Szentesi Zöldi László írt egy antiszemita izét Hont Andrásnak.
Ezt most meg fogom osztani a kedves Olvasóval, aki nem bírja az ilyet, most hagyja abba...
A poszt a "vers" utan jön.
András vagyok, már csak ez kellett,
A gettó szült, a Király utca mellett,
De hagyjuk Villont, lejárt lemez,
Francia gój, nem érdekes.
Mondom sorban, honnan jöttem,
Kretén pöccsé hogy fejlődtem,
Miért vagyok olyan béna,
Testi-lelki nyomorbéla.
Ezernyolcnegyvenhatban
Jött a család téli fagyban,
Ruszki pogrom, teli gatya,
Magyar földön lett új haza.
Családomat megbecsülték,
Mikor a veséket verték,
Verném én is, csak nem lehet,
Ezért inkább verselgetek.
Verselgetek, verselgetnék,
Széplányoknak szépet tennék,
De a lányok kinevetnek,
Ujjacskámnak csak én kellek.
Így élek én, irigykedve,
Pénzért, csókért epekedve,
Lúdtalpammal evickélek,
Talán még egy percig élek.
Magyarokkal nem komázom,
A műsorokat szétpofázom,
Amíg élek, nyugodt lehetsz,
A kétharmadra mindig tehetsz.
.........
Nem sivalkodnék, de most már késő. Amikor szegény Csoóri megírta a Nappali Holdat, volt nagy botrány. Csoóri nagy ember volt, nagy költő, akinek adott ponton kicsit beakadtak a zsidók. Csurka jóval meredekebb volt, de senki sem tartotta tehetségtelennek, ahogy Szabó Dezsőt sem. Wass Albert nem volt valami nagy szám, de azért a Tersánszkyval és az Illyéssel együtt kapta meg a Baumgarten-díját. Erre itt van nekünk ez a Szentesi Zöldi, a magyar "irodalmi élet " megadjája. Ennyire nem lehet valami szar. Ezek már az antiszemitizmust is eltréflizik. Ide jutottunk. A NER tényleg az, aminek látszik.