1989. június tizenhatodikán ott voltam a Hősök terén. Akkor, ott a téren, egy fiatal magyar ellenzéki a következőket mondta:
"Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről."
Ez az ember később elárult engem.
***********************************
Juszt László minap arról beszélt, hogy akkor már a szovjet csapatok kivonulása régen elkezdődött, persze azonnal lehozta a Hírhugó nevű szoci propagandaoldal.
1988 decemberében jelentette be az ENSZ közgyűlésen Gorbacsov szovjet pártfőtitkár, hogy csökkentik a térségben állomásozó szovjet csapatok létszámát. A szovjet és a magyar vezetés később kötött egy megállapodást, amelynek értelmében többezer szovjet katonát vontak ki Magyarország területéről.
1989 októberében az amerikai hírszerzés úgy gondolta, hogy Gorbacsov valóban végre fogja hajtani a szovjet haderő egyoldalú csökkentését, de nem tudtak arról, hogy teljes kivonulásra készül. Egy 1989. október 14.-én keltezett memorandumban Georgij Kosrojevics Saknazarov, Gorbacsov politikai tanácsadója, vetette fel, hogy Csehszlovákiából, Magyarországról és Lengyelországról teljesen, Kelet-Németországból pedig részlegesen vonják ki a szovjet csapatokat, ugyanis az ottani kormányok úgy is ezt fogják követelni.
Érdemes belenézni ebbe a hosszabb (Vladislav Zubok az LSE professzora írta) tanulmányba, amelyben Gorbacsov és a magyar vezetők (sőt Sztukalin szovjet nagykövet és az ellenzéki fiatalember) beszélgetései is dokumentálva vannak. Különösen érdekes Gorbacsov és Németh Miklós 1989 márciusi megbeszélése, ebből kiderül, hogyan is gondolkozott Gorbacsov Magyarországról.
A Hősök terén egy bátor és fontos beszéd hangzott el, függetlenül a későbbi árulástól. Saját magunknak tartozunk azzal, hogy ezt nem felejtjük el.
