Bene Márton az MTA TK PTI tudományos segédmunkatársa beperelte a Figyelőt, mert a lap hazudott a tudományos publikációiról. Azt állították, hogy két éve nem írt semmit, nincs semmi feltöltve róla a Magyar Tudományos Művek Tárában. Ez nyilvánvalóan nem igaz. De....
Mozgó Világ, Élet és Irodalom, 168óra, Népszava, Népszabadság, Magyar Narancs, Polgári Szemle, Magyar Idők, Magyar Nemzet, Napi Gazdaság.
A Magyar Tudományos Művek Tárában ezen jelentős nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent cikkeket is feltöltöttek "ismert" magyar tudományos kutatók. Van olyan egyetemi professzor, akinek az összes 2016-os és 2017-es folyóiratcikke a Magyar Nemzetben és a Magyar Időkben jelent meg, számszerint 10 "publikáció".
Bene Mártonnak a Journal and Mass Communication Quarterly című amerikai folyóiratban jelent meg cikke nemrég. Ez A kategóriás folyóirat. Ha Bene Márton tényleg nem írt volna egyetlen árva sort sem ezen kívül, akkor is többet érne ez, mintha száz cikket közölt volna magyar napilapokban. Ez az, amit az életben nem lehet elmagyarázni szeretett népünknek, amely szeretet nép öt perc alatt hinné el, hogy az Algebrai Geometria zsidókommunista áltudomány. A hülyék, el sem tudják dönteni, hogy algebra, úgyismint x meg y, vagy geometria, úgyismint Pythagorasz tétele, az ilyesmire kár az adófizetők pénzét pazarolni, és népgazdaságilag ugye hány fejőnő lesz az algebrai geometriából.
Bene Márton még el is veszítheti a pert, hiszen nagyon könnyen kimutatható, éppen most mutattam ki, hogy nem oszt és nem szoroz az, hogy kinek hány cikke van az mtmt.hu-n. Ha kilóra mérjük a cikkeket, akkor bizony a Magyar Idők pontosan annyit ér, mint a Nature. Persze lehetséges, hogy megnyeri, de akkor egy csomó hülye is pert nyerhet, akiről megírták, hogy hülye pedig harminckét cikke jelent meg a Journal of Kötés and Horgolásban.
Totális támadást indítottak a tudomány ellen olyan emberek, akik kihullottak a magyar tudományos életből, annak is a perifériájából, egyenesen bele Orbán ölébe. Hát nem pontosan az ölébe, így anatómice, de azért öv alá. Erről pedig Fél-Ázsiában nem érdemes beszélni. Végtelenül szomorú ez az egész, és ismételten csak azt tudom tanácsolni minden tehetséges magyar fiatalnak, hogy meneküljön, amíg lehetséges.
