmegadja egyébként azt az Ann Coultert idézi csillogó szemekkel, aki már régen passé trumpista körökben, hiszen maga Daddy Trump írta róla, hogy Wacky Nut Job. Csúnyán elnézte itt valaki a brossúrát.
...
